Fejvadászok, HR-esek? Dehogy! Van, ahol már felmondási ügynökökre van szükség

Karosi. Így nevezik Japánban a túlórázásból eredő haláleseteket. A távol-keleti országban évtizedek óta rendkívüli problémát okoz a munkavállalók túlhajszoltsága és a kiégettség. A rengeteg túlórára sokak testi és lelki egészsége megy rá. Nemcsak a szív- és érrendszeri halálesetek száma magas Japánban – bár elmarad a még magasabb magyar adatoktól –, hanem az öngyilkosságoké is. Ezek jelentős része a túlórához köthető, emiatt lett külön szava a japánoknak a tragikus jelenségre.

Az országban dolgozó irodisták – főleg a pénzügyi és telekommunikációs szektorban állást vállalók – esetében szinte átlagosnak mondható a 9 órától 21 óráig tartó munkanap, azaz a 12 órás műszakok, de ezt a legtöbb esetben még minimum egy vagy két túlórával is meg kell fejelni, hogy a vezetőség is elégedett legyen.

Széttépett felmondólevél

Ennek oka nemcsak a munkahely elvesztésének félelme – Japánban kifejezetten alacsony a munkanélküliségi ráta, 3 százalék alatti, így bőven lenne lehetőség elhelyezkedni máshol –, hanem az országban kialakult tradíciók és hierarchia is. Sokan egész egyszerűen nem mernek ellenszegülni a főnökeiknek, akik pedig úgy érzik, bármit megtehetnek a beosztottjaikkal. Ha például valaki fel szeretne mondani, akkor a dolgozót ellehetetlenítik, egyszerűen megtiltják neki a felmondást, de a CNN-nek nyilatkozó alkalmazottak között volt olyan, aki elmondta,

Pedig rengeteg fiatal japán fejében megfordul a munkahelyváltás gondolata, éppen az idősebb, vaskalapos főnökök miatt. Az állandó stressz egészségügyi problémák sorát okozza náluk. Az ő felfogásukban már nem vonzó a korábban bevett munkamorál, hogy a dolgozók évtizedeket, sőt akár egész életet töltenek el ugyanannál a cégnél, ugyanazon zsarnok főnök alatt. Ők már jóval szabadabban szeretnének váltogatni a munkahelyek között, ha valami nem szimpatikus nekik. Az idősek ezt tiszteletlenségnek veszik.

A járvány robbantotta a kínálatot

A lapnak álnéven nyilatkozó dolgozó ezen okok miatt, ha rendkívül nehezen is, de végül tudott váltani. Ebben pedig nagy segítségére volt a fentebbi problémák által generált piaci résre újonnan benyomuló vállalkozások egyike: egy felmondási ügynökség.

Ugyan néhány cég már a koronavírus-járvány előtt is működött, de igazán csak a pandémia alatt és az elmúlt egy évben kerültek előtérbe, amikor a home office-ból visszatérő munkavállalók ismét elviselhetetlen stresszel szembesültek. A cégek óriási népszerűségnek örvendenek. A cikkben bemutatott Momuri nevű vállalkozás csak a múlt évben több mint 11 ezer, felmondási igénnyel hozzájuk forduló munkavállaló ügyét kezelte. A 2022-ben alakult cég neve japánul egyébként igencsak figyelemfelkeltől, ugyanis

Mindössze 22 ezer jen fejében – ami 53 ezer forintnak felel meg – vállalják, hogy segítenek levenni a munkásokról a felmondással járó stresszt. A Momuri ügynökei veszik át a dolgozók szerepét a felmondás hivatalos benyújtása után a feletteseikkel való tárgyalásokon, és ügyvédeket is adnak, ha jogi ellentétek adódnának.

Zaklató főnökök

„Vannak, akik azután fordulnak hozzánk, miután már háromszor összetépték a felmondási levelüket, és nem engedik őket elmenni, még akkor sem, ha már térden állva könyörögnek a főnököknek” – mondta a Momuri egyik menedzsere, Kavamata Siori, aki még extrémebb esetekről is beszámolt, éjjel a lakásaikon dolgozókat zaklató főnökökről, valamint olyanról is, aki templomba rángatta felmondani készülő munkavállalóját, hogy kiűzze fejéből a gondolatot.

Japánban már a kormányzat is érzi, hogy a helyzet tarthatatlan. Tokió emiatt 2017-ben elindított egy adatbázist, ahol azon cégeket listázták, amelyek megalázzák és elnyomják a dolgozókat, majd a kizsigerelés után sem engedik őket felmondani. A karosi a politikának is fejfájást okoz: a hivatalos adatok szerint 2022-ben 54 ember halt meg túlóra által előidézett betegségben, szívrohamban,vagy agyvérzésben. Igaz, ez a szám még mindig jobb, mint a 2000-es évek elején volt.

(Borítókép:  Zsúfolt utca Tokióban. Fotó:  Bettmann / Getty Images)