Már Dubajban is a négynapos munkahéttel kísérleteznek

A Rugalmas nyarunk elnevezésű kezdeményezést a Dubaji Emberi Erőforrások Minisztériuma (DGHR) indította el augusztus 12-én, és szeptember 30-ig tart. Mintegy 15 dubaji kormányzati szervezetet érint, ezek mindegyikénél heti négynapos munkavégzést, valamint a napi munkaidő kilencről hét órára való csökkentését rendelték el. Ez a lépés közel három évvel azután történt, hogy az Egyesült Arab Emírségek 4,5 napos munkahetet vezetett be a szövetségi alkalmazottak számára, és 2021-ben a hétvégéket szombatra és vasárnapra helyezték át.

Szakértők úgy gondolják, hogy a rövidebb munkaidő bevezetése ösztönözheti a gazdasági növekedést, új lehetőségeket hozhat a turizmusban és a szabadidő eltöltésében, nem mellesleg elősegítheti az innovációt és a kreativitást.

A hírek szerint sokan üdvözölték a legújabb lépést, és emirátusi szakértők szerint a már bizonyos helyeken Európában is kipróbált négynapos munkahét átterjedhet a magánszektorra és a tágabb értelemben vett Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET) összes országára, bár ez lassú folyamatnak ígérkezik.

Egy kipróbált rendszer – Sardzsa Emirátus (es-Sárika) példája

Sardzsa Emirátus 2022 folyamán már elvégzett egy hasonló kísérletet, amelynek eredményei meggyőzőnek bizonyultak, és egyértelművé vált, hogy a rövidebb munkahétnek jelentős pozitív hatásai vannak. Tanulmányok kimutatták, hogy a négynapos munkahét az említett emirátusban a munkával való elégedettség 90 százalékos növekedéséhez, a mentális egészség 87 százalékos javulásához és a termelékenység 86 százalékos növekedéséhez vezetett. Ez a bizonyíték alátámasztja annak lehetőségét, hogy Dubaj hasonlóan pozitív eredményeket érjen el a jelenleg is zajló kísérlete során.

Várható hatások

A négynapos munkahét számos előnnyel járhat, beleértve a munkavállalók betegség miatti távollétének csökkenését, valamint a kevesebb ingázást – ez vonzóvá teheti az Egyesült Arab Emírségeket a munkavállalók számára. Emellett bár potenciálisan hatással lehet a versenyképességre, a gondos tervezés és a rendszeres értékelés minimálisra csökkentheti a felmerülő problémákat.

A legfontosabb előny az alkalmazottak számára, hogy a három szabadnap pozitív hatással lehet a munka és a magánélet egyensúlyára, valamint mentális jólétükre. Ezenfelül több idő juthat a testmozgásra, az egészséges étkezés megtervezésére, az alvásra, vagy éppen a munkán kívüli, egyéb kötelezettségek teljesítésére.

Vannak szkeptikus hangok is

A korábbi, ehhez hasonló kísérletekkel kapcsolatban már számos negatív megjegyzés érkezett. A mostani konkrét helyzetben pedig olyan vélemények is elhangzottak, amelyek szerint jelenleg nem valószínű, hogy a magánszektor követni fogja a dubaji kormányzati szervek példáját, mivel a nem állami cégek a működés maximalizálására törekednek. Továbbá ha a munkaidő csökkentése nem párosul világos elvárásokkal és egy működőképes struktúrával, akkor az akár kontraproduktív is lehet.

Gyakran azt is felhozzák negatív példának a négynapos munkahéttel szemben, hogy az aktív napokon ugyan hatékonyabb munkavégzés várható, de ez a plusz pihenőnap miatt jelentősen csökkentheti a versenyképességet. Továbbá sokan úgy vélik, hogy a rövidebb munkahét nem lenne előnyös minden iparág, különösen a turizmus és a pénzügyi világ számára.

Mindezek mellett a négynapos munkahét térségbeli elterjédésének több tényező is gátat szabhat, ugyanis e struktúra elfogadottsága többek között függ az egyes emírségek vagy országok egyedi gazdasági körülményeitől, munkaerőpiaci dinamikájától és a munkához való kulturális hozzáállásától is.

A mesterséges intelligencia boríthat mindent

A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése a rövidebb munkahetek globális trendjéhez vezethet, ugyanis az időigényes rutinfeladatokat sokkal gyorsabb tempóban láthatja el.  A mesterséges intelligencia bevezetésével és folyamatos fejlesztésével egyre inkább lehetővé válik a négynapos (vagy még rövidebb) munkahét bevezetése, mivel az MI-automatizálás révén megnövekedett termelékenység érhető el.

A MI és az automatizálás kulcsfontosságú a jövőbeni munka szempontjából, és a négynapos munkahét stratégiai válasz lehet ezekre a változásokra. Azonban alapvető fontosságú, hogy a cégek ezt az átmenetet érzékenyen kezeljék, és a munkaidő redukálása ne vezessen el egyenesen a munkaerő csökkentéséhez.

Dubaj mindig is fogékony volt az új ötletekre

Dubaj sikere gyakran befolyásolja az Egyesült Arab Emírségek, valamint az ÖET többi részét. Ha a négynapos hét hatékonynak bizonyul, valószínű, hogy más emírségek is hasonló modellt alkalmaznak, hogy megőrizzék versenyképességüket az országon belül. Ez azonban országos eltolódáshoz vezethet.

Világosan kitűnik, hogy Dubaj vezető szerepet szerepet kíván betölteni a progresszív munkavégzés terén. Ez vonzhatja a legkiválóbb tehetségeket és a nemzetközi vállalkozásokat, végső soron pedig növelheti a globális versenyképességét. A munkakultúra innovációja pedig kulcsfontosságú tényező lehet a jövőben.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Forgalmas út Dubajban 2007-ben. Fotó:  ITP Images /Construction Photography / Avalon / Getty Images)