Formálódó közép-ázsiai kis NATO, de mit tudna a Turáni Hadsereg?

Az Egyesült Államoknak, Németországnak, Japánnak, Kínának, Oroszországnak és az Európai Uniónak is megvannak a saját maga C5+1 kezdeményezései, amelyekben a közös, hogy mindegyik fél blokként/tömbként azonosítja és értékeli az öt országot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. Emellett pedig a török külpolitikai célokat megtestesíteni szándékozó Türk Államok Szervezetének (Organization of Turkic States, OTS) a képében a közép-ázsiai országok (kivétel Tádzsikisztán) egy kulturálisan is szoros szövetségesre találtak.

Regionális egység, nem csak gazdasági?

Közép-Ázsia történelmileg gazdag volt és az ókori Selyemútnak köszönhetően az itteni gazdagság és az itt felhalmozódott tudás nagy figyelmet kapott. Ez a figyelem ma is megvan, bár ez sokkal inkább a régióban található erőforrások (kőolaj, földgáz, ritkaföldfémek stb.) és geopolitikai helyzete felett folytatott befolyásszerzés, illetve ellenőrzés miatt irányul rá.

A Közép-Ázsiában stratégiai érdekeltséggel rendelkező államokon kívüli országok előre nem látható megosztottságot okozhatnak, amikor saját programjuk végrehajtására összpontosítanak. Történelmileg Oroszország megerősítette szövetségeit Közép-Ázsiával azáltal, hogy az orosz kultúra és nyelv révén kulturális aszimmetriákat érvényesített. 2023 szeptemberében Moszkva bejelentette, hogy 2029-ig kilenc orosz nyelvű iskolát épít Kirgizisztánban 5,5 millió dolláros költségvetéssel, valamint további tíz iskolát Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban. Az orosz puha hatalommal szemben azonban Oroszország ukrajnai konfliktusa és a közép-ázsiai fel-felbukkanó etnikai alapú nacionalizmus újjáéledése nyomán kérdések merülnek fel. 

Idén májusban Asztanában gyűltek össze a közép-ázsiai országok Biztonsági Tanácsainak vezetői, hogy a regionális biztonság kérdéseiről egyeztessenek. A találkozón a résztvevők konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy a térség biztonságpolitikájának a közös figyelem középpontjában kell maradnia, mivel Közép-Ázsia biztonsági kihívásai nemcsak gazdaságiak, hanem katonaiak is a külső hatalmakkal és belső erőkkel szemben.

Részben ezeknek is tudható be, hogy a térséggel kapcsolatban folyamatosan felvetődik egy közös hadsereg létrehozásának a kérdése, melyet Törökország vezethetne. A Szovjetunió felbomlása utáni évtizedekben Törökország külpolitikája új irányt vett. Ez az időszak egybeesett a Dél-Kaukázusban és Közép-Ázsiában (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) függetlenné váló államok megalakulásával. Később, a 2000-es évek elején mindkét régióval kapcsolatban egy aktívabb, többdimenziós török külpolitika volt megfigyelhető.

Mit bír el a Turáni Hadsereg?

Ennek egyik eleme volt, hogy Ankara ezekkel az országokkal a gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok mellett a stratégiai védelmi kapcsolatok fejlesztésére is egyre nagyobb hangsúlyt helyezett, és ennek az elképzelt csúcspontja a közép-ázsiaiak türk államokat és Törökországot (Azerbajdzsánnal együtt) tömörítő katonai szövetség, a Turán Hadsereg lett volna.

Azonban felvetődik a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak a közép-ázsiai türk országoknak egy ilyen jellegű közös hadsereg létrehozása esetén? Ha a realitások talaján maradunk, akkor a válasz az, hogy ma nem sokat adhat a régiónak a Turáni Hadsereg, mivel az elképzelés továbbra is inkább egy informális szándéknyilatkozat, nem pedig egy működő szervezet, melyhez bárki csatlakozhat. Ugyanakkor az is igaz, hogy a valóságban számos katonai együttműködési megállapodás létezik Törökország és Közép-Ázsia országai – Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán – között, amelyek közös hadgyakorlatokról, katonai egyetemi hallgatói cserékről, közös tisztképzésekről és haditechnikai együttműködésekről egyaránt szólnak. Emellett Törökország a Türk Államok Szervezete keretében a nem katonai szférában szintén aktívan együttműködik a közép-ázsiai türk országokkal.

Ha feltételezzük, hogy a közép-ázsiai türk államok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – szövetséget akarnak kötni egy olyan országgal, amely tagja a NATO-nak, akkor ez lehetetlen lenne anélkül, hogy azok a közép-ázsiai országok, melyek tagjai a CSTO-nak annak elhagyása nélkül csatlakozzanak más védelmi-katonai szervezethez. 

Mekkora lenne ez a hadsereg?

Vannak olyan szakértők, akik azt mondják, hogy a türk szellemhadsereg víziójának igenis van relevanciája és létjogosultsága a jelenlegi geopolitikai folyamatok közepette. Ezen álláspontot támogatók úgy vélik, hogy senkit sem hagyhat közömbösen egy ekkora katonai szervezet létrehozásának kérdése.

amely a lehetséges jövőben automatikusan arra kényszeríti  Oroszországot és Kínát, hogy vegyék figyelembe Törökország „véleményét”.

A C5-konstrukció minden fél számára előnyös lehet mindaddig, amíg a megosztó politikák nem gátolják az együttműködést. A közép-ázsiai államok Biztonsági Tanácsa vezetőinek legutóbbi találkozója a közép-ázsiai államfők közelgő hatodik konzultatív találkozójának felvezetése volt.

Azok az elképzelések, melyek szerint Közép-Ázsiának nemcsak gazdasági, hanem katonai egységre is szüksége van nem teljesen megalapozatlanok, de óriási veszélyeket és biztonsági kockázatokat is hordoznak mind az öt közép-ázsiai állam számára. Mivel a régió országai alapvetően két katonai nagyhatalomközött helyezkednek el,  nem feltétlenül szerencsés Oroszország és Kína között egy harmadik pólus létrehozása, mert ez további bizonytalanságot és instabilitást hozna mind a regionális, mind pedig a globális rendbe.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.

(Borítókép: K özös hadgyakorlat Örményországnak, Kazahsztánnak, Oroszországnak, Fehéroroszországnak, Kirgizisztánnak és Tádzsikisztánnak Kirgizisztánban 2023. október 11-én. Fotó: Igor Kovalenko / Anadolu / Getty Images)