Szijjártó Péter: Nonszensz, hogy a világ vezető nagyhatalmai nem tárgyalnak egymással

2024.09.26. 06:15
Nonszensz, hogy a világ vezető nagyhatalmai nem tárgyalnak egymással, hiszen a diplomáciának éppen arról kellene szólnia, hogy a szembenálló felek is megvitathassák a fontos kérdéseket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminiszteri találkozóján arról számolt be, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, nem túlzás, hogy a globális biztonsági helyzet a második világháború lezárulta óta nem volt ilyen rossz formában, mint most.

Szavai szerint a jelenlegi folyamatok a hidegháború időszakára emlékeztetnek, amikor a világ blokkokra volt osztva, márpedig Magyarország ezen erősen rajtavesztett, ezért érdekében állna ennek elkerülése.

Nonszensznek nevezte, hogy a nagyhatalmak nem beszélnek egymással, és úgy vélekedett, hogy nem kellene ezt tenniük a világ többi részével.

Ahogyan nonszensz, hogy ha valaki a béke mellett érvel, vagy a diplomáciai megoldások, a diplomáciai csatornák nyitva tartása mellett érvel, akkor azt azonnal megbélyegzik és súlyos vádakkal illetik

– húzta alá.

„Nonszensz, hogy a diplomácia is valamiféle új definíciót kap, mivel egyesek ezalatt már azt értik, hogy kizárólag azokkal beszélünk, akikkel mindenben egyetértünk” – mondta, hozzátéve, hogy ez nem teljesítmény, a diplomáciának pedig arról kellene szólnia, hogy mindenki tárgyalni tudjon mindenkivel.

Nonszensz, hogy a béke egyfajta szitokszóvá vált, s aki a béke mellett érvel, azt azonnal megtámadják, pénzügyileg, jogilag, politikailag, sőt időnként fizikailag

– fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk kiáll a tisztességes, kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi együttműködés mellett, kiáll egy olyan nemzetközi rend mellett, amelyben senki nem oktat ki másokat.

Aláhúzta: az egész világ sokat profitálhatna abból, ha a következő időszakot a konnektivitás határozná meg. Erre példaként Magyarországot hozta fel, amely a pragmatikus gazdaság- és külpolitikája nyomán mára fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati vállalatoknak, különösen az autóiparban. Kifejtette, hogy hazánkban mindhárom német prémium autómárka gyárral van jelen, illetve a világ tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártója közül öt is a letelepedésről döntött.