A magyarok zöme főként a drágulások hatására voksolt az európai parlamenti választásokon

Az Európai Parlament csütörtökön hozta nyilvánosságra az EU: választások utáni felmérés 2024 című kutatását, amely az uniós polgárok választási magatartását és fő szempontjait vizsgálja – szúrta ki a 24.hu.

Az árak növekedése és a megélhetési költségek, valamint a gazdasági helyzet voltak a főtémák, amelyek az európai polgárokat arra ösztönözték, hogy az idén júniusban tartott európai parlamenti választásokon szavazzanak.

A voksolók 34 százalékát a nemzetközi helyzet ösztönözte szavazásra, és hasonló arányban említik a demokrácia és a jogállamiság védelmét. Magyarországon az emelkedő árak és megélhetési költségeket a válaszadók 53 százaléka, a gazdasági helyzetet 46 százaléka, a nemzetközi helyzetet 36 százalék jelölte meg.

A magyaroknak a negyedik legfontosabb kérdés az egészségügyi és társadalmi jóllét helyzete volt (35 százalék), a jogállamiság helyzete pedig 32 százalékot motivált. 

Az EU támogatottsága továbbra is magas

A felmérés szerint a polgárok 65 százaléka optimistán tekint az EU jövőjére, és csak 16 százalék áll negatívan az Európai Unióhoz. 

Tízből hét európai véli azt, hogy országa profitált az EU-tagságból, és ez az arány az elmúlt években stabil maradt. Uniós szinten összességében négy fő érv van arra, hogy miért tartják előnyösnek a tagságot:

• a tagállamok közötti fokozott együttműködés (36 százalék),
• a béke védelme és a biztonság megerősítése (32 százalék),
• az EU hozzájárulása a gazdasági növekedéshez (28 százalék) és
• az új munkalehetőségek megteremtése (24 százalék).

Magyarországon 68 százalék látja pozitívan az unió jövőjét, és 47 százalékuknak pozitív a képe is az EU-ról, míg 14 százalékuk negatívan áll hozzá.

A magyar válaszadók 74 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak az uniós tagság előnyére vált, és 21 százalék szerint vált hátrányára. A négy legfontosabb előny, ami miatt ezt gondolják:

• az új munkalehetőségek (40 százalék),
• az ország gazdasági fejlődése (34 százalék),
• az életszínvonal emelkedése (22 százalék) és
• a tagállamok közötti együttműködés (20 százalék).

Az európai parlamenti demokráciába vetett bizalom az EP tizedik parlamenti ciklusának kezdetén különösen magas: a magyar válaszadók 44 százaléka pozitív képet alkot az Európai Parlamentről. Az európaiak a tavaly júniusi európai választásokon megerősítették, hogy támogatják az uniós demokráciát. A magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy számít a véleménye az EU-ban, ez 16 százalékpontos csökkenés a februári 60 százalékhoz képest.