Varga Mihály szerint álhíreket terjesztenek Magyarországról, nem blokkoljuk az Ukrajnát segítő hitelt

A Reuters és a Euronews is elsők közt számolt be arról, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajna támogatását célzó uniós hitelt. Mindkét oldal idézte Varga Mihályt is, aki a luxemburgi miniszteri találkozó után tartott sajtótájékoztatón az alábbiakat jelentette ki közlésük szerint:

Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben – az orosz szankciók meghosszabbításáról – az amerikai választások után kell dönteni. Ez volt a magyar álláspont.

„Meg kell néznünk, hogy a leendő amerikai kormányzat milyen irányba megy ebben a kérdésben. Láthatjuk az elnökválasztási és a jelöltállítási kampányt, két teljesen különböző útja van a probléma megoldásának. Az egyik a béke irányába. És a másik továbbra is a háború irányába” – tette hozzá Varga Mihály.

Az elhangzottakat mindkét portál úgy értelmezte, hogy Magyarország blokkolja az uniós hitelt. Azonban a hír megjelenése után nem sokkal a Pénzügyminisztérium és Varga Mihály is cáfolta ezt. 

„Ha rémhírkeltésről van szó, az Euronewsra mindig lehet számítani” – közölte

A tárcavezető Facebook-oldalán leírta, hogy Magyarország nem blokkolja az unió 45 milliárd eurós ukrán hitelét, nem történt ilyen, és az ezzel kapcsolatos jogszabályt a Coreper és az Európai Parlament tárgyalását követően várhatóan még októberben elfogadják.

Ha rémhírkeltésről van szó, az Euronewsra mindig lehet számítani. Most épp az uniós pénzügyminiszterek mai tanácskozását követően közölték az álhírt, hogy Magyarország blokkolta az Ukrajna támogatását célzó uniós hitelt

– írta a pénzügyminiszter a közösségi médiában.

A hírt leközlő sajtóorgánumoknak a Pénzügyminisztérium az alábbi közleményt küldte el: „Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa csupán tájékoztatást kapott a hitel folyósításával kapcsolatos tárgyalások előrehaladásáról, az ezzel kapcsolatos jogszabályt az Állandó Képviselők Bizottságában (Coreper) és az Európai Parlamentben lefolytatott vitákat követően várhatóan még októberben elfogadják. A hivatkozott sajtótájékoztatón a szankciók időtartamának növelése kapcsán hangzott el a novemberi amerikai elnökválasztás, nem pedig az Ukrajnának nyújtott hitel miatt. A szankciók időtartamának növeléséről az amerikai elnökválasztás után tárgyalnak.”

Akár 45 milliárd euró összegű hitelt is finanszírozhatnak

A Reuters arról is ír, hogy Washingtonnak szüksége van arra, hogy az Európai Unió a jelenlegi hat hónapról háromévenkénti időintervallumra módosítsa a szankciók megújításának ütemezését, hogy mintegy 20 milliárd dollárral járulhasson hozzá a G7-ek hiteléhez, ami megegyezik az Európai Unió hozzájárulásával. A fennmaradó 10 milliárd dollárt a G7-tagok közül Kanada, Nagy-Britannia és Japán biztosítaná, akik már csatlakoztak.

A G7-országok vezetői által júniusban elvben elfogadott kölcsönt Oroszország ukrajnai inváziója után a Nyugaton befagyasztott mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszközből származó bevételekből finanszíroznák.

Washington nem akar félévente azon aggódni, hogy a hitelt fedező orosz eszközök befagyasztva maradnak-e vagy sem

– mondták az uniós tisztviselők.

Az Európai Unió szerint a Nyugaton befagyasztott összes orosz vagyonból származó bevételekből akár 45 milliárd euró összegű hitelt is finanszírozhatnak. Mivel a vagyon nagy része Európában van, az unió a G7-ek hiteléhez legfeljebb 35 milliárd eurót tud biztosítani. Ezt az összeget csökkentené az Egyesült Államok hozzájárulásának összege. A kérdést a G7-ek pénzügyminisztereinek október végi washingtoni találkozóján tárgyalják majd tovább.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit kedden is percről percre követjük ebben a cikkünkben.