Az Egyesült Királyság elveszítette utolsó gyarmatai egyikét

A Chagos-szigetcsoport 500 kilométerre délre helyezkedik el a Maldív-szigetektől és Indiától. A terület több mint 60 apró szigetből áll, amelyeket korábban Franciaország, majd a Brit Birodalom gyarmatosított. A gyarmatbirodalmak felbomlása után a szigetek tulajdonjoga közel 60 éven keresztül területi vita tárgyát képezte az afrikai Mauritius és korábbi gyarmattartója, az Egyesült Királyság között – valamint az utóbbi években már a Maldív-szigetek is jogot formált rá.

A vita úgy indult, hogy a brit kormány 1965-ben jogalap nélkül elvette a Chagos-szigetcsoport feletti fennhatóságot az akkoriban Brit Mauritius néven ismert koronagyarmattól, és a területet London központi irányítása alá vonta, Brit Indiai-óceáni Terület néven. Miután a Mauritiusi Köztársaság három évvel később függetlenné vált, a terület brit megszállás alatt maradt.

Azonban az Egyesült Királyság fennhatóságát először az ENSZ, majd a mauritiusi kormány is nemzetközi törvényekbe ütközőnek ítélte. Utóbbi pert indított, amit megnyert. Addigra azonban a britek már létrehoztak egy katonai támaszpontot a Chagos-szigetcsoport legnagyobb, Diego Garcia elnevezésű szigetén, amit aztán bérbe adtak az amerikai légierőnek. Mint később kiderült,

A brit történelem kényes fejezete azonban itt még nem ért véget. A londoni kormány a bázis építése előtt erőszakkal Mauritiusra és a Seychelle-szigetekre deportált mintegy 2 ezer chagosi őslakost a szigetcsoportról, annak érdekében, hogy megtévessze a nemzetközi szervezeteket, miszerint a támaszpontnak otthont adó atollok lakatlanok. Habár az Egyesült Királyság később 8,4 millió dolláros kártérítést fizetett az őslakosoknak, az otthonaikba sosem térhettek vissza. A chagosiakat egyébként Afrikából rabszolgaként, illetve Indiából bérmunkásként hozta a szigetcsoportra Nagy-Britannia és Franciaország több mint 200 évvel ezelőtt.

A londoni kormányok évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a nemzetközi bíróságok arról szóló ítéleteit is, hogy a szigetcsoport feletti fennhatóság elvétele Mauritiustól nemzetközi jogba ütközött, ezért azt vissza kell szolgáltatniuk a koronagyarmatból létrejött utódállamnak.

Nagyhatalmi játszmának estek áldozatul az őslakosok

London azért vonakodott végrehajtani a Nemzetközi Bíróság ítéletét, mert az Egyesült Államok és a NATO nem akarta feladni a fontos indiai-óceáni támaszpontot. Először a Szovjetunió, majd az utóbbi években a Kína jelentette fenyegetésre hivatkozva. A Chagos-szigetcsoport első ránézésre azt a benyomást keltheti, hogy egy semmi közepén elterülő értéktelen terület. A Diego Garcián épült támaszpont azonban fontos szerepet tölt be az Egyesült Államok és a NATO globális katonai hegemóniájának érvényesítésében.

Kína egyébként az utóbbi időben valóban egyre aktívabb katonai és gazdasági jelenlétet folytat az úgynevezett indo-csendes-óceáni régióban. Félő volt, hogy ha az Egyesült Államok kivonul, Peking bevonul. A múlt héten megszületett megállapodás értelmében Mauritius visszakapja a szigeteket, de az amerikaiak még 99 évig üzemeltethetik a légibázisukat Diego Garcián. Mi változott most, hogy az Egyesült Királyság a múlt héten végül visszaadta a területet Mauritiusnak?

Elfogyott a levegő az Egyesült Királyság körül

Érdekes módon a terület visszaadásával végződő eseménysorozatot az orosz agresszió indította el. Az Egyesült Királyság és Mauritius 2022-ben azért kezdett tárgyalásokba Chagos jövőjéről, mert a nemzetközi légkör a brit diplomácia számára tarthatatlanná vált a gyarmat kapcsán. Az afrikai országok ekkoriban egységesen felléptek az ENSZ közgyűlésében a korábbi európai gyarmattartóval szemben, amely immár az Európai Unió tagországainak támogatását sem élvezte, lévén két évvel korábban kilépett abból.

Az afrikai országok többször is közösen hangsúlyozták, hogy miközben London és Washington elítéli az Ukrajna elleni orosz inváziót, addig képmutató módon továbbra is közös katonai megszállás alatt tartja a Chagos-szigetcsoportot. Ebben a környezetben Nagy-Britanniának bizony engednie kellett. Ráadásul a gyarmathoz való ragaszkodás egyre inkább kezdett ártani az egész Nyugat megítélésének az amúgy is orosz- és Kína-baráttá átalakuló globális Délen.

Azonban az Egyesült Királyság Konzervatív Pártjának ellenzéki képviselői és magas rangú amerikai republikánusok szerint nem kellett volna engedni a Nemzetközi Bíróságnak. A jobboldali politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Chagos-szigetek Mauritiusnak való átengedése lehetőséget ad Pekingnek arra, hogy saját bázist építsen ott. James Risch, az amerikai szenátus külügyi bizottságának vezető republikánusa szerint a fennhatóság átadása

enged a kínai befolyás alatt álló és felelősségre nem vonható nemzetközi intézmények, például a Nemzetközi Bíróság nyomásának, az amerikai és brit stratégiai és katonai érdekek rovására

– hangsúlyozta a szenátor.

Mauritius azonban Eswatinin kívül az egyetlen afrikai ország, amely nem része Kína Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének. A legvalószínűbb hatalom, amely hasznot húzhat a szuverenitási megállapodásból, az egy másik korábbi brit gyarmat, nevezetesen India. Ez az ország pedig az Egyesült Államok szövetségese és Kína stratégiai riválisa. Arról nem beszélve, hogy Mauritius és Újdelhi ezer szálon kötődnek egymáshoz, kulturálisan (rengeteg mauritiusi rendelkezik indiai felmenőkkel) és gazdaságilag is (India Mauritius legnagyobb kereskedelmi partnere). India katonai létesítményt is épített már a mauritiusi Agaléga szigetén, hogy a kínai katonai tevékenységet figyelje a térségben.

Nagy-Britanniának még mindig 13 „vitatott területe” – vagyis korábbról megmaradt gyarmata – van szerte a bolygón. A fennhatóság átadása miatt az Egyesült Királyságban most sokan tartanak ezek elvesztésétől. Mark Francois, korábbi brit védelmi miniszter szerint ez a megállapodás „felbátoríthatja az olyan nemzeteket, mint Argentína, hogy a Falkland-szigetek feletti ellenőrzés megszerzésére törekedjen” – írja a Foreign Policy. 

A szigetlakókat ismét kihagyták az egyeztetésből

A chagosiak azzal vádolták a brit és a mauritiusi kormányt, hogy kizárták őket a tárgyalásokból, és a héten a brit parlament előtt tüntettek önrendelkezési jogukért. A két kormány alkuja ugyanis megtiltja a Diego Garcia szigetére való visszatérésüket, mivel Mauritius kötelezettséget vállalt arra, hogy 99 évig tiszteletben tartja az Egyesült Államok bérleti szerződését.

A probléma csak az, hogy a kitelepítés idején Diego Garcián élt a legtöbb ember, és egyesek szerint ez az egyetlen olyan sziget, amely ma nagy költségek nélkül lakhatóvá tehető. Vagyis a valóságban a terület átadása után sok minden nem fog változni.

A brit kormány egyébként nem először prezentálja pozitív köntösben azt, hogy továbbra sem tartja tiszteletben a chagosiak jogait. Korábban például környezetvédelmi köntösben próbálta megakadályozni az őslakosok visszatelepülését. Ez még 2010-ben derült ki, a Wikileaks által kiszivárogtatott külügyminisztériumi anyagokból. A brit külügyminisztérium egyik tisztviselője táviratban nyugtatta Washingtont, hogy egy „tengeri természetvédelmi terület” létrehozása a katonai bázis körül „gyakorlatilag véget vetne a szigetlakók betelepülési igényeinek”. A tengeri rezervátumot az ENSZ bírósága illegálisnak nyilvánította.

(Borítókép:  Diego Garcia, ahol az Amerikai Egyesült Államok támaszpontja található. Fotó:  Pictures From History / Universal Images Group / Getty Images)