Volodimir Zelenszkij bemutatta a csodatervet, amelytől háborús győzelmet várnak

Cikkünk frissült!

A győzelmi tervről szeptember óta beszélt az ukrán fél, valamint a nemzetközi sajtóban is napvilágot láttak bizonyos jelentések róla. Volodimir Zelenszkij az utóbbi hetekben több nemzetközi vezető politikussal is ismertette a tervet (és így fog tenni várhatóan a jövőben is, csütörtökön és pénteken például elképzelhető, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői is megismerik azt).

Zelenszkij korábban megígérte azt is, hogy a tervet az ukrán nyilvánossággal is ismertetni fogja, még ha nem is teljes egészében. Ez szerdán meg is történt:

Vlagyimir Putyin „megőrült”; ezekből a pontokból áll a terv

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Zelenszkij elmondta, hogy a béketerv végrehajtása Ukrajna partnereitől függ, nem pedig Oroszországtól. Hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem keresi a becsületes békét”, és a lap beszámolója szerint azt is mondta, hogy Vlagyimir Putyin „megőrült”.

Szerinte az orosz elnök mindenképp háborút akar, és ezen nem fog változtatni, ha nem kényszerítik rá, mindenkivel szemben süket marad. Zelenszkij szerint Ukrajnának és partnereinek közösen kell megváltoztatniuk a körülményeket úgy, hogy a háború véget érjen, hogy az Orosz Föderáció „békére kényszerüljön”.

Mint mondta, a terv első pontja az, hogy Ukrajna meghívást kapjon a NATO-ba (ezt az egy pontot már korábban is nyilvánosságra hozta az államfő). Volodimir Zelenszkij ezután ismertette a többi pontot is: 

• A második pont az ukrán védelem visszafordíthatatlan megerősítése és a háború áthelyezése az Orosz Föderáció területére. Ennek a pontnak van egy titkos függeléke is, amelyet nem hozott nyilvánosságra az elnök. 
• A harmadik pont az oroszok (további) agressziótól való elrettentése. Ennek szintén van egy titkos függeléke, amelyet az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői ismerhettek csak meg. Ukrajna ebben a pontban azt javasolja, hogy a területén egy átfogó, nem nukleáris csomagot helyezzenek el a további orosz agresszió elrettentésére.
• A negyedik pont Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciáljára vonatkozik. Ennél is van egy titkosított rész, amelyet az Egyesült Államokkal és az EU-val osztanak meg az ukránok. Ebben a pontban a partnerekkel való egyezségeket részletezték.
• Az ötödik pont a háború utáni időszakra szól. Ebben azt írták, hogy az ukrán tapasztalatokat az egész „Szövetség” (itt a NATO-ra utalhattak) és Európa védelme érdekében kell felhasználni. Kijev e ponton felajánlja, hogy a háború után az Európában állomásozó haderőt ukrán katonákkal helyettesíti.

Az államfő parlamenti beszédén részt vettek a kormány tagjai és a legfőbb katonai vezetők, valamint több diplomata is. A beszéd után a parlament és a parlamenti frakció vezetésével is találkozót tart Zelenszkij. A The Kyiv Independent szerint David Arahamija, az ukrán kormánypárt frakcióvezetője azt mondta, hogy nekik a titkosított részeket is be fogják mutatni.

Ezekről beszélt még 

A kijevi hírportál ezenkívül néhány további részlettel is megtoldotta az Ukrajinszka Pravda fenti, gyors beszámolóját arról, hogy miket mondott Zelenszkij. 

• „Megértjük, hogy a NATO-tagság a jövő, nem a jelen kérdése” – mondta Zelenszkij az első pontról, de hozzátette azt is, hogy egy azonnali meghívás megmutatná Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy „geopolitikai számításai hibásak”. „Demokratikus nemzet vagyunk, amely bebizonyította, hogy képes megvédeni közös életmódunkat” – tette hozzá.
• A második pontnál példaként hivatkozott a kurszki betörésre, és azt mondta, hogy ezzel megakadályozhatják az esetleges „ütközőzónák” kialakulását ukrán területen. Továbbá itt beszélt arról is, hogy a nyugati, nagy hatótávolságú fegyverek oroszországi csapásokra vonatkozó korlátozását fel kellene oldani, valamint további nagy hatótávolságú fegyverek szállítását kérte, és azt, hogy a Nyugat segítsen az Ukrajna felett elhaladó orosz rakéták és drónok lelövésében.
• A negyedik részben Ukrajna természeti erőforrásainak – például az uránium, a titán és a lítium – felhasználásával foglalkozik, amelyek gazdasági növekedési potenciált jelentenek Kijev és az EU számára. Mint mondta, Ukrajna külön megállapodást tervez az EU-val és az Egyesült Államokkal ezen erőforrások közös beruházásáról és felhasználásáról. Ez a rész továbbá az Oroszország elleni nemzetközi szankciók fokozására szólít fel, hogy aláássák az agresszió fenntartására való képességét.
• Az ötödik rész Ukrajna háború utáni biztonsági architektúrájával is foglalkozik. Zelenszkij ezen a ponton mondta azt, hogy Kijev nagy és tapasztalt katonai erővel büszkélkedhet, amely erősítheti a NATO-t és az európai kontinens biztonságát. „Ha a partnerek egyetértenek, akkor a háború után elképzelhető, hogy az Európában állomásozó egyes amerikai katonai kontingenseket ukrán egységekkel váltunk fel” – mondta egész konkrétan a The Kyiv Independent szerint az ukrán elnök.

„Ha Putyin eléri őrült geopolitikai, katonai, ideológiai és gazdasági céljait, az azt a benyomást fogja kelteni más potenciális agresszorok számára – különösen az Öböl térségében, az indo-csendes-óceáni térségben és Afrikában – hogy az agressziós háborúk számukra is jövedelmezőek lehetnek” – mondta az elnök a törvényhozóknak.

Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy a Putyin által vezetett „bűnözők koalíciójába” most már Észak-Korea is beletartozik, amely nemcsak fegyvereket, hanem személyzetet is biztosított az orosz gyárak és a hadsereg számára.

Ez gyakorlatilag egy második állam részvételét jelenti az Ukrajna elleni háborúban Oroszország oldalán

– fogalmazott az elnök, majd azt mondta, hogy Irán és Kína is támogatja Oroszországot. „Végre kell hajtanunk a győzelmi tervet, hogy rákényszerítsük Oroszországot, hogy ott legyen a békecsúcson, és készen álljon a háború befejezésére” – tette hozzá. 

2025-ben véget lehet vetni a háborúnak – mondta 

Zelenszkij ezt követően arról is beszélt, hogy ha most elkezdik a győzelmi terv végrehajtását, akkor 2025-ben szerinte lehet esély arra, hogy lezárják a háborút (erre szintén utalt már a napokban az államfő).

A győzelmi terv azonnali sürgősségű. Ezek olyan pontok, amelyek többségét egy konkrét ütemtervben részletezik. Ha ezzel az elképzeléssel, ezzel a konkrét győzelmi tervvel már most elkezdünk haladni, legkésőbb jövőre véget vethetünk a háborúnak

– fogalmazott az ukrán elnök. 

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szerdán is percről percre követjük – ebben a cikkünkben.