Die Zeit: recseg-ropog a közös uniós menekültpolitika, egyre több állam próbál kibújni

A német liberális hetilap arról ír, hogy az Európai Unió egyre megosztottabb a közös menekültpolitika ügyében, egyre több ország vonná ki magát a tavaly elfogadott egyezmény hatálya alól. 

A Közös Európai Menekültügyi Rendszerrel az Európai Unió vezetése ellensúlyozni akarta a menekültek befogadására irányuló, számos tagállamban tapasztalható csökkenő hajlandóságot. A rendszer lényege, hogy azok a menedékkérők, akiknek alig van kilátásuk arra, hogy a külső határokon maradjanak, három hónapon belül választ kapnak kérelmükre. Ez idő alatt táborokban kell élniük az EU külső határán. A szabály kimondja: a menedékkérőket el kell osztani a tagállamok között. Az úgynevezett kötelező szolidaritás elve érvényesül: aki nem fogad be menedékkérőt, annak anyagilag kártalanítania kell, és be kell fizetnie egy uniós alapba, ami a szegényebb származási országok támogatására szolgál. A rendszer célja hosszabb távon az, hogy kevesebb ember érkezzen illegálisan az Európai Unióba.

A szolidaritási mechanizmus célja, hogy tehermentesítse azon országokat, ahová jelenleg a legtöbb migráns érkezik. A Die Zeit emlékeztet: egyre több uniós tagállam érzi úgy, hogy számára nem kötelező az a kompromisszum. A lap szerint az uniós diplomaták dominóhatástól tartanak: az egységes menekültügyi szabályozás ellenére ma már egyre több állam követel felmentést vagy engedményeket, ugyanakkor bármilyen uniós szerződés módosítása hosszadalmas folyamat, hiszen azt minden tagállamnak el kell fogadnia.

Az öt renitens

A lap öt ország menekültpolitikában megfogalmazott álláspontját veszi végig. 

1. Lengyelország: azon országok közé tartozik, amelyeken keresztül ma sok bevándorló szeretne bejutni az EU-ba. Ez elsősorban Vlagyimir Putyinnak köszönhető, aki nemcsak agressziós háborút vív Ukrajna ellen, hanem politikailag és társadalmilag is igyekszik destabilizálni a Nyugatot. Idetartozik a migránsok célzott csempészése is Belaruszon keresztül az Európai Unió egyik tagállamába, Lengyelországba. Donald Tusk lengyel miniszterelnök éppen ezért részben fel akarja függeszteni az országba szabálytalanul beutazó migránsok új menedékjogi törvényét. „Ma hangosan kimondom, hogy a migrációs stratégia egyik eleme a menedékjog ideiglenes területi felfüggesztése lesz" − ezeket múlt szombaton mondta Tusk, aki azt szeretné kérni az EU-tól, hogy ismerje el ezt a döntést, amelyet azonban az illetékes bizottság ellenez. 
2. Hollandia: az országot vezető jobboldali koalíciós kormány szeptemberben kért kivételt az új uniós menekültügyi szabályok alól. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa azonban elutasította Hollandia szándékát. 
3. Ciprus: egyetlen másik uniós ország sem kap – a lakosság létszámához viszonyítva – annyi menedékkérelmet, mint a kis szigetország. A legtöbb menedékkérő szíriai, akik Libanonon keresztül érkeznek be. A kérelmek nagysága miatt Ciprus tavasszal úgy döntött, hogy további intézkedésig felfüggeszti a szíriaiak menedékkérelmeinek feldolgozását. Múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Ciprust, amiért két szír menekültet mindenféle menedékjogi ellenőrzés nélkül visszaküldött Libanonba. Ebben az ügyben Ciprus négyszer sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mondta ki a bíróság. A Die Zeit szerint ez azonban nem változtatott meg semmit: Ciprus is ragaszkodik sajátos útjához.
4. Finnország: ahol a kormány júliusban fogadta el az úgynevezett konverziós törvényt, amely szerint a menedékkérőket kategorikusan vissza lehet utasítani a határon – szükség esetén akár erőszakkal is. Finnország Lengyelországhoz hasonló érvvel indokolja a törvényt: Oroszország hibrid háborújával. Stratégiai migránscsempészet is előfordul a finn határon. Mari Rantanen finn belügyminiszter arról beszélt, hogy az állam kötelessége védeni határait és önrendelkezési jogát. Az uniós tisztviselők szerint azonban a finn rendszer sérti az európai és a nemzetközi jogot. A Die Zeit cikkírója emlékeztet: Rantanen azon finn politikusok közé tartozik, akik keményen akarnak fellépni a bevándorlás ellen. Veszélyes precedenst teremthet egy olyan menekültügyi rendszer bevezetése, amely minden európai szabályozást megsért.
5. Magyarországról szólva a német lap emlékeztet: Orbán Viktor kormánya a múlt héten holland példára kivételt kért a szabályozás alól, hiszen évek óta migránsellenes politikát folytat, „Orbánt szabálysértőként és rendbontóként ismerik az EU-n belül. Magyarország hónapok óta nem hajlandó 200 millió eurós bírságot fizetni. Az Európai Bíróság azért szabta ki, mert Magyarország megsértette az uniós menekültügyi törvényt" – írja a lap, amely megjegyzi: nem valószínű, hogy Magyarország különleges útvonalra vonatkozó terve átmenne az uniós döntéshozókon, mert Hollandiához hasonlóan Magyarország sem tartotta fenn az egységes menekültpolitikából való kilépés jogát az EU-hoz való csatlakozásakor. 

Brutális büntetés a magyar kormánynak

Mint emlékezetes, idén júniusban az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós menekültügyi jogszabályok rendkívül súlyos megsértése miatt. Az Európai Bíróság álláspontja szerint Magyarország rendszeresen figyelmen kívül hagyja az uniós menekültügyi szabályokat. A 200 millió eurós bírság megfizetése mellett Magyarországnak a késedelem minden egyes napja után 1 millió eurót kell fizetnie. A hivatalos indoklás szerint a magyar kormány a menekültügyi szabályok nem teljesítésével súlyosan megsértette az uniós jogot.  

A vita 2020 decemberére nyúlik vissza, amikor a bíróság megállapította, hogy Magyarország korlátozta a nemzetközi védelmet kérők számára a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést az országban. A magyar hatóságokat azzal vádolták, hogy jogellenesen tartják fogva a kérelmezőket tranzitzónákban, megsértik a nemzeti területen maradáshoz való jogukat, továbbá hogy amíg fellebbeznek elutasított kérelmük ellen, kiutasítják őket.  

A magyar kormány az ítéletet azóta többször is példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a döntést követően az Indexnek azt mondta, hogy „a bíróság ítéletével az uniós vezetők azt kívánják elérni, hogy Magyarország nyissa meg a határait, engedjen be mindenkit, aki érkezett, és itt lehessen kivárni a menekültté nyilvánítást, holott már az érkezés pillanatában világos, hogy túlnyomó többségük nem politikai menekült, hanem a jobb élet reményében Európába tartó illegális bevándorló." 

A német liberális lap friss írása szerint ugyanakkor egyre több uniós tagállam próbálhatja majd meg figyelmen kívül hagyni a kollektív szerződéses szabályokat – és ezzel lehetetlenné tenni a migrációs kérdésre adott egységes európai választ.

Persze nem véletlen, hogy Németországban is egyre égetőbb ez a kérdés: egy tavaly nyári felmérés szerint a német választók többsége a menekültpolitika összes vizsgált dimenzióját tekintve elégedetlen a kormány teljesítményével, például az elutasított menedékkérők hazajuttatásában elért eredményeket 80 százalék ítélte rossznak vagy nagyon rossznak. A kutatás szerint a német lakosság 64 százaléka vélte úgy, hogy az eddiginél kevesebb menekültet kellene befogadni. 

(Borítókép: Menekültek a szerb–magyar határnál 2015. szeptember 9-én. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)