Bosszút forralnak a húszik az amerikai légicsapások miatt

A fenyegetés azután hangzott el, hogy a térségben tartózkodó amerikai csapatok légicsapásokat mértek olyan Jemenben található föld alatti raktárakra, ahol a húszik rakétákat és más fegyvereket rejtettek el. Az amerikai hadsereg elmondása szerint a B–2 Spirit nagy hatótávolságú lopakodó bombázókat először alkalmazó rajtaütés célja a húszi katonai erő gyengítése volt. Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága közleményt adott ki, amelyben kifejtették, hogy:

Ezek az intézkedések azért történtek, hogy csökkentsék a húszik azon képességét, hogy folytassák vakmerő és jogellenes támadásaikat a nemzetközi kereskedelmi hajózás, az Egyesült Államok, a [nemzetközi] koalíció, valamint a kereskedelmi személyzet és a hajók ellen a Vörös-tengeren, a Báb al-Mandeb-szorosban és az Ádeni-öbölben.

Mikor erősödtek így meg a húszik?

A jemeni húszik (más néven Anszár Alláh) egy síita vallási-politikai mozgalom, amely az észak-jemeni zajdita síita közösségből származik. Az 1990-es években alakult, amikor a közösségük kirekesztettsége és a kormány elnyomása ellen tiltakoztak. A csoportot eredetileg Huszein Badr ad-Dín al-Húszi alapította, aki a jemeni kormány és a szaúdi befolyás elleni harc jegyében állt ki. 

A húszik kezdetben egy kisebb, politikai és vallási szervezetként működtek, amely a zajditák érdekeinek képviseletére és védelmére törekedett. Azonban az évek során egyre inkább militarizálódott, főként a jemeni kormány elleni konfliktusok és a szaúdi beavatkozások miatt. Al-Húszi 2004-es meggyilkolása után a szervezet új vezetőt választott, és még inkább radikalizálódott. Fokozatosan egyre nagyobb területeket vontak ellenőrzésük alá, különösen Észak-Jemenben.

2009 novemberében a jemeni milícia offenzívát indított Szaúd-Arábia ellen, amire utóbbi légicsapásokkal válaszolt, valamint szárazföldi összecsapásokra is sor került. A harcok következtében több mint 130 szaúdi állampolgár vesztette életét.

2015-ben a húszik előrenyomulása Szaúd-Arábiát és szövetségeseit katonai beavatkozásra késztette a jemeni kormány támogatására. A szaúdi vezetésű koalíció célja az volt, hogy visszaszorítsa a síita milíciát, és helyreállítsa a nemzetközileg elismert jemeni kormányt. A konfliktus azonban elhúzódó polgárháborúvá eszkalálódott, amely során a húszik továbbra is jelentős területeket ellenőriztek Észak-Jemenben, beleértve Szanaát is. Egyre fejlettebb fegyvereket és technológiákat használtak, például ballisztikus rakétákat és drónokat, amelyekkel szaúdi célpontokat, valamint a Vörös-tengeren közlekedő hajókat támadták.

A jemeni konfliktus továbbra is megoldatlan maradt, a húszik befolyása jelentősnek mondható. A háború tovább súlyosbította az arab ország humanitárius helyzetét, amely az egyik legsúlyosabbá vált a világon. Több millió ember szorul segélyre és alapvető szolgáltatásokra. A húszik továbbra is kihasználják a jemeni belpolitikai instabilitást és az ország etnikai-vallási megosztottságát, hogy fenntartsák hatalmukat és igazolják a szaúdi koalícióval szembeni ellenállásukat.

Kik állnak a húszik mögött?

Az irániak támogatják a húszik ügyét, és a csoportot a Hezbollahhoz hasonlítják. „Az iráni Iszlám Köztársaság támogatja az Anszár Alláh [a húszik] tevékenységét Jemenben, és [a csoportot] az Iszlám Ébredés mozgalom sikere részeként értelmezi ” – mondta Ali Akbar Velajati, a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hámenei tanácsadója 2014 októberében. Teherán azonban többször is tagadta, hogy fegyvereket és pénzt vagy kiképzést biztosítana a jemeni csoportnak.

Szaúd-Arábia viszont régóta vádolja azzal Iránt, hogy titokban felfegyverzi a húszikat, így rajtuk keresztül proxyháborút vív. 2015-ben Szaúd al-Fajszal herceg, az egykori szaúdi külügyminiszter azt nyilatkozta, országa aggódik amiatt, hogy Irán tevékenységével instabilitást idéz elő a térségben.

Ezenfelül a jemeni milícia és Irán közötti kapcsolatokra bizonyítékul szolgálhat az a tény, hogy az amerikai haditengerészet és a szövetséges nemzetek hadihajói 2015 áprilisa és 2016 októbere között öt olyan fegyverszállítmányt tartóztattak fel, amelyek Iránból indulva az Arab-félszigetre tartottak. A szállítmányokban páncéltörő rakétákat, mesterlövészpuskákat és több ezer AK–47-es automata fegyvert találtak. Az akkori hivatalos iráni közlemény tagadta az ország érintettségét.

Novemberben Szaúd-Arábia háborús cselekmény elkövetésével vádolta Iránt egy rakéta miatt, amelyet a jemeni húszik lőttek ki a szaúdi fővárosra. A perzsa ország vezetése ismét tagadta, hogy bármi köze lett volna a merénylethez.

Ezenfelül 2018 januárjában egy ENSZ-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Irán megsértette a fegyverembargót azáltal, hogy nem akadályozta meg a jemeni milíciát abban, hogy iráni rakétákat szerezzenek be. Irán nem kommentálta az ENSZ testületi jelentését. A húszik a következő hónapokban fokozták a Szaúd-Arábia elleni támadásaikat. 2018 márciusának végén a jemeni lázadók egy éjszaka alatt hét rakétát lőttek ki a sivatagi arab országra, valamint néhány héttel később egy szaúdi olajszállító tartályhajóra csaptak le a nemzetközi vizeken.

2018. április közepén egy rakéta, amely a szaúdi fővárost, Rijádot célozta, még az Egyesült Államokat is reagálásra késztette. Az amerikai külügyminisztérium elítélte a támadást, és Iránt okolta a húszik támogatásáért.

A jelenlegi események

A húszik politikai irodája határozottan elítélte a területükön végrehajtott amerikai légicsapásokat, és „gyáva agressziónak” minősítette azokat, amelyek nem maradnak „büntetés nélkül”. November óta a síita milícia több száz ballisztikus rakétát és drónt indított nemzetközi haditengerészeti és kereskedelmi hajókra a Vörös-tengeren és Jemen partjainál. Több hajót is elsüllyesztettek, és arra kényszerítették a nemzetközi hajózási társaságokat, hogy elkerüljék a Vörös-tengert, aminek következtében megnövekedett a szállítási idő, valamint jelentősen emelkedtek a költségek is.

A húszik azt állítják, hogy csak az Izraellel összeköttetésben álló hajókat veszik célba, és azokat, amelyek Izraelbe hajóznak, hogy nyomást gyakoroljanak a zsidó államra annak érdekében, hogy az vessen véget a Gázai övezetben vívott háborújának. Az Egyesült Államok a húszi hajótámadásokra úgy reagált, hogy a jemeni milíciát terrorista szervezetté nyilvánította, megszervezte a hajók védelmét, és légitámadásokat indított Jemen általuk ellenőrzött területeire.

Washington és London közbelépésével és a feszültség fokozódásával a húszik bejelentették, hogy mostantól minden amerikai és brit hajót katonai célpontnak tekintenek.

Az Irán által támogatott jemeni militáns csoport fenyegetései és offenzívái komoly kihívást jelentenek a nemzetközi közösség számára, különösen a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságát illetően. A síita milícia szabotázscselekményei és az azokra adott amerikai katonai válaszcsapások egy újabb frontot nyitottak meg a Közel-Keleten zajló, már amúgy is rendkívül összetett konfliktusban, amelynek következményei messze túlmutatnak a jemeni határokon. A helyzet további eszkalálódása komoly veszélyt jelent a globális kereskedelemre, és arra készteti a nagyhatalmakat, hogy újabb diplomáciai vagy katonai lépéseket fontoljanak meg a régió stabilizálása érdekében.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: A jemeni Húszik támogatói 2024. január 11-én. Fotó: Mohammed Hamoud / Getty Images)