Ravasz oroszbarát kisebbséggel akarja Moszkva eltéríteni nyugatra kacsingató szomszédját

Nemrégiben szankciókat jelentett be Josep Borrell a moldovai gagauz vezetők ellen – a listára összesen öt ember és egy oroszbarát szervezet került fel. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azzal indokolta a döntést, hogy „Oroszország erőteljes közvetlen kísérleteket tesz arra, hogy destabilizálja Moldovát”, amiben a gagauzok is részt vesznek. Borrell szerint a növekvő orosz befolyás „közvetlen fenyegetés egy szuverén országra, annak demokratikus életére és az Európai Unió felé vezető útjára”.

A lista élén Gagauzia kormányzója, Evghenia Gutul áll, mellette szankcionálja az EU Mihail Vlah kormányzóhelyettest, Iurii Cuznetovot, a külügyi osztály helyettes vezetőjét, valamint Illia Uzunt, a Végrehajtó Bizottság alelnökét. Az intézkedések kiterjednek továbbá az Evrazia nevű oroszországi székhelyű, nem kormányzati egyesületre, amelynek – Brüsszel állítása szerint – célja, hogy az orosz érdekeket külföldön, köztük Moldovában előmozdítsa. A tilalmak vonatkoznak a szervezet igazgatójára és alapítójára, Nelli Parutencóra. Az uniós szankciók értelmében a jegyzékbe vettek vagyonát befagyasztják, és közvetve vagy közvetlenül sem biztosíthatnak számukra gazdasági erőforrásokat, továbbá nem léphetnek be az EU területére.

A mostani esettel 16 személyre és két szervezetre bővült a szankcionált gagauzok listája. Az unió már tavaly áprilisban is hasonló intézkedésekről döntött, szintén a Moldova szétzilálására irányuló kísérletekre hivatkozva. Akkor került fel a listára többek közt Ilan Shor, volt moldáv parlamenti képviselő is.

Küszöbön az uniós csatlakozás

Hogy miért éppen most kapott ekkora visszhangot az ügy? Mert Moldova egyre közelebb kerül ahhoz, hogy az Európai Unió tagja legyen. Az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanását követően már márciusban benyújtotta tagság iránti kérelmét, ugyanazon év júniusában tagjelölti státuszt kapott, idén júniusban pedig megtartotta az EU az első kormányközi konferenciát a kelet-európai országgal. A tárgyalásokat 2024. október 20-án egy népszavazás követte, szintén a csatlakozás kapcsán.

Támogatja-e az alkotmány módosítását a Moldovai Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében?

– ez a kérdés szerepelt a szavazólapon. Az eredmények rendkívül szorosak voltak, csupán egy hajszállal nyertek az igenek: 750 137-en (50,85 százalék) szavaztak az alkotmánymódosítás mellett, ellene pedig 738 737-en (49,62 százalék).

A támogatók között különösen magas volt az arány a külföldön élő moldávok körében: 76,96 százalékuk szavazott az alkotmánymódosítás mellett. Beszédesek viszont a Moldova déli részén található Gagauzia eredményei: míg az egyes járásokban csupán minimális különbség van a két tábor között, az autonóm terület esetében a szavazók 94,84 százaléka mondott nemet az uniós csatlakozás kapcsán felmerült alkotmánymódosításra.

A referendummal egy időben elnökválasztást is tartottak Moldovában, amelynek eredményei szintén tükrözik a lakosság álláspontját az uniós csatlakozással kapcsolatban. A jelenlegi államfő, Maia Sandu végzett az első helyen a voksok 42,45 százalékával, beszédében úgy fogalmazott, az EU-párti kampány győzött a választáson.

A második helyen az oroszbarát Alekszandr Sztoianoglo végzett 25,96 százalékos támogatottsággal. Az egykori főügyész kampányában arról beszélt, ha megválasztják, „kiegyensúlyozott” külpolitika kialakítására törekedne az unióval, az Egyesült Államokkal, valamint Oroszországgal és Kínával is. Miután egyik jelöltnek sem sikerült a voksok legalább 50 százalékát megszereznie, így második fordulót írtak ki november 3-ra, ami még szorosabb eredménnyel zárulhat.

Gagauz–orosz szövetség?

Miközben Chisinauban a mérleg nyelve inkább az uniós csatlakozás felé dől, Gagauziában egészen más a helyzet. Hagyományosan a gagauzok régóta jó kapcsolatokat ápolnak Moszkvával. Evghenia Gutul legutóbb márciusban járt Oroszországban, akkor Vlagyimir Putyin elnök is fogadta Szocsiban. A találkozót követően arról számolt be a gagauz kormányzó, az orosz elnök ígéretet tett Gagauzia támogatására és a gagauz nép jogainak védelmére.

Néhány hónappal később, júniusban az Oroszországgal egyre jobb kapcsolatok ápolása miatt az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be Evghenia Gutul ellen. Az indoklásban az szerepelt, hogy pénzeszközöket irányított Ilan Shor betiltott pártja, a Sor Party finanszírozására, de minden bizonnyal Washington sem nézi jó szemmel Gagauzia és Oroszország közeledését. Az intézkedések értelmében a kormányzó vagyonát befagyasztották, és megtiltották az amerikaiaknak, hogy vele üzleteljenek.

Az oroszbarátság miatt nemcsak Washington, hanem az EU is aggódik, különösen az ukrajnai háború óta, mondván, Moldova stabilitását és biztonságát is veszélyeztetheti Moszkva. A múlt heti voksolásokat követően Maia Sandu azzal is megvádolta a keleti nagyhatalmat, hogy beavatkozott a választási eredményekbe, a Kreml azonban tagadta a vádakat, Dmitrij Peszkov szóvivő javasolta az EU-párti politikusnak, hogy mutasson már be bizonyítékokat.

De kik azok a gagauzok?

A gagauzok nagy része a Moldovához tartozó Gagauzia nevű autonóm területen él, az ország déli régiójában, elsősorban Budzsák területén. Gagauzia fővárosa Komrat. Egy olyan török etnikai kisebbségről van szó, amely zömében ortodox keresztény, és a török nyelvek közé tartozó gagauz nyelvet beszélik. 2014-ben több mint 126 ezer gagauz élt Moldovában, becslések szerint mára 150 ezerre nőhetett lélekszámuk. A teljes gagauz népesség pedig 200-250 ezer fő lehet, a kelet-európai országon kívül Ukrajna Odessza és Zaporizzsja régióiban élnek még, valamint kisebb számban Törökországban, Oroszországban és Belaruszban.

Történelmi források szerint a XI. században érkeztek először a Balkánra, utána telepedtek le Besszarábia területén, amelyet 1812-ben Oroszországhoz csatoltak. A Szovjetunió felbomlását követően Moldova függetlenedett, ám a gagauzokon is eluralkodtak a nacionalista érzelmek, és nagyobb autonómiát követeltek. A gagauzok Moldován belül 1994-ben egy népszavazást követően hozták létre saját autonóm területüket, amely a kormányzón túl saját törvényhozó és végrehajtó szervvel rendelkezik, parlamentje 35 tagú, tagjait négyévente választják meg.

Az, hogy a jövőben miként alakulhat a gagauzok sorsa, egyelőre kérdéses. Az viszont már most elmondható, hogy teljesen ellentétes külpolitikát folytatnak Chisinauval szemben: a jelenlegi moldáv vezetés az EU felé, míg a gagauzok – fenntartva függetlenségi törekvéseiket – Moszkva irányába húznak. Legutóbb 2014-ben tartott a közösség népszavazást a Moldovától való függetlenedésről, és a helyiek 98 százaléka szavazott mellette. Akkor arról is szó esett, hogy a kiválás esetén csatlakoznának az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz.

Szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

(Bortókép: Gagauzok Moldovában 2022-ben. Fotó:  Andreea Campeanu / Getty Images)