Kikényszerített vallomása alapján ítéltek halálra, majd végeztek ki egy iráni németet

Németországban is felháborodást váltott ki a kivégzés. A külügyminisztérium „fáradhatatlanul kiállt Jamshid Sharmahd mellett, és többször magas szintű delegációt küldött Teheránba” – emlékeztetett Annalena Baerbock, a német diplomácia vezetője, aki ismételten és félreérthetetlenül világossá tette, hogy a halálbüntetésnek „súlyos következményei lesznek”, ezek részleteit azonban nem tette közzé.

Berlin – konzultációra – hazarendelte iráni nagykövetét, az iráni ügyvivőt pedig bekérette a külügyminisztériumba.

Sharmahdot tavaly februárban ítélték halálra, mert a vád szerint 2008-ban részt vett egy sirázi mecset elleni támadásban, amelyben 14 ember meghalt.

A szentély elleni akciók gyakoriak: legutóbb tavaly rohamozta meg két fegyveres. Négy embert öltek meg. Éppen két éve az Iszlám Állam szélsőségesei legkevesebb 15 zarándokot gyilkoltak meg a sirázi Sah Cserag-mecset közelében.

Az iszlám rezsim így jelöl egy sor, általában a vallási értékrenddel kapcsolatos, a külvilág számára gyakran megmagyarázhatatlan bűncselekményt.

A tisztességtelen eljárás

Az Amnesty International szerint a vádlott „vallomásait” kikényszerítették. A német külügyminiszterhez hasonlóan – aki már tavaly „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a halálos ítéletet, arra hivatkozva, hogy Sharmahd nem részesült tisztességes eljárásban – a jogvédő szervezet is nehezményezte a „nagyon igazságtalan” eljárást.

Tavalyelőtt, 2022 júliusában azt közölte a vádlott családjával, hogy nincs értelme megkérdőjelezni a Forradalmi Bíróság bizonyítékait, egy évvel korábban pedig negyedmillió dollárt kért a hozzátartozókról Jamshid Sharmahd védelmének ellátásáért, ellenkező esetben csak nézőként „ül” a tárgyaláson.

Irán azzal vádolta Sharmahdot, hogy FBI- és CIA-ügynökökkel érintkezett, és „megkísérelte felvenni a kapcsolatot Moszad-ügynökökkel is”. Teheránban azt állították, hogy Sharmahd a kevésbé ismert Tondar-csoport vezetőjeként 1979-es iszlám forradalomban megdöntött iráni monarchiát kívánja helyreállítani.

„Nyilvánvaló megtorlás”

Jamshid Sharmahd korábban Kaliforniában élt, a feltételezések szerint az iráni biztonsági erők azonban Dubajban rabolták el 2020-ban, majd elhurcolták Iránba, ahol nem sokkal később bíróság elé állították.

Lánya, Gazelle, szinte kilátástalannak tartotta apja megmentését.

Nem hiszem, hogy szavak képesek megváltoztatni egy terrorista rendszert

– nyilatkozta kisírt szemekkel a Deutsche Wellének nem sokkal a halálos ítélet kimondása után. A rezsim, amint apja esete is bizonyítja, képes Iránon kívül is foglyul ejteni ellenfeleit, és – Gazelle szerint – semmilyen diplomáciai javaslatra nem reagál.

A kivégzés napján közzétett bejegyzésében azzal vádolta a német és az amerikai kormányt, hogy cserbenhagyták apját, akinek a halála „nyilvánvaló megtorlás” Izrael Irán elleni csapásaira.

A német kancellár a „leghatározottabban” elítélte a „botrányos” kivégzést.

Jamshid Sharmahd nem kapott lehetőséget arra, hogy a bíróság előtt megvédje magát az ellene felhozott vádak ellen

– írta Olaf Scholz.

Az iráni rezsim brutalitására és elnyomására „emlékeztet bennünket újra a kivégzés” – így reagált Sharmahd halálára a State Department, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, aki elítélte a férfi elrablását és az ellene indított „színlelt pert”.

Iránban egyébként tavaly 853 halálos ítéletet hajtottak végre, a legtöbbet 2015 óta.

(Borítókép: Jamshid Sharmahd tárgyalása 2022. február 6-án. Fotó: Koosha Mahshid Falahi / AFP)