Kitoloncolással fenyegetett, hosszú börtönbüntetést kapott, de nem Donald Trumpnak hívják

GettyImages-1451136412
2024.11.02. 16:21
Nyolc és fél év börtönre ítélte a szövetségi bíróság két, Boston környéki pizzéria tulajdonosát, aki ingyen túlóráztatta, sőt bántalmazta dolgozóit, ráadásul deportálással fenyegette őket. Szándékosan alkalmazott munkavállalási engedéllyel nem rendelkező külföldieket, hogy zsarolhassa őket. A tömeges kitoloncolással riogatott már korábban Donald Trump is, a választási kampány hajrájában pedig az ígérte, hogy megválasztása esetén az amerikai történelem legnagyobb kiutasítási hullámát fogja elindítani.

A 49 éves westwoodi Stavros Papantoniadis – a Stash’s Pizza elnevezésű massachusettsi pizzérialánc tulajdonosát – 102 hónapos börtönbüntetést kapott. Szabadulása után egy évig felügyelet alatt marad, ráadásul 35 ezer dolláros, több mint 13 millió forintos bírság megfizetésére kötelezte a szövetségi bíróság.

Papantoniadis a fizikai bántalmazástól sem visszariadva arra kényszerítette hat áldozatát – öt férfit és egy nőt –, hogy „tegyenek eleget az eltúlzott munkahelyi követelményeknek”. A vádirat szerint több esetben testi sérülésekkel, sőt kitoloncolással fenyegette őket.

Az esküdtszék júniusban háromrendbeli kényszermunka és szintén háromrendbeli kényszermunka-kísérlet miatt találta bűnösnek az étterem-tulajdonost, aki tavaly márciusi letartóztatása óta őrizetben van – jelentette az AP hírügynökség.

A szövetségi bíró most hozta meg ítéletét, amellyel összhangban Papantoniadisnak összesen nyolc és fél évet kell a rácsok mögött töltenie.

Az elítélt ügyvédje fellebbezett, és új eljárás lefolytatását kezdeményezte.

Csalódtunk a büntetés mértékében

– közölte Carmine Lepore, aki szerint ilyen súlyos büntetést általában embercsempészek vagy szexuális rabszolgatartók kapnak.

Szándékosan alkalmazott engedély nélküli külföldieket

A szövetségi ügyész szerint a kapzsiság késztette Papantoniadist az alkalmazottak kizsákmányolására.

A félelem és a megfélemlítés révén használta ki a kiszolgáltatott dolgozókat, és megsértette az éttermeiben dolgozók emberi jogait

– állította Joshua Levy, akinek az esküdtszék igazat adott.

Az ügyész szerint munkáltatóként szándékosan alkalmazott olyan külföldieket, akiknek nem volt amerikai munkavállalói engedélye, majd ezt ellenük fordította.

Deportálással és erőszakkal fenyegette mindnyájukat, hogy ellenőrzése alatt tartsa őket

– tette hozzá a vád képviselője.

A nyomozás szerint a tulajdonos szűkös létszámú éttermeiben tudatosan foglalkoztatta az engedéllyel nem rendelkező külföldieket, akiket a deportálás fenyegetésével kényszerített napi 14 vagy annál is több órás munkaidőre a hét minden napján.

A beosztottakat biztonsági kamera figyelte.

Amikor Papantoniadis megtudta, hogy egyik alkalmazottja ott akarja hagyni, fojtogatni kezdte. A szerencsétlen alig tudott elmenekülni a helyszínről.

Egy másikat a sztrádán vett üldözőbe autójával, és azzal zsarolta, hogy rendőrségi feljelentést tesz, mert engedély nélkül vállalt munkát.

A tömeges kitoloncolás nem egyszerű eljárás

Az Egyesült Államokban az úgynevezett dokumentum nélküli személyek száma tavaly júliusban elérte a 11,7 milliót – az amerikai Migrációs Központ adatai szerint. Dokumentum nélkülieknek nevezik a munkavállalási engedély nélkül az Egyesült Államokban tartózkodó külföldieket, leegyszerűsítve: az illegális bevándorlókat.

A teljes népesség nagyjából három százalékát alkotják, és közel 80 százalékuk legalább egy évtizede él az országban.

Donald Trump már februárban hadat üzent ellenük, és brutális „deportálási műveletre” tett ígéretet nyomban azok után, hogy újra elfoglalja helyét a Fehér Házban.

A republikánus elnökjelölt napokkal a november 5-i választás előtt megerősítette, hogy megválasztása esetén az amerikai történelem legnagyobb kitoloncolását fogja végrehajtani.

Noha az amerikai elnök a bevándorlás kérdésében kiterjedt illetékességgel rendelkezik, a szakértők szerint a tömeges deportálásnak jogi akadályai vannak, arról nem beszélve, hogy az amerikai gazdaságot szinte alapjaiban rengetné meg a tulajdonképpen olcsó munkaerő kikényszerített távozása.

(Borítókép: Az amerikai–mexikói határ 2022-ben. Fotó: John Moore / Getty Images)