Újra kapható az iPhone Iránban

Személyesen a távközlési miniszter jelentette be részletek nélkül, hogy az irániak hamarosan újra kézbe vehetik az iPhone 14, 15, sőt a legújabb, 16 jelzésű modelljeit, miután a hatóságok feloldották a tavaly február óta hatályos behozatali tilalmat – jelentette az AP.

A tilalom hatálya alatt az országba érkezett 14-es vagy újabb modellek – rafinált módszerrel – legfeljebb egy hónapig csatlakozhattak az állami irányítás alatt álló mobiltelefon-hálózatra, vagyis éppen annyi időre, amennyit egy turista Iránban tölthet.

A korlátozás „párhuzamos gazdaság” létrejöttét gerjesztette, azaz leegyszerűsítve: beindult a csempészet és üzérkedés. Régebbi modellekkel kereskedtek, amelyeknek árai a piacinál magasabbak voltak. Az irániak mégis boldogan költötték pénzüket, csakhogy megszabaduljanak az elértéktelenedő riáljuktól.

A jelenség a több évtizedes nyugati szankciók egyenes következménye.

Az iPhone-import régóta vitatott kérdés Iránban. A hivatalos statisztika szerint az ország évi 4,4 milliárd dollár értékben importál mobilokat. Ennek az összegnek nagyjából az egyharmadát költötték az Apple eszközeire – a tilalom bevezetése előtt.

Ali Hámenei ajatollah már 2020-ban élesen kikelt az amerikai „luxuscikkek” behozatala ellen, amelyek közül csak az iPhone-t nevesítette.

A túlzott import veszélyes

– szögezte le a legfőbb vezető egy közgazdász bölcsességével a hivatalos honlapján található leirat szerint. „Az import néha luxustermék, vagyis nincs rá szükség” – magyarázta Hámenei, és hozzátette: úgy értesült, hogy körülbelül félmilliárd dollárt költöttek „egyfajta amerikai luxus-mobiltelefon importjára”.

Más külföldi okostelefon-márkák – köztük az amerikai Motorola, a Samsung, a Nokia, a Xiaomi és a Huawei – azonban továbbra is széles választékban kaphatók Iránban.

A jövedelmező üzlet

Az új iPhone-modellek iráni piacon történő regisztrációjának problémája „megoldódott” – üzente a fogyasztóknak Szattar Hásemi. A távközlési miniszter burkoltan arra utalt, hogy az új iPhone-ok egy hónapnál hosszabb ideig is kapcsolódhatnak a mobilhálózathoz.

A kommunikációs minisztérium erőfeszítéseit a nyáron megválasztott Maszúd Peszeskján államfő is támogatta – tudatta a miniszter.

A behozatali tilalom nem meglepő módon visszaélések sorát vonta maga után. A régebbi, elavult iPhone-készülékek ára az egekbe szökkent, a megnövekedett kereslet láttán pedig körmönfont vállalkozók attól sem riadtak vissza, hogy piramisrendszerrel töltsék ki a piaci űrt.

Nagy a kereslet

– ismerte el az év elején Aram, egy teheráni mobiltelefon-kereskedő, aki megtorlástól tartva csak a keresztnevén mutatkozott be. Ügyfelei folyamatosan a „legújabb iPhone-okat” kérték – a betiltottakat.

A mobiltelefonokat importáló magáncégek a hivatalos 1 dollár = 580 000 riál árfolyamnál alacsonyabb áron juthattak amerikai valutához, ami még jövedelmezőbbé tette az üzletet. Csak hogy világos legyen a lépték: a 2015-ös atomalku idején 1 dollárért még „csak” 32 000 riált kellett adni.

Az iPhone-piramisjáték

Az iPhone-üzleten, pontosabban az áruhiányon a legnagyobbat a Kúros, a Nap Fia nevű cég kaszált.

Mindössze alig 360 dollárnak megfelelő riálért kínálta az iPhone hároméves modelljét azzal a kikötéssel, hogy a vásárlónak néhány hetet várnia kell a készülék átvételére. A céget hírességek népszerűsítették az online felületeken.

Egy lap becslése szerint a Nap Fia alig egy év alatt 36 millió dollárt kaszált az üzleten, majd mindössze 27 éves vezérigazgatója, Amirhosszein Sarifjan szőrén-szálán eltűnt Iránból – dollármilliós tartozásokkal a háta mögött.

Kilenc iPhone-t rendeltem és fizettem ki

– mondta egy 47 éves autószerelő. Moteza Zarei abban reménykedett, hogy a telefonokba fektetve megőrizheti pénze értékét.

A kilenc készülék közül egyet sem kapott meg.

(Borítókép: Apple bolt Iránban 2024-ben. Fotó: AFP)