Az ország, ahol a volt miniszterelnök házi őrizetből politizál, a korábbi elnököt pedig két hete tartóztatták le

Egy tavaly január óta folyó nyomozás eredményeként az albán antikorrupciós hatóság (SPAK) múlt héten őrizetbe vette Ilir Metát, a balkáni ország egykori elnökét és kormányfőjét. Ügyvédje, Genc Gjokutaj szerint a vádak passzív korrupció, pénzmosás, illetve vagyonnyilatkozat készítésének elmulasztása. Monika Kryemadhi, Meta volt felesége – jelenleg a volt elnök által vezetett Szabadságpárt parlamenti képviselője – közölte, a hatóságok ellene is hasonló vádakat fogalmaztak meg. A SPAK közleményében azzal indokolta a letartóztatást, hogy Meta még gazdasági miniszterként nagy értékű támogatásban részesült egy külföldi cégtől. Házelnökként pedig akkori képviselő feleségével, Kryemadhival együttműködve támogattak egy üzletembert, aki cserébe egy villával jutalmazta őket. Tedi Blushi, Meta tanácsadója a letartóztatást „terrorcselekménynek” nevezte.

Az ellenzék szerint politikai leszámolás indult

A volt államfő az 1990-es évek óta aktív a politikában, közéleti szereplését a kommunista hatalom ellen tüntető diákmozgalom tagjaként kezdte. 1992-ben alig 23 évesen parlamenti képviselővé választották a Szocialista Párt színeiben. Több fontos miniszteri posztot is betöltött az egymást követő kormányokban, majd 1999 októbere és 2002 januárja között az ország miniszterelnökeként szolgált, a pozícióról az akkori pártelnökkel, Fatos Nanóval való vitája miatt mondott le.

Meta 2004-ben a hozzá hű képviselőkkel távozott a pártból és megalapította Szocialista Mozgalom az Integrációért nevű pártját, amely bár sosem tudta megközelíteni az albán belpolitikát meghatározó baloldali Szocialista és jobboldali Demokrata Pártot,

A 2013-as választásokon pártja és a Szocialisták koalíciót kötöttek, ezért Edi Rama miniszterelnök támogatta Meta 2017-es elnökválasztási kampányát, ám kapcsolatuk hamar megromlott. A Szocialisták két alkalommal, 2019-ben és 2021-ben is megkísérelték lemondatni, de nem jártak sikerrel. A politikai nyomás hatására a párt csatlakozott az ellenzéki Demokrata Párthoz, majd hivatali idejének lejártát követően Meta visszavette a párt vezetését.

Politikai manőverei miatt mind Meta, mind pedig pártja gyakran került korrupciós vádak kereszttüzébe, ám ezeket az érintettek mindig visszautasították. A gazdasági miniszterségéhez köthető vádakkal kapcsolatban már 2015-óta folynak vizsgálatok. Metáról olyan rejtett kamerás felvételek is megjelentek korábban, amelyeken miniszterelnök-helyettesként egyeztet Dritan Prifti gazdasági miniszterrel a különböző állami tenderek győzteseiről. A legtöbb ellenzéki politikus, köztük a szintén korrupciós vádakkal szembenéző Sali Berisha is politikai eljárásnak tartja a nyomozást. Annak ellenére, hogy Meta ismert ellenzéki szereplő, pártja támogatottsága alacsony, így nem jelent veszélyt a 2025 tavaszán újrázni készülő Szocialistákra. Sali Berisha ügye hasonló képet mutat.

A miniszterelnököt hibáztatja Sali Berisha

Berishát, az ország egyik legismertebb (és legelutasítottabb) politikusát több hónapnyi házi őrizet után idén szeptember közepén helyezte vád alá a SPAK. A hatóságok álláspontja szerint a házi őrizet azért volt szükséges, mert Berisha nem tett eleget a közte és a hatóság között fennálló megállapodásnak, amely alapján havonta kétszer jelentkezni kell a rendőrségen. Berisha viszont azt állítja, Edi Rama a hatóságokat felhasználva akar vele leszámolni.

A politikus a vádak értelmében még miniszterelnökként, 2008-ban átalakította a Sporttörvényt, lehetővé téve a létesítmények privatizációját. Az ügyészség szerint a módosítás következtében a kapcsolódó üzleti érdekeltségekkel rendelkező Berisha és sógora, Jamarber Malltezi legalább 5,4 millió euróban részesült. A további hasonló esetek vizsgálata jelenleg folyamatban van. A Metához hasonlóan az 1990-es évek óta aktív politikus szerint a vádak hamisak, azt állítja, Edi Rama miniszterelnök így próbálja megtörni az általa vezetett Demokrata Pártot. Helyzetét tovább nehezíti, hogy több mint két évnyi pereskedés és vita után csupán idén nyáron szerezte meg a teljes kontrollt pártja felett a korábbi pártelnöktől, Lulzim Bashától.

Politikai manőverei mellett Berisha legutóbb azért került a figyelem középpontjába, mert az albán újságírókat a „bűnszervezet” részének nevezte. Szerinte az újságírók a kormány által mozgatott ügyészség parancsára számolnak be korrupciós ügyeiről. Amennyiben bűnösnek találják, úgy 4 és 12 év közötti büntetésre számíthat.

Erős ellenzék nélkül maradt Albánia?

Meta letartóztatása új lendületet adott a kormányellenes tüntetéseknek. Október elején a Berisha vezette Demokrata és a Meta vezette Szabadságpárt hívei kezdtek tüntetni az albán fővárosban, Tiranában.

A „Tegyük Újra Szabaddá Albániát” jelszavú tüntetés során a város polgármesteri hivatalát, a belügyminisztérium épületét és a Szocialista Párt székházát is Molotov-koktélokkal támadták meg. Meta letartóztatása után nem sokkal ellenzéki tüntetők hat városban eltorlaszolták a főútvonalakat a kormány lemondását követelve. Azt állították, 2013-as megválasztása óta Edi Rama autokratikus kormányzást valósít meg, ezért le kell mondania, hogy a 2025-ös választásokig egy független, technokrata kormány vezesse az országot. A tüntetők több alkalommal összecsaptak a hatóságokkal is.

Tervek szerint a voksolásra tavasszal kerül sor, ám 2013 óta az albán ellenzéki pártoknak nem sikerült megújulniuk, ennek következében egy új pártvezetői réteget sem sikerült kiállítani, ami a választók nagy részében bizalomvesztéshez vezetett. Mivel Meta és Berisha bírósági eljárásaik miatt távol maradnak a választásoktól, az ellenzék továbbra is megosztott és elismert vezető nélkül marad. A jelenlegi politikai helyzet viszont kedvező lenne eddig nem vagy kevéssé ismert politikusok és pártok felemelkedéséhez, ahogy abban többen is reménykednek. Ám az elmúlt választások tapasztalatai alapján a politikailag aktív albán választók többsége a hagyományos nagy, illetve az ismert politikusokhoz köthető pártokat támogatja.

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

(Borítókép: Tüntetők miután letartóztatták Ilir Metát Tiranában, Albániában 2024. október 29-én. Fotó: Florion Goga / Reuters)