Megállapodtak az Európai Unió 2025-ös költségvetéséről

Intenzív tárgyalások után a végső határidő előtt megállapodás született az unió 2025-ös költségvetéséről – jelentette be Banai Péter Benő Brüsszelben.

Az államtitkár az uniós magyar elnökséget képviselve a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) költségvetési vitáját követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte a megállapodás által nagyon fontos problémákra, kihívásokra találtak megoldást, így biztosítani lehet az unió versenyképességét növelő programok finanszírozását – írja az MTI.

Banai Péter Benő szerint a megállapodásnak köszönhetően a Közép- és Kelet-Európában és Spanyolországban tapasztalt pusztító árvizek utáni helyreállítást is lehet finanszírozni, megtartva ugyanakkor a költségvetési óvatosság elvét, ami azt jelenti, hogy 2025-ben az uniós költségvetésben rugalmasan lehet eljárni. Kiemelte, hogy a tanács álláspontját egyhangú szavazással fogadták el, mind a 27 tagállam támogatását megkapták.

Fontosnak tartottam, hogy olyan kompromisszumra jussunk, amely megoldást kínál az előttünk álló kihívásokra, mint például az árvizek okozta károk vagy a kiberbiztonság, ugyanakkor ne terheljük túl az európai adófizetőket

– mutatott rá, majd közölte, hogy rendelkezésre áll a fedezet azon programok finanszírozására, amelyek az európai versenyképesség egésze és a gazdasági növekedés támogatása szempontjából fontosak. Ezen belül említette a kohéziós támogatásokat, amelyek Magyarországon és számos európai országban beruházások finanszírozását szolgálják.

Banai Péter Benő elmondta, hogy ugyancsak megállapodásra jutottak a hitelkamatok finanszírozásáról, és hozzátette, hogy a magyar elnökség a tagállamok egyértelmű felhatalmazása alapján kiállt a költségvetési fegyelem mellett.

Ha túl nagy méretű az uniós költségvetés, akkor az egyes tagállamoknak és az európai adófizetőknek többet kell befizetniük. Éppen ezért lényeges, hogy mire, milyen célokra és összesen mennyi forrás biztosít az Európa Unió 2025-ben

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a 2025-re szóló uniós költségvetés lehetővé teszi például azt, hogy a Magyarországon elindított programok finanszírozása is rendelkezésre álljon. Közölte, hogy

Niklas Herbst, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke szerint intenzív tárgyalást folytattak a költségvetésről, amelyben az államtitkár kemény tárgyalópartnernek bizonyult, de ennek ellenére megállapodásra jutottak.

„Úgy gondolom, nagyon fontos megállapodásra jutottunk, mert ezekben a nehéz időkben, a geopolitikai kihívások közepette minden egyes euró elköltését meg kell indokolnunk. Ugyanakkor szükségünk van a jól működő közigazgatásra, ezért képesek voltunk megtalálni az egyensúlyt” – hangsúlyozta.