Akár 100 ezer észak-koreai katona is érkezhet végül az ukrán frontra
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Bombaciklon sújtott le az Egyesült Államokra, többen meghaltak - Csalási és vesztegetési ügy miatt emeltek vádat a világ egyik leggazdagabb embere ellen
- Rendkívül rejtélyes tábornok irányíthatja az észak-koreai katonákat Ukrajnában
- Amerika begyújtotta a kanócot, lassan minden a háborús eszkaláció irányába mutat
- Zelenszkij: Nem áldozhatjuk fel több tízezer emberünket, hogy visszaszerezzük az elfoglalt területet
A véleményt Ukrajna szöuli nagykövete is osztja. Kijev arra számít, hogy az oroszországi Kurszk térségében és esetleg Kelet-Ukrajna megszállt területein a frontra vezényelt észak-koreai katonai állomány összetétele néhány havonta változik – nyilatkozta Dmitro Ponomarenko az Amerika Hangja dél-koreai adásának.
Kim döntése után riadót fújtak a Nyugaton. Többen arra figyelmeztettek, hogy ez tovább súlyosbítja Európa legnagyobb konfliktusát a második világháború óta. Úgy vélik: Putyin és Kim partnersége az indiai–csendes-óceáni térség biztonsági egyensúlyát is befolyásolhatja, ahol fokozódik a rivalizálás Kína és az Egyesült Államok között – emlékeztetett a Bloomberg.
A további feszültségeket kiváltó kérdést több szövetséges felveti majd a G20 brazíliai csúcstalálkozóján, köztük a német kancellár a kínai elnökkel folytatott megbeszélése során. Olaf Scholz a minap Vlagyimir Putyinnal beszélt telefonon, akit arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai katonák bevetése az Ukrajna elleni háború „súlyos eszkalációját” jelenti.
A kancellár arra kéri fel Hszi Csin-pinget, hogy minden, Oroszországra és Észak-Koreára gyakorolt befolyását latba vetve próbája megakadályozni a háború további kiterjedését – állítják berlini diplomáciai források.
Az észak-koreai katonák bevetése arra utal, hogy a háború globalizálódik, ezért Scholznak és Hszinek tisztáznia kell a konfliktus új dimenzióját – mondták a német fővárosban.
Trump visszatérése
Az aggodalmakat a szövetségesek már az APEC, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés minapi limai csúcsértekezletén is felvetették.
Hszi Putyint és Kimet egyaránt partnerének tekinti az Egyesült Államok vezette világrend elleni küzdelemben.
A kínai vezetés nyilvánosan nem fűzött kommentárt az észak-koreai csapatok oroszországi bevetéséhez, ami a helyzet ismerői szerint annak a jele, hogy a kínai elnök elégedetlen lehet a megállapodással.
A Kim–Putyin-szövetség ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy gazdasági nyomás nehezedik Kínára, ami egybeesik a Fehér Házba visszatérő Donald Trump fenyegetésével, aki új vámok bevezetését lengette be.
Ez aláássa Peking azon érvelését is, miszerint az Egyesült Államoknak nem kellene katonai szövetségeket kötnie az indiai–csendes-óceáni térségben.
Peking szerepe
Kína „nem fogja megengedni, hogy konfliktusok és zűrzavarok árnyékolják be a Koreai-félszigetet”, és „nem fogja tétlenül nézni, ha stratégiai biztonsága és alapvető érdekei veszélyben forognak” – ezt jelentette ki Hszi Joe Biden amerikai elnökkel folytatott limai tárgyalásán.
Észak-Korea eddig több mint tízezer katonával támogatta Oroszországot azok után, hogy Ukrajna egy augusztusi, meglepetésszerű betöréssel elfoglalta az ellenséges határterület egy részét. Moszkva cserébe pénzt ad Phenjannak, és Észak-Korea katonai erősödését segíti.
Dél-Korea szerint „nagy az esélye”, hogy Észak-Korea csúcstechnológiát fog kérni Oroszországtól – méghozzá a taktikai nukleáris fegyverekkel, az interkontinentális ballisztikus rakétákkal, a felderítő műholdakkal és a ballisztikus rakétákkal felfegyverzett tengeralattjárókkal kapcsolatos technológiát.
Az emberi állomány mellett Phenjan több millió tüzérségi lőszert és egyéb fegyvereket is küldött Oroszországba. A Financial Times – ukrán hírszerzésre hivatkozva – arról számolt be, hogy Észak-Korea nagy hatótávolságú rakéta- és tüzérségi rendszereket szállított Moszkvának.
Ukrajna hónapok óta kéri szövetségeseit, hogy engedélyezzék a Nyugat által biztosított, nagy hatótávolságú fegyverek bevetését katonai célpontok ellen Oroszország területén, hogy ezzel ellensúlyozzák az orosz támadásokat. Ezt Joe Biden leköszönő amerikai elnök végül vasárnap megadta. A lépés bejelentése után hasonlóképpen döntöttek a britek és a franciák is, míg a berlini kormány továbbra sem engedélyezi nagy hatótávolságú rakétáinak átadását Ukrajnának.
(Borítókép: Észak-koreai katonák felvonulnak a Kim Ir Szen téren 2008. április 13-án, Phenjanban, Észak-Koreában. Fotó: Eric Lafforgue / Art In All Of Us / Corbis / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
