Mindenki egyszerre mindenhol: digitális nomádok Délkelet-Ázsiában

A legtehetségesebbek foglalkoztatása világszerte kulcsfontosságú üzleti stratégiává vált, mivel a nemzetgazdaságok és a vállalkozások a keresett készségekkel rendelkező szakemberek globálissá terjesztett toborzása révén kívánják ösztönözni az innovációt és a növekedést. A digitális nomádok gazdasági hozzájárulása a közvetlen tranzakcióik és fogyasztásuk révén kedvező a fogadó országnak. A helyiekkel fenntartott interakcióik és együttműködéseik révén elősegített szellemi és szakmai tudáscserék, illetve a belőlük kialakuló új üzleti kezdeményezések szintén. Ám a becslések szerint világszerte 40 millió átmeneti vagy állandó távmunkás a célországok pénzügyi, környezeti és kulturális erőforrásait is terheli.

A délkelet-ázsiai országok tisztában vannak a munka és a turizmus fogalom- és trendváltozásainak lehetséges előnyeivel. Az elmúlt két évben Malajzia, Thaiföld és Indonézia is úttörő kezdeményezésekkel lépett fel a digitálisan mobil munkavállalók új demográfiai csoportjának a kiszolgálására. 2022 októberében Malajzia volt az első ország Ázsiában, amely digitális nomádokat célzó vízumrendszert léptetett hatályba az ország digitalizációjának, a szakmai mobilitásnak és a turizmusnak a támogatását célozva.

A De Rantau Nomad Pass 12 hónapos, meghosszabbítható munkavállalási lehetőséget biztosít.

Az első öt kérelmező ország Oroszország, Pakisztán, az Egyesült Királyság, Japán és Ausztrália volt. Idén Thaiföld és Indonézia is hasonló digitális nomád vízumot vezetett be. A többcélú Destination Thailand Visa (DTV) nemcsak a turizmuson keresztül kívánja elősegíteni a gazdasági fejlődést, hanem a muay thai leckék és thaiföldi főzőtanfolyamok révén Thaiföld soft power kezdeményezéseit is elő kívánja mozdítani.

A DTV a vízummal rendelkező személyeket és eltartottjaikat öt éven keresztül többszörös, 180 egymást követő napos tartózkodásra jogosítja. Az indonéziai Balin az új E33G távmunkavízum pedig lehetővé teszi a digitális nomádok számára a legfeljebb egyéves tartózkodást. A következő délkelet-ázsiai ország, amelyik digitális nomádokra összpontosító vízumot kínál majd, a Fülöp-szigetek lesz.

A növekvő számú digitális nomád Délkelet-Ázsiába érkezése azonban több olyan kihívással is jár, amely nem csak erre az utazói rétegre jellemző. Valójában ezek a globális tömegturizmus és túlturizmus meglévő bonyodalmaival keverednek, és kereszteződnek az emelkedő bérleti díjak, az enklávék megjelenése vagy a helyiek és a külföldiek közötti szociokulturális és üzleti (érdek)összeütközések formájában.

de a munkavállalási/utazási vízumok megszerzésének jelentős pénzügyi és bürokratikus akadályozása – a malajziai vízumhoz legalább mintegy 9,4 millió forint éves jövedelem, a DTV-hez pedig legalább 5,6 millió forintnyi vagyon igazolása szükséges – is jelzi, hogy az országok egyensúlyt kívánnak teremteni a digitális nomádság ösztönzése, valamint a saját igényeik és infrastrukturális lehetőségeik között.

A fenntarthatósági dilemma ellenére a digitális nomád életmód és a délkelet-ázsiai országoknak a helyi terjedésére adott válaszai középtávon egy a schengeni térséghez hasonló, a délkelet-ázsiai országok közötti szabad mobilitást biztosító vízumrendszer bevezetéséhez is hozzájárulhatnak, alapvetően megreformálva a mintegy 697 millió helyi lakos nemzetközi mozgását.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.

(Borítókép: Shutterstock)