Csak évi több százezer bevándorlóval pótolható a munkaerőhiány Németországban

„Jelentős” bevándorlás nélkül az ország munkaerő-állománya az elkövetkező évtized végéig akár tíz százalékkal is zsugorodhat – idézte a Bertelsmann Alapítvány megbízásából készült kutatás baljós adatait a Deutsche Welle.

A jelenlegi 46,4 millió alkalmazott száma 2040-ben 41,9 millióra, 2060-ra pedig akár 35,1 millióra is csökkenhet a felmérés szerint.

A derűlátó számítás szerint a hiány évi 288 ezer külföldi, szakképzett munkavállaló beáramlásával pótolható.

A baby boomerek távozása a munkaerőpiacról nagy kihívásokkal jár

– állítja a Bertelsmann migrációs szakértője. Csak hogy érthető legyen: a baby boomer nemzedék a második világháború utáni két évtizedben született.

Susanne Schultz úgy véli: Németország hazai potenciálját erősíteni kell, de a „demográfiai változás elképzelhetetlen bevándorlás nélkül”.

Miután a munkaerő-migráció jelenleg elmarad a szükséges szinttől, Schultz szerint a bevándorlás akadályait el kell hárítani, ezzel párhuzamosan pedig javítani kell a bevándorlók életkörülményein.

Németországban tavaly megreformálták a munkaerő-migrációs törvényeket, hogy a képzett külföldi munkavállalók számára megkönnyítsék és vonzóbbá tegyék a németországi munkavállalást.

Nancy Faeser a Bertelsmann Alapítvány tanulmányát ismertetve azonban leszögezte, hogy a külföldi munkavállalók nem jönnek a „helyi hatóságok és vállalkozások egészének befogadóbb kultúrája”, illetve „a hosszú távú maradás perspektívája” nélkül.

Nem kezelik egyenrangúként

A bevándorlás központi eleme egy kanadai mintára kialakított pontrendszer, amellyel a képzettség, a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás, a Németország iránti kötődés és az életkor alapján értékelik a jelentkezőket.

Nemrégiben Németország Kenyával kötött migrációs megállapodást azzal a szándékkal, hogy ösztönözzék a képzett munkaerő beáramlását a kelet-afrikai országból a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő német piacra.

A német DPA hírügynökség egy szíriai menekültet szólított meg, aki 2016-ban, 21 évesen menekült el a polgárháború elől hazájából, majd németországi egyetemeken szerzett alap- és mesterképzést.

A megbízható informatikus azonban most Németországból Svájcba költözik.

Németországnak vonzóbbá kell válnia

„Mindent megtettem annak érdekében, hogy egyenrangúként fogadjanak el, de csak diszkriminációba és elutasításba ütköztem” – mondta, és felidézte, hogy a közösségben becsmérelték. Részmunkaidősként várt egy elfogadható állásajánlatra, amely soha nem érkezett meg.

Szeretném persze, ha egyenrangúként kezelnének, de nem fogok könyörögni érte

– érvelt az egykori menekült, aki egy újabb hazát választott magának.

Ez nem kivételes eset – sajnálkozott Susanne Schultz, aki ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy Németország ezt nem engedheti meg magának.

Vonzóbbá kell válnia

– magyarázta a migrációs szakértő.

A munkaerőhiány nem sújtja arányosan az országot. A legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában az átlagos tíz százalékos munkaerő-állomány csökkenés várható, ennél azonban jóval magasabb a demográfiailag gyengében teljesítő, egykori keletnémet tartományokban, illetve a francia határ mellett fekvő Saar-vidéken.

(Borítókép: Szíriai vendégmunkás ipari gépészként vesz részt egy szakmai képzésen az amerikai Johnson Controls International vállalat egyik gyártóüzemében 2019. április 30-án Hannoverben, Németországban. Fotó: Alexander Koerner / Getty Images)