Mit akar Putyin az új hiperszonikus rakétával, az Oresnyikkel?

Nemrégiben csapódott be az Oresnyiknek nevezett, közepes hatótávolságú, ballisztikus rakéta a Dnyipro városában található Pivdenmas ipari komplexum területére. A hiperszonikus rakéta akár 5500 kilométerre lévő célpontok ellen is bevethető, sebessége pedig eléri az óránkénti 13 000 kilométert is, elmondások szerint a rendelkezésre álló légvédelmi eszközökkel nem lehet leszedni.

Az eset kapcsán másnap az orosz elnök is bejelentést tett. Érdekesség, hogy a háború kitörése óta csak nagyon ritkán fordult az orosz néphez, ebből arra következtethetünk, hogy igen fontos eseménynek tartja a Kreml a rakéta bevetését. Magáról az Oresnyikről (Mogyorófa) igen keveset lehet tudni. Az azért kiderült, hogy

A rendelkezésre álló információk szerint az orosz stratégiai arzenálban hadrendben álló RS–26 Rubezs interkontinentális ballisztikus rakéta alapján került kifejlesztésre. Beszédében Putyin elmondta, hogy az új fegyvert sikeresen tesztelték, és a későbbiekben, amennyiben a katonapolitikai helyzet indokolttá teszi, további próba- és éles bevetések következhetnek. Ehhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak és továbbiak is fejlesztés alatt vannak.

Majd hozzátette, hogy amennyibben erre sor kerül, arról az ukrajnai civil lakosságot értesíteni fogják – valószínűleg cinikusan utalva arra, hogy míg a Nyugat és a Putyin szerint nyugati irányítású kijevi vezetés továbbra is az utolsó ukránig harcolna. Viszont a Kreml a kijevi „rezsimmel” és támogatóival, nem pedig az ukrán néppel harcol. Utóbbi igen gyakori narratíva az orosz médiában.

Az eset nem sokkal azután történt, hogy az Egyesült Államok, majd Nagy-Britannia és Franciaország is engedélyezteaz általuk Ukrajnának átadott nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területek ellen. Ennek értelmében Ukrajna be is vetette a rendelkezésére álló ATACMS és Strom Shadow/Scalp rakétákat. A támadások során több célpontot is kilőttek a kurszki és a brjanszki megyében. Utóbbiban egy parancsnoki állást találtak el, aminek következtében több tiszt is megsérült vagy életét vesztette. Putyin olvasatában a rakéta ukrán területen történő „tesztelése” jogos reakció volt a nyugati partnerek által tett eszkalációra. Az Oresnyik tesztelése óta egyébként további ATACMS-csapások értéka kurszki területeket.

Nem véletlen a célpont kiválasztása sem. Értesülések szerint a Pivdenmas (az orosz köztudatban Juzsmas) üzem területét érte a csapás. Az üzem a szovjet éra egyik legmeghatározóbb ipari komplexuma volt, ahol a szovjet rakéták fontos elemei készültek. Zelenszkij és csapata nemrégibennyilatkozott arról, hogy évi akár 3000 saját fejlesztésű rakétát és 30 ezer nagy hatótávolságú drónt fognak gyártani, amelyeket hatásosan tudnak bevetni Oroszország ellen. Ez pedig nagyban segítené az ukránokat, hogy áthidalják azokat a fennakadásokat, amit a nyugati partnerek okoztak, amikor az eszkalációtól tartva fogták vissza fegyvereik átadását vagy korlátozták azok bevetésének földrajzi lehetőségeit. A Kreml tehát az erre potenciálisan alkalmas üzemen tesztelte azt a rakétát, amelyet Ukrajnának, de már nyugati partnereinek is szánt, akik Kijevnek szállítanak és/vagy aktívan segítenek fegyverrendszereik orosz magterületek elleni bevetésében is.

A szuper rakétával Putyin a Nyugatnak is üzent

A legnyilvánvalóbb üzenet természetesen Ukrajna európai támogatóinak szólt, hogy az új fegyver, amelyet szavai szerint egyik létező lég- és rakétavédelmi rendszer sem képes kilőni, olyan célpontok ellen is bevethető lesz, amelyekről egyértelműen kiderül, hogy Ukrajna számára szállítanak Oroszország ellen bevethető fegyvereket. A már említett fegyverrendszerek orosz területek elleni támadásának engedélyezését a Kreml a nyugati államok közvetlen részvételeként értelmezi az ukrajnai háborúban, ugyanis meggyőződése szerint azokat az ukrán katonák önállóan képtelenek használni és üzemeltetni. Ehhez a nyugati partnerek segítsége kell, ha másban nem, akkor legalább a navigációban. 

Ukrajnában és a nyugati sajtóban Putyin bejelentése ellenére és az orosz hivatalos és sajtóközleményekkel szemben Interkontinentális ballisztikus rakétáról beszéltek kezdetben, mondván, hogy egy nagy hatótávolságú Rubezs csapódott be Ukrajnában. Szakértők úgy vélik azonban, hogy nem véletlenül hangsúlyozza a Kreml, hogy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát teszteltek. Úgy gondolják, hogy ez közvetlenül a hivatalba lépésre váró Trump-adminisztrációnak szánt célzás volt. Trump első elnöksége alatt történt ugyanis az, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a Moszkva és Washington között 1987-ben aláírt Kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták leszereléséről szóló szerződésből. Később Oroszország is ezt tette.

Az üzenet tehát arra vonatkozhat, hogy Moszkva nem vesztegette az időt és új, a korábbiaknál hatásosabb és pusztítóbb közepes hatótávú ballisztikus rakétát fejlesztett ki, amelyet szükség esetén használni is tud. És használta is… Ezzel együtt figyelemre méltó, hogy az esetleges végzetes következményekkel járó félreértések elkerülése érdekében Moszkva értesítette Washingtont a rakéta indításáról és arról is, hogy az nem hordoz nukleáris töltetet. Utóbbit még a Kremllel szemben igen kritikus elemzők is professzionális lépésként értékelték. 

A hidegháború idején az ilyen típusú rakéták európai célpontokra voltak ráállítva. Putyin erő általi elrettentést kísérelt meg, amely azzal, hogy az orosz nukleáris elrettentési doktrína újabb változata is érvénybe lépett, jóval nagyobb fenyegetést jelent a NATO európai tagországaira nézve egy esetleges eszkaláció esetén. Az új doktrína szerint Oroszország közös támadásként értékeli azokat az eseteket, amelyek során az országot és szövetségeseit nem nukleáris állam támadja meg, de azt egy nukleáris állam támogatja.

Az orosz mélységi területek ellen bevetett nyugati fegyverek tehát az orosz olvasatban éppen ilyen esetnek minősülnek, és elvileg fel is jogosítanák a Kremlt arra, hogy számára indokolt, de mégis aránytalan válaszcsapást mérjen Ukrajnára, vagy akár az őt támogató országok egyikére, hiszen az ATACMS és Storm Shadow orosz területen való bevetésével az Oroszország és Ukrajna között zajló regionális konfliktus globális jegyeket öltött. 

A politikai bloggerek és megmondóemberek belső forrásokra hivatkozva azt állítják, hogy a Kreml egyelőre ténylegesen nem kíván semmilyen nukleáris fegyvert bevetni Ukrajnában, utóbbi viszont többször is felvetette már, hogy szüksége lenne saját nukleáris elrettentési eszközökre, a nyugati döntéshozók köréből pedig egyre több konfrontatív üzenet hangzik el, amelyek akár további eszkalációhoz is vezethetnek. Bár a III. világháború Valerij Zaluzsnij kijelentése ellenére még nem tört ki és remélhetőleg nem is fog, a most látható tendenciák nem túl jó irányba mutat.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ szakértője és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. 

(Borítókép: Orosz atomrakéta gördül végig a Vörös téren 2020. június 24-én Moszkvában, Oroszországban. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)