Ne utazzanak nyugatra! – erre figyelmeztették az oroszokat

„A privát vagy szolgálati út az Egyesült Államokba komoly kockázatokkal jár” – idézte a Moscow Times a külügyminisztérium szóvivőjét.

„Az amerikai titkosszolgálatok a közelmúltban kezdték külföldre »csalogatni« az orosz állampolgárokat azzal a szándékkal, hogy a nyilvánosság kizárásával politikai jellegű vádakat emeljenek ellenük” – állította Maria Zaharova. Nem azonosította a vádak természetét, és példákat sem sorolt fel a közelmúltban történt letartóztatásokra.

A szóvivő egyébként a minap nem kísérhette el Máltára Szergej Lavrov külügyminisztert, mert az uniós tagország visszavonta vízumát.

A potenciális, de nem részletezett kockázatokra hivatkozva Zaharova arra szólította fel honfitársait, hogy a közelgő ünnepek alatt, és általában a jövőben „kerüljék a nem sürgős utazásokat az Egyesült Államokba, valamint a vele szövetséges csatlós országokba, beleértve elsősorban Kanadát és – néhány kivételtől eltekintve – az EU-országokat”.

A szóvivő nem tért ki arra, hogy melyek a kivételnek számító uniós tagországok, ahová orosz állampolgárok gond nélkül utazhatnak, és azokat sem sorolta fel, amelyeket mindenképpen kerülniük kell.

Az amerikai titkosszolgálatok régóta vadásznak honfitársainkra, a szó szoros értelmében

– jelentette ki vészjóslóan Zaharova.

A már Amerikában tartózkodó oroszokat óvatosságra intette, és azt javasolta, kerüljék azokat a helyzeteket, amelyekben „provokációk áldozatává” válhatnak, és így a helyi törvények megsértése ürügyén letartóztathatják őket.

„Ha az amerikaiak által az orosz állampolgárok iránt tanúsított figyelem gyanússá és tolakodóvá válik, akkor érdemes lehet megszakítani a kapcsolatokat, és mérlegelni az utazási terveket” – tette hozzá.

Újabb fogolycsere készül?

Orosz és amerikai diplomaták szerint az ukrajnai háború által kiváltott konfrontáció miatt a kapcsolat terheltebb, mint bármikor az 1962-es kubai rakétaválság óta, amikor a két hidegháborús nagyhatalom a legközelebb sodródott az atomháborúhoz – emlékeztetett a Reuters.

Moszkva és Washington egyaránt azt állítja, hogy állampolgáraikat jogtalanul bebörtönözték, diplomatáikat pedig egyre inkább zaklatták a kapcsolatok elmérgesedése óta.

Néhány orosz amerikai börtönben van, több tucat amerikai pedig orosz fegyházban sínylődik. A vádak széles skálája a kémkedéstől a huliganizmusig terjed annak ellenére, hogy augusztusban a hidegháború korszaka óta a legnagyobb fogolycserére került sor.

„Oroszország határozottan készen áll arra, hogy fontolóra vegyen egy újabb fogolycserét” – nyilatkozta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a NBC Newsnak arra a korábbi megállapodásra utalva, ami alapján Oroszországból szabadult többek között Evan Gershkovich, a Wall Street Journal tudósítója és Paul Wheelan volt tengerészgyalogos, cserébe pedig Amerikából – mások mellett – Vagyim Kraszikov, az FSZB bérgyilkosa.

Az amerikai elnökváltás lehet a megoldás

„Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormánya Donald Trump beiktatása előtt szítja a feszültséget Oroszországgal szemben” – állítja a Kreml, amely szélesebb körű háború veszélyeire figyelmeztetett.

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei több százmilliárd dollár értékű fegyverrel és segélyekkel támogatják Ukrajnát. Ígéretet tettek, hogy legyőzik az orosz erőket, és a terjeszkedést, amelyet a nyugati vezetők orosz birodalmi jellegű földfoglalásnak minősítettek.

Donald Trump azzal fogadkozott, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. A megválasztott elnök saját szavai szerint jó kapcsolatokat ápol Putyinnal, és úgy véli, Ukrajna egyes területei jogosan állnak orosz ellenőrzés alatt. Ezt a nézetet Kijev elutasítja.

(Borítókép: Az orosz külügyminisztérium. Fotó: Shutterstock)