Véres gerillaharcok dúlnak Kolumbiában, halálos áldozatokat követelt az összeomlott fegyverszünet

További Külföld cikkek

Több mint 80 embert megöltek Kolumbiában a hétvégén, miután kudarcba fulladtak a lázadó csoportokkal folytatott béketárgyalások. Az ország északkeleti részén kibontakozó erőszak több ezer embert kényszerített arra, hogy elhagyják otthonukat.

Legalább 80 embert megöltek, és több ezer embernek kellett elhagynia Kolumbia északkeleti részét, miután a hétvégén összeomlott az ország egyik legnagyobb kokainközpontjának irányításáért versengő lázadó csoportok közötti törékeny fegyverszünet – közölte a The Guardian. A jelenlegi összecsapások a legsúlyosabbak, amelyeket Kolumbia tapasztalt, mióta első baloldali elnöke, Gustavo Petro 2022-ben hivatalba lépett azzal az ígérettel, hogy „teljes békét” teremt a háború sújtotta nemzetnek.

Kolumbia államfője csütörtökön háborús elkövetések gyanúja miatt megszakította a tárgyalásokat a Nemzeti Felszabadító Hadsereggel, Kolumbia legrégebbi aktív fegyveres csoportjával, miután a lázadókat a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) rivális kábítószer-kereskedő frakció öt tagjának meggyilkolásával vádolták. A két csoport között csütörtök óta gyorsan eszkalálódott az erőszak a Venezuelával határos régióban. Az ELN offenzívát indított a FARC egykori tagjai, a 2016-os békemegállapodás értelmében leszerelt lázadók, családjaik és több közösségi vezető ellen – közölte Ivan Velasquez védelmi miniszter vasárnap a Reuters szerint.

A miniszter elmondta, hogy a harcok miatt 8000 ember kényszerült elhagyni otthonát, és bár a tárcavezető hivatalosan 60 halálos áldozatot közölt, a Norte de Santander tartomány kormányzói hivatala és az emberi jogi ombudsman szerint az áldozatok száma valójában meghaladja a nyolcvanat.

A kolumbiai lázadó csoportok történelmileg harcban álltak a kormánnyal, a jobboldali félkatonai szervezetekkel és egymással a terület ellenőrzéséért és az illegális bevételi forrásokért, például a kábítószer-kereskedelemért. A fegyveres csoportok gyakran célba veszik a tevékenységüket ellenző civileket is. Catatumbo kiterjedt kokatermése és stratégiai elhelyezkedése a venezuelai határon a tartós erőszak melegágyává tették a térséget, miközben a lázadó csoportok között már régóta nőtt a feszültség. A 2016-os egyezség korábban egy hat évtizedes konfliktusnak vetett véget, amely 450 000 ember halálát okozta.

A kolumbiai hadsereg szombaton közölte, hogy 300 katonát küldenek a határvidékre, hogy megpróbálják elfojtani az erőszakot. Gustavo Petro elnök ígéretet tett arra, hogy a katonai üldözés helyett az összes nagyobb fegyveres csoportot tárgyalóasztalhoz ülteti, de a tervben eddig nem sok előrelépés történt, és valószínűleg a catatumbói konfliktus vethet véget az ELN-nel folytatott megbeszéléseknek.

Több ezer ember hagyta el otthonát

A Nemzeti Felszabadító Hadsereg és Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői között csütörtök óta gyorsan eszkalálódott az erőszak a Venezuelával határos régióban. Legalább 5000 embernek kellett elhagynia otthonát, az oktatást határozatlan időre felfüggesztették, az osztálytermeket sürgősségi menedékházakká alakították át az otthonukból elmenekült családok számára, miközben a régió sürgősségi humanitárius segítséget kért.

A kolumbiai ombudsmani hivatal szerint civilek tucatjai megsebesültek, és 20 embert, köztük 10 nőt elraboltak. Legalább 3000 embert telepítettek ki Tibú községben – mondta a helyi polgármester, Richar Claro. „Számtalan családot látunk, akik elvesztették gyermekeiket, és ami még szomorúbb, olyan gyerekeket, akik elvesztették szüleiket” – mondta a városvezető. „Még méltón temetni sem tudjuk az áldozatokat, mivel a folyamatos erőszak miatt nem juthatunk be a területekre, hogy visszaszerezzük a holttesteket” – tette hozzá.