Több tucat tisztviselőt kényszerpihenőre küldött Donald Trump, Dánia szerint sem viccel az elnök

A Trump-kormányzat menesztette az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség mintegy 60 magas beosztásban lévő tisztviselőjét – közölték az ügyre rálátással bíró források a Reutersszel. Mint a hírügynökség megjegyezte,

Mint írták, a kormányzat szombaton felszólította az USAID munkatársait, hogy segítsenek átalakítani a segélyek elosztását Donald Trump America First (vagyis: „Amerika az első”) politikájával összhangban. A Reuters szerint már abban az utasításban is „fegyelmi intézkedésekkel” fenyegették meg a rendelkezést figyelmen kívül hagyó tisztviselőket a USAID-nél.

A jelek szerint ez nem volt elég. Ugyanis egy, a USAID alkalmazottainak hétfő este elküldött belső feljegyzés szerint az új kormányzat több olyan intézkedést is azonosított az ügynökségen belül, amelyek szerintük „az elnöki rendeletek és az amerikai néptől kapott megbízás” (ezalatt Trump elnökségére utaltak) megkerülésére irányulnak.

Ennek eredményeképpen számos USAID-alkalmazottat további értesítésig teljes fizetéssel és juttatásokkal járó igazgatási szabadságra helyeztünk, amíg befejezzük ezen intézkedések elemzését

– írta Jason Gray, a USAID megbízott vezetője a Reutershez is eljutott feljegyzésben. 

„Hétfő délutáni mészárlás”

A hírügynökség felidézte, hogy a 2023-as pénzügyi évben az Egyesült Államok 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított a USAID-hez tartozó programokon keresztül, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 2024-ben nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát ők nyújtották. Így nem túlzás azt mondani, hogy a világ számos pontján drasztikus következményekkel járhat az, hogy most befagyasztották a kifizetéseket. 

A feljegyzésben nem részletezték, hogy hány embert érint a döntés, de hat, az ügyre rálátással bíró forrás azt mondta a Reutersnek, hogy körülbelül 57-60 emberről van szó. A felmentés értelmében a szokásos munkaidejükben telefonon és e-mailben elérhetőnek kell lenniük, továbbra is rendelkezésre kell állniuk, de (eltérő utasításig) nem léphetnek be az USAID helyiségeibe, és nem férhetnek hozzá az USAID rendszereihez.

A hírügynökség két forrása szerint a kényszerpihenőre küldöttek közt szinte az összes washingtoni USAID-iroda vezető tisztviselői megtalálhatóak, akiknek a feladatkörei az energiabiztonságtól kezdve a vízellátás biztonságán át a gyermeknevelésig és a digitális technológiáig terjednek. Emellett az ügynökség általános jogtanácsosi irodájának munkatársai közül is volt, akit szabadságra küldtek.

Az emberek hétfő délutáni mészárlásnak nevezik. Ez a döntés aláássa nemzetbiztonságunkat és felbátorítja ellenfeleinket […] Ahelyett, hogy Kínára, Észak-Koreára vagy Oroszországra összpontosítana, a Trump-kormányzat olyan köztisztviselők ellen indul, akik több kormányzatot is szolgáltak – beleértve az első Trump-kormányzatot is

– mondta a hírügynökségnek Francisco Bencosme, aki január elejéig a USAID Kína-politikai felelős vezetője volt. 

Az elnök döntése miatt többek közt az Ukrajnának nyújtott segélyek egy részét is felfüggesztették. A The Kyiv Independent cikke szerint a lépés miatt több ukrán nonprofit szervezetnél is nagy a zűrzavar, és akár a puszta létük is veszélybe kerülhet a forrásmegvonás miatt.

„Őszintén szólva, még mindig nem teljesen értjük, hogy ez a döntés milyen hatással lesz a civil szektorra és minden érintettre” – mondta például Olha Kucser, egy ukrán katonákat, háborús veteránokat és családjaikat támogató civil szervezet szolgáltatási osztályának vezetője.

Grönland-ügyben tréfál Trump: a dánok bejelentették, hogy további katonai erősítést kap a sziget, ami rá is fér 

Mindeközben Dánia védelmi minisztere, Troels Lund Poulsen hétfőn bejelentette, hogy

A dán kormány már 2024 végén is tett egy bejelentést azzal kapcsolatban, hogy növelik Grönland védelmi költségeit (Poulsen akkor azt mondta, hogy ennek nincs köze Trump terveihez).

Mint a Reuters írja, Dánia az utóbbi években csökkentette katonai kiadásait, és csak korlátozott katonai képességekkel rendelkezik Grönlandon, amelyet sokan egyfajta biztonsági fekete lyuknak tekintenek emiatt. Közlésük szerint Dánia katonai kapacitása jelenleg

• négy elöregedett járőrhajóból,
• egy Challenger típusú felderítő repülőgépből
• és 12 kutyaszános járőregységből (dán nevén Siriuspatruljen, vagyis Sirius Őrszolgálat) áll, ezeknek kell tehát ellátniuk a Franciaország területének négyszeresét kitevő terület felügyeletét.

A védelmi miniszter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ezek mellé beszereznek három, a sarkvidéki szolgálat ellátására alkalmas járőrhajót, három „nagy hatótávolságú felderítő drónt” (ebben a kontextusban ez lényegében pilóta nélküli katonai gépet jelenthet), valamint a műholdas megfigyelést is fejlesztik a szigeten. Közlése szerint a dán politikai pártok már egy megállapodást is kötöttek erről, amelyet még az idei év első felében fognak előterjeszteni.

A WHO is reagált Trump egyik lépésére, kongatják a vészharangot 

Az Egészségügyi Világszervezet még az előző hét végén jelentette be, hogy

Mindez a WHO egyik belső e-mailjében szerepelt, amely a Politico birtokába jutott. A lap szerint Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója azt írta a csütörtöki levélben: „Mint tudják, az Amerikai Egyesült Államok bejelentette, hogy ki kíván lépni a WHO-ból. Sajnáljuk ezt a döntést, és reméljük, hogy az új kormányzat átgondolja ezt. Ez a bejelentés súlyosbította pénzügyi helyzetünket, és tudjuk, hogy nagy aggodalmat és bizonytalanságot okozott a WHO dolgozói számára.”

Közlése szerint ezek miatt döntöttek úgy, hogy egyelőre nem vesznek fel új munkavállalókat, és jelentősen csökkentik az utazási célú kiadásokat a szervezetnél. Ez utóbbi értelmében mostantól minden ülésüket teljes mértékben online kell megtartani (néhány kivételes esettől eltekintve), és az egyes államokat támogató misszióknak is „a legszükségesebbekre kell korlátozódniuk”. De az intézkedések közé tartozik még az informatikai berendezések cseréjének korlátozása, a beszerzések újratárgyalása, valamint az irodák felújításának és a tőkeberuházásoknak a felfüggesztése – kivéve, ha biztonsági okokból vagy a költségcsökkentés miatt van ezekre szükség.

Ez az intézkedéscsomag nem teljes körű, és a megfelelő időben további intézkedéseket is be fogunk jelenteni. Köszönöm azoknak a munkatársaknak, akik már küldtek javaslatokat az erőforrások mozgósítására, valamint hatékonyságunk és költséghatékonyságunk további javítására, és arra kérek minden munkatársat, hogy tegyenek ugyanígy

– írta a levélben a WHO főigazgatója a Politico szerint.

Donald Trump közben azzal viccelődött, hogy 2028-ban ismét elnökké választatná magát – de megteheti-e ezt?

Mindeközben Donald Trump egy, a képviselőház republikánus tagjaival tartott találkozón azzal viccelődött az NBC News szerint, hogy 2028-ban egy harmadik ciklusra is megpróbálja elnökké választatni magát.

Ezt egyébként az Egyesült Államok alkotmánya (jelen állás szerint) tiltja. Trump ugyanakkor azt mondta: már most rengeteg pénzt gyűjtött össze a 2028-as elnökválasztási kampányra, amelyet ő maga nem használhat fel – bár ez utóbbiban „nem 100 százalékig biztos”. 

 „Azt hiszem, nem indulhatok újra”, mondta ezután, majd Mike Johnson képviselőházi házelnökhöz szólva azt mondta: „Mike, jobb, ha ebbe nem keverlek bele” – mire Johnson nevetett egyet Trump megjegyzésén, és a többi törvényhozó is viccként értékelte a mondatait.

A nemrég hivatalba lépett elnök ezzel együtt az elnökválasztási kampány kezdete óta többször is felvetette már egy harmadik vagy akár negyedik ciklus lehetőségét is. A múlt héten pedig azt mondta egy republikánus képviselő, Andy Ogles, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy Trump ismét jelöltethesse magát, és legyen elég ideje a tervei végrehajtásához.

Ugyanakkor – mint azt a The New York Times megjegyezte –

Először a törvényhozás mindkét házában, a szenátusban és a képviselőházban is kétharmados többség kellene ahhoz, hogy kezdeményezzék az alkotmány módosítását, ami még a republikánusoknak sincs meg (vagy a tagállamok kétharmadának támogatása esetén is össze lehetne hívni egy alkotmányozó nemzetgyűlést – de ez se lenne meg jelen állás szerint a republikánusoknak, és ily módon egyébként még sosem módosítottak alkotmányt az Egyesült Államok történetében). Ezután pedig a sikeres döntéshozatalhoz kellene még az összes tagállami törvényhozás háromnegyedének a támogatása is, amit még nehezebb lenne megszerezni. 

Donald Trumpnak a beiktatás után elrendelt lépései valamelyest egyébként a magyar gazdaságot is érinthetik – nemrég részletesen írtunk arról, hogy miként.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök Washingtonban 2025. január 21-én. Fotó: Andrew Harnik / Getty Images)