Kitört egy újabb háború: lerohantak egy Budapest-nagyságú várost, súlyos válságra figyelmeztetett az ENSZ

2025-01-29T101326Z 1851735319 RC2KJCA4Y9AM RTRMADP 3 CONGO-SECUR
2025.01.30. 07:08
Gyakorlatilag háborúvá fajult egy évtizedek óta tartó, lokális konfliktus a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) és Ruanda közt, miután az utóbbi ország által támogatott lázadók lerohanták az előbbi ország keleti határát, és el is foglaltak egy jelentős, nagyjából Budapesthez hasonló nagyságú lakossággal rendelkező tartományi központot. Az ENSZ Biztonsági tanácsa elítélte Ruandát és súlyos válságra figyelmeztetett, miközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is közleményt adott ki ezzel kapcsolatban. Cikkünkben részletesen elmagyarázzuk, mit lehet tudni a konfliktusról.

Szijjártó Péter még kedd este adott ki egy közleményt, azzal a címmel, hogy: „Felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről.” 

„Nyugtalanító híreket kaptunk Afrika szívéből, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda közötti határvidékről” – írta a magyar külügyi tárca vezetője, majd hozzátette: telefonon egyeztetett Thérese Kayikwamba kongói külügyminiszterrel, aki tájékoztatta az országát ért ruandai támadásról.

Mi határozottan elítéljük a Kongói Demokratikus Köztársaságot ért támadást, a civilek és békefenntartók legyilkolását, felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről 

– fogalmazott a közleményben Szijjártó Péter (a tárcavezető egyébként kedden, egy londoni sajtótájékoztatón is beszélt általánosságban arról, hogy „Afrika kifejezetten veszélyeztetett” a terrorizmus szempontjából, holott „Afrika biztonsága Európa biztonságát is jelenti, hiszen minél inkább sikerül segítenünk az afrikai országoknak a biztonság megteremtésében, annál kevésbé kell számolni tömeges migrációs hullámok elindulásával Európa felé.”

Mi történik most pontosan a Kongói Demokratikus Köztársaságban?

A konfliktusról viszonylag kevés igazán részletes beszámoló jelent meg a napokban a magyar sajtóban, így szükségét érezzük annak, hogy ismertessük valamelyest a helyzetet.

A BBC magyarázó cikkében emlékeztettek arra, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság (nem összekeverendő a szomszédos Kongó, vagyis más néven a Kongói Köztársaság országával) keleti részében az utóbbi bő harminc évben, az 1994-es ruandai mészárlás óta válságok sújtotta területnek számított. Az ország keleti felén ugyanis számos fegyveres csoport vont ellenőrzése alá bizonyos területeket,

nem utolsósorban azért, mert egy erőforrásokban gazdag régióról van szó.

Az 1990-es években két nagy háborús konfliktus is érintette a területeket, amelyek összességében több millió ember halálát okozták.

A régió az utóbbi években sem számított stabilnak, noha az ENSZ-nek jelentős békefenntartó erői vannak az országban a MONUSCO nevű misszió keretében (az ENSZ honlapja szerint 2024 októberében 13 971 résztvevője volt a küldetésnek az országban). Ezen kívül egy másik misszió, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) küldetésének keretében is érkeztek katonák az országba. Előfordult, hogy a békefenntartókat is halálos támadások érték az utóbbi években. 

A BBC szerint az utóbbi napokban azért is mérgesedett el különösen a konfliktus, mert

az M23 nevű lázadócsoport – amelyet, bár hivatalosan nem ismerik el, több jelentés szerint Ruanda is támogat – lerohanta és a jelek szerint nagyrészt elfoglalta a (a CNN szerint) közel kétmillió lakossal rendelkező Goma városát.

Mint írták, a Ruanda határának közelében és a Kivu-tó partján fekvő, Észak-Kivu tartomány székhelyeként szolgáló Goma létfontosságú kereskedelmi és közlekedési csomópont, amely elérhető közelségben van a régióban lévő bányavárosokhoz képest, amelyekben olyan érceket termelnek ki, mint az arany, az ón, vagy éppen a mobiltelefonok és az elektromos járművek akkumulátoraihoz használt koltán (az utóbbi ércre vonatkozóan különösen nagy a régió jelentősége, mivel 2020-ban például az egész világ kitermelésének a felét Kongó és Ruanda biztosította).

Kapcsolódó
Jó eséllyel vér tapad az ön mobiljához is

Jó eséllyel vér tapad az ön mobiljához is

Brutális módszerekkel bányásszák a telefonok gyártásához szükséges ásványokat.

Az M23 lázadói azt állítják, hogy jelenleg teljes mértékben ők ellenőrzik a várost, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya szerint a csapataik még mindig tartanak néhány kulcsfontosságú helyet Gomában. Hogy melyikük állítása igaz, azt nehéz megmondani.

Mindeközben az ENSZ segélyszervezetei súlyos humanitárius válságra figyelmeztettek a harcokkal összefüggésben,

mivel a kórházak túlterheltek az áldozatok miatt, és holttestek hevernek az utcákon.

Kik ezek a lázadók?

Az M23 etnikailag egy tuszi vezetésű lázadócsoport, amely azt állítja, hogy a kisebbségi jogaik védelme érdekében kellett fegyvert ragadniuk (többségében, bár nem kizárólag tuszik voltak az áldozatai az 1994-es ruandai népirtásnak, amelyben a mérsékeltebb becslések szerint is 800 ezer főt mészároltak le a hutu szélsőségesek). Közlésük szerint ugyanis a korábbi fegyverszüneti megállapodásokat felrúgták, többek közt azt a 2009. március 23-án aláírt megállapodást is, amely után a csoportot elnevezték.

A 2012-es létrejötte után a fegyveres csoport egyszer már nagy területeket vett birtokába és elfoglalta Gomát is, miközben a nemzetközi diplomáciában háborús bűnökkel és az emberi jogok megsértésével vádolták meg. Később viszont súlyos vereségek sorozatát szenvedték el a köztársaság hadseregétől, valamint a velük szövetséges ENSZ-erőktől, így a szervezet kénytelen volt kivonulni Gomából, sőt az ország területéről is.

Ezt követően született is egy megállapodás, amelynek értelmében az M23 harcosai beleegyeztek abba, hogy integrálják őket a Kongói Demokratikus Köztársaság hadseregébe, amiért cserébe ígéretet kaptak arra, hogy a tuszik kisebbségi jogai biztosítva lesz. Azonban ez a megállapodás is borult: az M23 2021-ben ismét fegyvert ragadott, azt állítva, hogy a fenti ígéretek nem teljesültek.

Mi köze ehhez Ruandának, amelyet most a konfliktus agresszorának tartanak?

Ruanda korábban rendre tagadta, hogy bármilyen formában támogatták volna az M23-at, de az ENSZ szakértői szerint valójában már 2012 óta fegyvereket és logisztikai támogatást nyújtanak nekik – sőt, bizonyos esetekben állítólag utasításokat is kapnak a lázadók Ruandából.

A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya, valamint az Egyesült Államok és Franciaország is kimondta korábban, hogy Ruanda támogatja a lázadókat. Ráadásul egy 2024-ben írt ENSZ-szakértői jelentésben az állt,

hogy megközelítőleg 4000 ruandai katona be is szállhatott a harcokba az M23 oldalán.

Most vasárnap a ruandai vezetés már nem tagadta szó szerint, hogy az M23-at támogatnák, de azt írták, hogy a határ közelében zajló harcok „komoly fenyegetést” jelentenek az ország „biztonságára és területi integritására”, miközben a Kongói Demokratikus Köztársaságot tették felelőssé a konfliktus fellángolása miatt – mondván, hogy a kormányzat nem volt hajlandó párbeszédet kezdeni az M23-mal. Tavaly egyébként Angola közvetítésével lezajlott egy békefolyamat, amelyben Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság is részt vett, de hiába írtak alá megállapodást a felek, újra fellángolt a küzdelem.

A mostani konfliktus gyökerei persze végső soron az 1994-es népirtásban vannak, amelyet követően a tuszi lázadók elnöke, Paul Kagame lett Ruanda elnöke (és ő tölti be ezt a tisztséget mindmáig). A népirtás utáni megtorlástól tartva nagyjából egymillió hutu menekült át a Kongói Demokratikus Köztársaságba, és Ruanda hadserege az utóbbi évtizedekben két alkalommal már támadást indított a kongóiak ellen – mondván, hogy a népirtás felelőseit akarják elszámoltatni. Akik közül sokan valóban a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén leltek menedékre, és állítólag az egyik helyi hutu csoport, a Ruanda Felszabadításáért Demokratikus Erők (FDLR) tagjai közt is megtalálhatóak a genocídium felelősei.

Ruanda az FDLR-t „népirtó milíciának” nevezi, és azt állítja, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén való fennmaradása fenyegeti az országukat, valamint azzal vádolja a Kongói Demokratikus Köztársaság hatóságait, hogy együttműködnek velük (ezt az utóbbi állam tagadja). Mint a BBC megjegyezte: Ruanda valószínűleg egészen addig nem állítja le tevékenységét a Kongói Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban, amíg nem kapnak garanciát arra, hogy az FLDR nem jelent veszélyt sem az országukra, sem pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén élő tuszi közösségekre.

A helyzetet tovább bonyolítják a már korábban is említett nyersanyagok. A Kongói Demokratikus Köztársaság és több ENSZ-jelentés is azzal vádolta Ruandát, hogy az etnikai konfliktust arra használja fel, hogy rátegye a kezét az ásványkincsekben gazdag területekre. Az elmúlt években az M23 számos bányászati területet foglalt el, és egy tavaly decemberi ENSZ-szakértői jelentés szerint a lázadók havonta nagyjából 120 tonna koltánt adtak át Ruandának (az ENSZ egyik szakértője szerint Ruanda koltánexportja az elmúlt két évben megduplázódott, és ennek az exporttöbbletnek „egy jelentős része” a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik).

Milyen fejlemények történtek pontosan az utóbbi napokban? 

Az utóbbi napok hírei röviden a következők voltak az MTI tudósításai szerint: 

  • A lázadók még az előző hét elején indultak meg Goma ellen, és az ENSZ pénteken már egy regionális háború veszélyére figyelmeztetett a konfliktussal összefüggésben. A közleményben António Guterres ENSZ-főtitkár elítélte, hogy a lázadók elfoglalták Sake városát, és azt mondta: „Ez az offenzíva pusztító hatással van a polgári lakosságra, és fokozza a regionális háború kockázatát.” Továbbá felszólított „minden szereplőt”, hogy tartsák tiszteletben a Kongói Demokratikus Köztársaság szuverenitását és területi integritását, illetve vessenek véget a fegyveres csoportok támogatásának.
  • A harcokban eközben Észak-Kivu katonai kormányzója is életét vesztette: a KDK szerint ruandai orvlövészek végezhettek vele a frontvonalon.
  • Az már az előző hétvégi híradásokból derült ki, hogy Gomához is közelítenek a lázadók, és emiatt százezrek kényszerülhettek menekülésre. A KDK külügyminisztériuma szombaton késő este hivatalosan is megszakította a diplomáciai kapcsolatot Ruandával. 
  • Vasárnap már tüzérségi csapások, lövések hangját lehetett hallani a város közelében, és a helyi repülőtér működését is felfüggesztették, miután a lázadók azt is megközelítették. Eközben az is kiderült, hogy az előző nap 13 ENSZ-békefenntartó, illetve egyéb külföldi missziókban részt vevő katona is életét vesztette, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a tervezetthez képest egy nappal korábban, még vasárnap összeült, hogy megvitassák a helyzetet.
  • A BT ülésén már az az állítás is elhangzott, hogy Ruanda nem csak támogatja a lázadókat, hanem közvetlen résztvevője a konfliktusnak. Therese Kayikwamba Wagner, a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere azt állította, hogy ruandai csapatok hatoltak be hazája területére a 12. és a 13. határőrállomás között, a kongói Goma és a ruandai Gisenyi mezsgyéjén. „Fényes nappal hatoltak be államterületünkre, ami nyílt és szándékos megsértése nemzeti szuverenitásunknak. Ez egy frontális támadás, egy hadüzenet”, amely az ENSZ BT szankcióit igényli – fogalmazott a kongói külügyi tárca vezetője. Az ENSZ-szakértők ugyancsak azt állították, hogy vasárnap 500-1000 ruandai katona vonulhatott be kongói területre.
  • Nem sokkal később, hétfőn jelentette be Goma elfoglalását az M23 (amit utóbb a központi kormányzat cáfolt). Bejelentésükben a lázadók egyúttal nyugalomra intették a lakosságot, és azt állították, hogy urai a helyzetnek. Helyszíni beszámolók szerint azonban a mintegy kétmilliós városban még mindig fegyverropogást, sőt akár rakéták becsapódásának hangját is lehetett hallani, segélymunkások pedig pánikhangulatról számoltak be a sajtónak. Az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselője hétfőn este pedig azt közölte, hogy Goma szinte minden kerületében folynak még a harcok. Eközben a városi börtönből több ezer rab szökött meg a felfordulást kihasználva.
  • A KDK kormányának egyik szóvivője eközben egy videóban a civilek védelmére szólított fel, aláhúzva, hogy a kormányzat hivatalos álláspontja szerint „az ország háborús helyzetben van”. A harcok miatt az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szintén felfüggesztette a térségben működtetett segélyprogramjait.
  • Kedden kiderült, hogy a békefenntartók közül újabb négy dél-afrikai katona halt meg a lázadókkal folytatott harcokban, Goma repterének környékén.
  • Eközben Dél-Afrika és Ruanda közösen sürgetett tűzszüneti és béketárgyalásokat a Kongói Demokratikus Köztársasággal kedden, azt követően, hogy Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hétfőn éjjel telefonon beszélt Paul Kagame ruandai elnökkel. Mindeközben az utóbbi ország fővárosában, Kinshasában több nagykövetséget is tüntetők támadtak meg kedd este. A tüntetők olyan országok nagykövetségeit vették célba, amelyeket azzal vádolnak, hogy együttműködnek Ruandával a Gomát elfoglaló M23-as tuszi lázadó milícia támogatásában – az incidens részeként Ruanda, Franciaország, az Egyesült Államok, Belgium, valamint Kenya és Uganda nagykövetségét is támadás érte a helyszíni beszámolók szerint.
  • Az Európai Unió 60 millió eurós segélyt nyújt a súlyos biztonsági és humanitárius válság sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságnak (KDK) – ezt ugyancsak még kedden jelentette be az Európai Bizottság. Az uniós vezetés szerint a finanszírozás célja a kitelepített és fegyveres konfliktusok, valamint járványok sújtotta lakosság legfontosabb szükségleteinek kielégítése: menedékhelyek és táborok építése, tiszta ivóvíz, az alapvető élelmiszer biztosítása mindenkinek, és az oktatásé az iskoláskorú gyerekek számára. A kedden bejelentett segélycsomaggal együtt az EU humanitárius támogatása a KDK-nak 2023 eleje óta immár meghaladja a 272 millió eurót – számolt be az MTI (az EU tájékoztatásában az is szerepelt, hogy az utóbbi néhány napban több mint háromszázezer belső menekült hagyhatta el az ideiglenes lakhelyként szolgáló táborokat a harcok miatt, amivel a lakhelyüket elhagyók teljes száma már meghaladhatja a hétmillió főt).
  • A már említett ENSZ-misszió, a MONUSCO bejelentette, hogy sürgős és összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség az erőszakhullám megállításához. „A gomai helyzet azonnali és összehangolt nemzetközi fellépést igényel” – jelentette ki Vivian van de Perre, a MONUSCO védelemért és műveletekért felelős csoportjának egyik munkatársa New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) helyi idő szerint még kedden. Az újabb BT-ülésen arra szólították fel a feleket, hogy találjanak politikai megoldást a véres konfliktusra, „egy harmadik kongói háború fenyegető veszélyének elhárítása érdekében” – mondta van de Perre, aki szerint „a civilek védelmét és a békés megoldásra való törekvést kell előtérbe helyezni a gomai szenvedés megszüntetése érdekében”.
  • A tisztviselő hozzátette, hogy jelenleg is zajlanak összecsapások a térségben, és a lázadók mellett ruandai katonák gomai jelenlétéről is kaptak információkat. Mint mondta, a MONUSCO igyekszik elszállásolni a harcok elől menekülőket, akiknek a száma már több százezerre nőtt. Dorothy Shea, az Egyesült Államok ügyvivő ENSZ-nagykövete pedig azonnali tűzszünetet és a ruandai csapatok kivonását sürgette, valamint felszólította a két afrikai országot, hogy tárgyalásos úton rendezzék nézeteltéréseiket.

A lázadók azóta célba vettek egy újabb tartományi központot, és egy újabb állam avatkozott be a konfliktusba

A fenti MTI-beszámolókhoz friss külföldi sajtójelentések alapján azt is hozzátehetjük, hogy szerdai hírek szerint

az M23 egységei Gomától délre is offenzívába kezdtek, és a következő célpontjuk Bukavu városa lehet, amely Dél-Kivu tartomány központja.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozva mindezt öt diplomáciai-biztonságpolitikai forrás erősítette meg, akik közül az egyik közvetlen kapcsolatban van magukkal a lázadókkal is. Mint írták, a Dél-Kivuba felé tartó offenzívában az M23 harcosai Kavumu városa felé közelednek, ahol Bukavu repülőtere is található.

Christoph Vogel, a térség szakértője és az ENSZ korábbi tisztviselője szerint a közeledésük azzal a kockázattal jár, hogy összecsapnak a kormányerők nagy létszámú csapataival – és nem csak velük, ugyanis

egy másik szomszédos állam, Burundi is katonai erőket küldött a Kongói Demokratikus Köztársaság dél-kivui erőinek megsegítésére.

Ennek hátterében az áll, hogy Ruanda és Burundi közt már régóta ellenséges a viszony. A Reuters szerint az M23 sikeres előrenyomulása déli irányban azt eredményezhetné, hogy olyan területeket is megszerezhetnének, amelyek a két évtizede lezajlott háború óta a központi kormány fennhatósága alatt álltak. Továbbá egy újabb, több országot is érintő totális háború kirobbanásának kockázatát.

Diplomáciai nagyüzem, dezertáló román zsoldosok a határátkelőnél

Mint a hírügynökség megjegyezte, az utóbbi időben tovább fokozódott az aktivitás a nemzetközi diplomáciában is, miután az Egyesült Államok közölte Ruandával, hogy „mélyen aggódik” Goma eleste miatt, Németország pedig lemondta a Ruandával folytatott segélyezési tárgyalásokat.

Továbbá azt írták, hogy a nyolc tagállamból álló Kelet-afrikai Közösség (amelynek Kongó és Ruanda is tagja) szerda este rendkívüli csúcstalálkozót tarthat a válsággal kapcsolatban. Egy ruandai kormányzati forrás szerint az elnök, Kagame részt vesz rajta. A KDK elnöke, Felix Tshisekedi viszont várhatóan nem vesz részt a találkozón – mondta egy elnöki forrás és egy regionális diplomata a Reutersnek. 

Mindeközben Goma néhány külső kerületében még mindig elszigetelt lövéseket lehetett hallani a hírügynökség szerint.

Olyan érzés, mintha egyszerre lennénk két államban. Kongóban vagyunk, ugyanakkor Ruandában is

– jellemezte a helyzetet Goma egyik lakója a Reutersnek.

Eközben a Reuters arról is beszámolt, hogy Goma és a ruandai Gisenyi városa közötti határátkelőhelyen a riporterei több tucat román zsoldost láttak, akiket korábban a KDK bérelt fel a védelmük megerősítésére. Most viszont azért lépték át a határt állításuk szerint, hogy hazatérjenek. A hírügynökség szerint a ruandai rendőrség szaglászkutyái átvizsgálták a csomagjaikat, majd a motozás és az okmányaik ellenőrzése után a román zsoldosok felszálltak a Ruanda fővárosa, Kigali felé tartó buszokra.

A Sky News még egy, a tudósítójuk által készített videót is megosztott ezzel összefüggésben: 

De más felvételeken is láthatóak (állítólag) román származású zsoldosok. 

A ruandai kormány utóbb azt állította, hogy több mint 280 zsoldost fogadtak be. Mint a Reuters megjegyezte: a KDK kormánya az utóbbi két évben különféle zsoldoscsoportokat bérelt fel az M23 ellen, de úgy fest, hogy ezek most már nem vették fel a harcot a Gomában zajló offenzíva idején (egy másik lap, a The Economist egyébként azt írta, hogy Románia mellett más európai országokból is érkeztek zsoldosok, és közlésük szerint nemcsak az állásaikat, hanem a fegyvereiket is átadták a lázadóknak/ruandaiaknak a szabad távozásért cserébe).

Hogy jön ide Magyarország, mivel magyarázható Szijjártó Péter határozott üzenete?

A Kongói Demokratikus Köztársasággal Magyarországnak is volt némi gazdasági összefonódása az utóbbi években. Szijjártó Péter (aki az ukrajnai háborúban például kevésbé kritikus az agresszor Oroszországgal) most azért is szólíthatta fel a Ruandát a csapatai visszavonására, mert magyar érdekeltségeket is befolyásolhat a konfliktus.

Orbán Viktor például tavaly fogadta a KDK elnökét hivatalában és stratégiai együttműködési megállapodást kötött az afrikai ország képviselőjével, amely három pillért foglalt magába: gazdaságit, infrastruktúrafejlesztésit és oktatásit. 

Korábban, 2023 őszén pedig Szijjártó Péter beszélt egy sajtótájékoztatón arról, hogy magyar cégek végzik a közúti összeköttetések fejlesztését Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között mintegy 600 millió dollár értékben.

Miért ellentmondásos még ez a konfliktus nyugati szempontból?

Végezetül a The Economist is felhívta a figyelmet a válsággal kapcsolatban több érdekes tényezőre. A lap úgy értékelte a helyzetet, hogy Ruanda most éppen „vakmerő módon megpróbálja „újrarajzolni” Afrika térképét, és Goma eleste egy újabb, a korábbiakhoz hasonló regionális háború kialakulásával fenyegethet.

Mint írták, a KDK „a világ egyik legvéresebb régiója, ahol több mint 100 fegyveres csoport verseng a földért, a zsákmányért és a politikai befolyásért”, és az, hogy most ezen milíciák legfejlettebbike, az M23 – Ruanda támogatásával – elfoglalhatta Gomát, a Kongói Demokratikus Köztársaság gyengeségét jelzi.

Megjegyezték azt is, hogy az ENSZ már az utóbbi években is elég „szilárd bizonyítékot” talált arra, hogy Ruanda támogatja a lázadókat, és nyugati diplomaták szerint az utóbbi hetekben Ruandából zavarták például a KDK-kormányerők eszközeinek GPS-jeleit is. Ezek fényében is érdekes az, amit szintén cikkükben írtak, hogy

a Nyugat 30 éven át úgy tekintett Ruandára, mint egy instabil régió stabil országára – amellyel nemcsak üzletelt, hanem támogatta is. 

„Amerika bőségesen támogatta segélyekkel. Az Egyesült Királyság azt akarta, hogy menedékkérőket fogadjanak be [ezt a tervet utóbb végül törölték – a szerk.]. Az EU ásványkincs- és infrastruktúra-üzleteket kötött Kagame úrral, és 40 millió eurót (42 millió dollárt) adott hadseregének az észak-mozambiki lázadás elleni harcra” – sorolta a lap.

Nem sokkal később azt is hozzátették, hogy mi ennek a tanulsága: „Még ha maga Ruanda egy stabil autokrácia is, a szomszédságában elkövetett erőszak szításával ismét bebizonyította, hogy a káosz exportőre.” Meglátásuk szerint sok külföldi megfigyelő számára ezért is „túl kevés és túl kései” a Ruandával szembeni most gyakoribbá váló kritika a nemzetközi diplomáciában.

(Borítókép: M23-as lázadók a Grande Barrier határnál 2025. január 29-én. Fotó: Thomas Mukoya / Reuters)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.

február 13., 06:01

  • Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.

február 13., 07:45

  • Címlapon
Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai

Kocsis András Sándor: Orbán Viktort rendkívül megvezették kínai barátai

A szociológus szerint Magyarország áldozata lett Hszi Csin-ping tervének.

33 perce

  • Címlapon
Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot

Donald Trump éppen élő egyenes adásban veri szét a szövetségi kormányzatot

Tömeges elbocsátások: több mint 200 ezer munkavállaló lehet érintett.

47 perce

  • Külföld
Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Ilie Bolojan lesz Románia ideiglenes államfője

Az elnökválasztás első fordulóját májusban tartják.

február 12., 21:25

  • Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

De mi a helyzet máshol?

február 12., 20:33

  • Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.

február 12., 18:35

  • Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.

február 12., 07:10

  • Külföld
A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát

A volt litván külügyminiszter szerint fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát

Úgy véli, ha az EU nem cselekszik, akkor nem csak Magyarországot fogja érinteni a válság.

február 12., 14:34

  • Címlapon
Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kiszivárgott Orbán Viktor balatonfüredi beszéde, el akarják foglalni Brüsszelt

Kihelyezett frakcióülést tartott a Fidesz–KDNP.

8 perce

  • Címlapon
Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Megtörtént az első lépés a béke felé, Ukrajna láthatja kárát

Az oroszok szerint Vlagyimir Putyin dönt a folytatásról.

tegnap, 14:03

  • Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Steve Bannont csalással vádolták.

február 12., 06:49

  • Külföld
Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

Szijjártó Péter reagált Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetésére

A külügyminiszter szerint végre itt a lehetőség, hogy „reményeink beteljesüljenek”.

február 13., 08:43

  • Külföld
Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját

Börtönbüntetés vár a kidobóra, aki megzsarolta Michael Schumacher családját

Az egykori autóversenyző korábbi testőre is érintett az ügyben.

február 13., 08:33

  • Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.

február 12., 10:42

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Külföld
Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Januárban demonstrációt tartottak a jelöltsége miatt.

február 12., 12:14

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.

február 12., 08:24

  • Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

A dánoknak több napsütésre van szükségük.

február 12., 08:40

  • Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

A zsidó állam megvezette a CIA-t.

február 12., 14:00

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.

február 13., 08:26

  • Címlapon
Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája

Gulyás Gergely legutóbb még nem látott erre sok esélyt.

tegnap, 21:21

  • Címlapon
Az olasz futball fekete napja, a Bayern München a 94. percben menekült meg az égéstől

Az olasz futball fekete napja, a Bayern München a 94. percben menekült meg az égéstől

Elképesztő thriller után jutott tovább a Benfica a BL-ben.

tegnap, 23:04

  • Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.

február 12., 08:21

  • Címlapon
Álomkezdés után rémálom: kiesett a BL-ből a hétszeres győztes

Álomkezdés után rémálom: kiesett a BL-ből a hétszeres győztes

Egy teljesen felesleges piros lap után pecsételődött meg a patinás csapat sorsa.

tegnap, 20:47

Neked ajánlott