Az utolsó francia csapatok is elhagyták a tervezett magyar katonai misszió fogadóországát, Csádot

A csádi hadsereg csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a francia hadsereg átadta a csádi fővárosban, N’Djamenában található Kossei légibázist. Franciaország már december végén és január elején átadta két másik katonai támaszpontját – a Fayát az ország északi részén és az Abeche-t az ország keleti részén. A francia hadseregnek mintegy 1000 fős személyi állománya volt Csádban.

Csád a Szahara sivatagon túli, úgynevezett Száhel-övezetben fekszik, amely az utóbbi két évben azzal került be a hírekbe, hogy szinte egymás után zajlottak le katonai puccsok a nyugatbarát kormányok ellen. Államcsínyt hajtottak végre Burkina Fasóban, Nigerben és Maliban, s ezek az országok azóta egyre szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal.

Ezért is volt rendkívül meglepő az, hogy a közép-afrikai ország tavaly novemberben váratlanul felmondta 65 éve tartó katonai együttműködését korábbi gyarmattartójával, Franciaországgal, aminek keretében mintegy ezer francia katona állomásozott a komoly belső feszültségekkel küzdő, az európai országnál kétszer nagyobb területű Csádban. Tavaly májusban egyébként Csád az amerikai hadsereg nagyjából 80 fős kontingensének is ajtót mutatott, így az országban már nem aktív egyetlen nyugati ország katonai missziója sem. 

A sivatagi állam kulcsfontosságú láncszem volt Franciaország afrikai katonai jelenlétében, ugyanis ez volt Párizs egyik utolsó bázisa a Száhel-övezetben, miután a francia csapatok katonai puccsok miatt kénytelenek voltak kivonulni Maliból, Burkina Fasóból és Nigerből. Az európai ország száheli kontingense csúcspontján több mint 5000 katonát számlált, amikor a dzsihadistaellenes Barkhane hadművelet részeként részt vettek a térségben tevékenykedő iszlamista fegyveresek elleni harcban. Az említett hadművelet 2022 novemberében, kudarcosan ért véget, mivel az iszlamistákat nem sikerült elpusztítania a francia csapatoknak. 

A France24 értesülései szerint Emmanuel Macron francia elnök korábban zárt körben arra panaszkodott, hogy a korábbi gyarmatok „elfelejtettek köszönetet mondani” Franciaországnak az iszlamista felkelés elleni harcban való évtizedes segítségért, ami rendkívüli módon feldühítette Párizs még meglévő afrikai szövetségeseit.

Szenegál szintén tárgyalásokat folytat a francia erők 2025 végéig történő kivonásáról is. Elefántcsontparton és Gabonban is csökkentik a francia katonai jelenlétet. A jövőbeni afrikai missziók lehetséges kiindulópontja egy Dzsibutiban található bázis lesz, ahol jelenleg 1500 katona állomásozik, és amelyet a Száhel-övezetből történő kényszerű kivonulás után elkezdtek fejleszteni.

A magyar kormány 200 honvédet küldene

A magyar közéletben rendkívül komoly hullámokat vert, hogy az országgyűlés kormánypárti többsége 2023 november 6-án megszavazta egy 200 fős katonai misszió indítását Csádba. Aztán egy évvel később a kormány „átfogó stratégiai együttműködést” jelentett be Magyarország és Csád között, melynek része egy 200 millió eurós – akkori árfolyamon 79,19 milliárd forintos – segélyhitel program.

A kormány szerint együttműködés (melynek csak egy része a katonai misszió, humanitárius és gazdasági vonulata is van) elsődleges célja Csád stabilitásának fenntartása, ugyanis ha a csádi kormány megbukna, akkor a Száhel-térségben még jelenleginél is katasztrofálisabbá válhat a helyzet. Egy esetleges konfliktus, éhínség, járvány és persze a stabil állam hiánya felpörgetheti az Európába irányuló illegális migrációt. Másrészt a kormány tisztviselői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt a magyar honvédeknek szükséges lehet a harctéri tapasztalat. 

Azt, hogy milyen egyéb okok állhatnak a rejtélyes csádi magyar misszió mögött, ebben a cikkünkben elemeztük.