Kövér László: Nem nagyon szeretjük, ha bárki kioktat bennünket

A Magyar Országgyűlés a parlamenti diplomácia eszközeivel, politikai és hivatali szinten egyaránt támogatta és a jövőben is támogatni fogja az EU bővítési folyamatában részt vevő déli és keleti szomszédait – mondta az Országgyűlés elnöke hétfőn Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Kövér László az Európai Unió parlamenti hivatalvezetőinek és főtitkárainak találkozóján kiemelte, hogy Magyarország a bővítéspolitikát az EU stratégiailag egyik legfontosabb politikájának tartja, és a magyar elnökség célkitűzése az volt, hogy a bővítés objektív, hiteles és érdemalapú folyamat maradjon.

A Nyugat-Balkánt már több mint 20 éve európai uniós tagsággal kecsegtető, két és fél éve befagyott folyamatot sikerült újraindítani, kiemelten Albániával, Montenegróval és Szerbiával – mutatott rá Kövér László. A házelnök a magyar uniós elnökség eredményei közül kiemelte a Budapesti nyilatkozat elfogadását, amely az Európai Unió versenyképességének erősítéséről szól, és történelmi léptékű eredményként értékelte Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát 2025. január 1-jétől, amely egy több mint tízéves folyamat lezárása.

Kövér László kitért arra is, hogy az Európai Unió parlamenti elnökeinek konferenciáját május 11–12-én rendezik meg szintén az Országházban, és a tanácskozás középpontjában Európa jövője áll, azon belül az európai nemzeti szuverenitás kérdése a világpolitikában, valamint az európai nemzetek identitása mint versenyképességi tényező a világgazdaságban. 

Rámutatott, hogy az uniós parlamenti hivatalvezetők találkozója az évek során olyan hasznos fórummá vált, amely lehetőséget nyújt a hivatalokat érintő aktuális közös ügyek és tapasztalatok áttekintésére és közös megoldások megtalálására.

Kövér László azt mondta, hogy a Magyar Országgyűlés Hivatalában dolgozók évtizedeken és kormányokon átívelő módon, szakszerű és lojális munkavégzésükkel a magyar közigazgatás legstabilabb intézményévé emelték az intézményt. Uniós házelnökkollégáinak ugyanazt kívánta, mint ami neki megadatik: politikai stabilitást a parlamentben és hivatali stabilitást a parlamenti munkaszervezetben.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond az Európai Unió parlamenti hivatalvezetőinek és főtitkárainak találkozóján az Országház Felsőházi termében 2025. február 10-én

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Sem a joguralomról, sem a háborúról nem kér kioktatást

Az Országgyűlés elnöke kitért a Parlament kupolacsarnokában kiállított Szent Koronára, és rámutatott, hogy országunkban ezer évig csak az uralkodhatott legitim módon, akit ezzel koronáztak meg, azaz nem a királynak volt koronája, hanem a nemzetet és alkotmányos folytonosságot jogilag is megtestesítő koronának volt királya. Ez a közösségi felhatalmazás igényének egyik legkorábbi európai megfogalmazódása, s egyben az egyik legfőbb magyarázata, hogy mi, magyarok miért nem kedveljük, amikor kioktatnak bennünket a jog uralmáról – fogalmazott.

Felidézte, hogy Bibó István államminiszter a Parlament falai között írta segélykiáltását 1956. november 4-én az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és a világ közvéleményéhez. Ez akkor volt, amikor a Szovjetunió több harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939-ben Hitler Lengyelországra, a hivatalos nyugati politika közönyétől kísérten vérbe fojtva antikommunista forradalmunkat és szabadságharcunkat. Kövér László azt mondta, azóta mi, magyarok azt sem szeretjük nagyon, ha bárki kioktat bennünket a szolidaritás vagy háború és béke kérdéseiről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!