Dél-Koreában épül a világ első lebegő városa

A terv az ENSZ Habitat, az Oceanix vállalat és Puszan közös projektje, melynek keretében létrehoznának egy tengeren lebegő lakónegyedet, egyfajta „Noé bárkáját”, amely csúcstechnológiás alternatív lakhatási megoldást jelentene a tengerszint emelkedése által fenyegetett országoknak. Az innovatív és ambiciózus projekt megvalósítása azonban nem mentes akadályoktól és kihívásoktól, és más államok is versenyben vannak az első lebegő város mérföldkőnek számító megépítéséért.

Az ENSZ Habitat, a világszervezet településfejlődésre szakosított szervezete még 2019-ben jelentette be lebegőváros-projektjét, amellyel a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése által veszélyeztetett lakosság számára kívánnak innovatív lakhatási megoldást találni. 2021-ben végül a dél-koreai Puszannak sikerült elnyernie a projektet, amelynek deklarált célja, hogy „zöld okosvárossá”, a környezetvédelmi innovációk globális mintavárosává váljon.

A tervek szerint a kivitelezést az Oceanix nevű, New York-i székhelyű vállalat végzi, Puszannak pedig a helyet és a szükséges engedélyeket kell biztosítania. A város emellett óceánkutató intézetek képviselőiből álló tudományos tanáccsal, illetve a tengeri városokat mint fenntartható városi modellt vizsgáló kutatócsoporttal is hozzájárul a projekt megvalósításához. A projektre kezdetben 200 millió dollárt terveztek, de jelenleg inkább 600 milliós költségvetést becsülnek – mivel prototípusról van szó, a végső összeget nehéz pontosan felmérni.

A lebegőváros-projekt célja egy platformokra épült lakónegyed kialakítása Puszan északi kikötője közelében. Nagyjából 6,3 hektárnyi területet foglalna el, és 12 ezer ember lakhatását biztosítaná. Innovatív módon a város nem cölöpökre vagy mesterségesen létrehozott szigetre épülne, hanem hatszög alakú, összekapcsolható, lebegő egységekből állna, melyek lehorgonyozott hajókhoz hasonlóan lennének rögzítve, szükség esetén pedig rugalmasan mozgathatóak lennének.

Az építmény a tervek szerint energia-, víz- és élelmiszer-ellátását tekintve teljesen önellátó lenne, nem bocsátana ki káros anyagokat, és megőrizné a környező tenger biodiverzitását is. A tervezés során arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a természeti hatások és extrém időjárási körülmények, például tájfun vagy szökőár esetén is biztonságos maradjon a szerkezet, de a szél fújását és a hullámzást is komoly mérnöki tervezéssel kell ellensúlyozni az építmény tökéletes stabilitása érdekében.

Az Oceanix-projekt jelenleg a tervezési fázisban van, az építési munkálatokat 2027-ben akarják elkezdeni, 2030-ra elkészítve a lebegő városok prototípusát. Könnyen lehet azonban, hogy a projekt befejezése csúszni fog a beharangozott dátumokhoz képest. Ennek fő oka, hogy bár Puszan teljes erőbedobással lobbizott, végül nem sikerült elnyernie a 2030-as világkiállítás rendezési jogát. Mivel a két projektet együtt promotálták – a világkiállításon mutatták volna be az elkészült lebegő várost is –, a sikertelenség miatt alábbhagyott a lendület.

Ezért lehet az, hogy az építkezéshez szükséges törvényeket és szabályozásokat még mindig nem hozták meg, márpedig kulcsfontosságú tisztázni a közös vízfelület elfoglalásának jogi körülményeit, vagy hogy a szerkezet jogszabályilag épületnek vagy hajónak minősül-e. A puszani városvezetés arra vár, hogy az Oceanix megvalósíthatósági tanulmányt készítsen, és megállapítsa, hogy a jelenlegi törvények mellett kivitelezhető-e a projekt. Az Oceanix azonban Puszanra mutogat, mondván, előbb a jogi akadályokat kell elhárítani a projekt elől, a bizonytalan intézményi környezet pedig a befektetők bevonzását is megnehezíti.

Van ezért némi aggodalom azt illetően, hogy a projekt elbukhat, és inkább egy másik városban, például a lebegő városrészek építését szintén tervezgető Szingapúrban valósítják meg. Ha a projekt továbbra sem halad, elképzelhető az is, hogy nem Puszan lesz az első, ahol hasonló lakónegyed épül: a tengerszint emelkedése által különösen veszélyeztetett Maldív-szigetek szintén lebegő városnegyedet tervez létrehozni, a projekt pedig előrébb jár, mivel az építmények jogi státuszát már tisztázta a klímamenekültből klímainnovátori státuszra pályázó szigetország.

Az első lebegő város sikeres kivitelezése tehát fontos mérföldkő lesz, a működő prototípus megszületése pedig további lebegő struktúrák elszaporodását hozhatja el a klímaváltozás hatásaival folyatott innovatív harc közepette.

A szerző a Neumann János Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

(Borítókép: Puszan városa  2021. november 5-én. Fotó: Chung Sung-Jun / Getty Images)