Törökország megtalálta a jövő olaját

Az USA felemelkedő vetélytársa, Kína jelenleg az egyik vezető kitermelője ezen fémeknek, ugyanakkor az Egyesült Államok és Ukrajna ritkaföldfém-megállapodása körüli vitáktól hangos a sajtó. Az viszont kevéssé ismert, hogy 2022-ben a törökországi Eskisehirben fedezték fel a világ második legnagyobb ritkaföldfémkészletét. Miért akarja az USA ezeket az ásványokat Ukrajnából? És milyen előnye származik Törökországnak hatalmas tartalékaiból? 

Az Egyesült Államok és Ukrajna közötti ritkaföldfém-tárgyalások előzménye, hogy Donald Trump szerint Ukrajnának 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételeznie az addigi amerikai támogatást. Később ez a kérés-követelés módosult, s még rengeteg a kérdés, de az biztos, hogy az ukrajnai lelőhelyekre valamilyen formában igényt tart Washington. A héten a szaúdi Dzsiddában tartott amerikai–ukrán találkozón már sokkal együttműködőbbnek mutatkozott az ukrán delegáció. 

A török ritkaföldfémkészletek és az USA 

2022-ben a törökországi Eskisehir Beylikova kerületében 694 millió tonnát rejtő ritkaföldfém-lelőhelyet fedeztek fel. Kína 800 millió tonnás tartaléka után így a világ második legnagyobb készletével Törökország rendelkezik. 

A török Független Gyáriparosok és Üzletemberek Szövetségének (MÜSİAD) egyik igazgatótanácsi tagja ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy:

Törökország megtalálta a jövő olaját

– majd hozzátette: „Elmondhatjuk, hogy a ritkaföldfémek, illetve a kritikus jelentőségű ásványokat, ritka elemek sorozatát, mint a lítium, uránium, tórium és titán egy részét a mágneses technológiákban, a szélturbinákban és a védelmi iparban használják, továbbá elektromos járművek akkumulátoraiban és megújuló energiarendszerekben. Például a titánt a repülőgépgyártásban, az uránt és a tóriumot az atomenergia-szektorban. Ezért vonják magukra ezek az elemek különösen az Egyesült Államoknak a figyelmét.”

Ritkaföldfémek nélkül nincs nagyhatalom

Amikor az új technológiákra és a védelmi iparra koncentrálunk, annak az országnak, mely nagyhatalom akar maradni (vagy azzá akar válni), rendelkeznie kell elegendő mennyiségben ezekkel az ásványokkal. Ha belföldön nincs meg, akkor kívülről kell biztosítania saját országa számára.

Kína ezeket az ásványokat saját földjéből nyeri ki, és számos országgal kötött megállapodást, köztük Afrikával. Ukrajna az Európában található 34 különböző kritikus nyersanyagból és ásványból 22-vel rendelkezik. Ezért is olyan fontos az EU számára Ukrajna. A védelmi ipartól a technológiai termékekig kívánja ugyanis onnan garantálni a nyersanyagellátást. 

Az USA energetikailag és politikailag szétszakította az EU és Oroszország közötti kapcsolatot, melynek eredményeként Oroszország közelebb került Kínához. Az Egyesült Államok most szívélyesebb kapcsolatokat ápol Oroszországgal, mert meg akarja akadályozni, hogy e kritikus ásványok közül több kerüljön Kínába, és hogy bizonyos értelemben elzárja Kínát ezektől. Ha Oroszországgal együttműködik, akkor saját nyersanyagszükségletét is kielégítheti.

Törökország komoly gazdasági haszna és védelmi biztonságának jelentősége

Az említett hatalmas ritkaföldfém-lelőhely felfedezése nem keltette fel különösebben a közfigyelmet Törökországban. Az Egyesült Államok ukrajnai lépése után azonban megnőtt a jelentősége. Egyrészt komoly gazdasági hasznot ígér az ország számára, egyértelműen nagy szüksége van ezekre a bányákra. Törökország nagyon sikeres 10 évet tudhat maga mögött a védelmi iparban. A világ egyik legfontosabb országává vált ebből a szempontból is. Másrészt fontos Törökország védelmi biztonsága és katonai jelentősége szempontjából, hogy e kritikus ásványok egy része a saját földjéből származik.

Törökország hazai gépkocsit gyárt, ehhez beruházási támogatást kap két akkumulátorszektorbeli cég. Ezen túlmenően a tárolós megújulóenergia-rendszerek is növekedni fognak. Ezekre a kritikus ásványi anyagokra – következésképp például bórbánya nyitásra – ehhez is szükség van. A világ bórtermelésének 70 százalékát Törökország adja. Nemrégiben nyitotta meg kapuit az erre épülő létesítmény Balıkesirben. A bórt ott dolgozzák fel, melynek köszönhetően az értéke 2-3 dollárról 1500 dollárra emelkedik. A ritkaföldfémek feldolgozása és fejlesztése Törökország nemzetstratégiai ágazatává válhat, és valószínűleg azon fog dolgozni a következő években, hogy ezek a nemesfémek sokkal értékesebbé váljanak.

Törökország geopolitikai jelentőségét tovább növeli, hogy a két kontinensen elhelyezkedő ország földjében sok ásvány található, és újabb erőforrások is rendelkezésükre állnak. A jelek szerint a kelet- és délkelet-anatóliai régiókban gazdag bányák lehetnek még. A tanulmányok azt mutatják, hogy a Fekete-tengeren és Közép-Anatóliában vulkáni kőzetek és ritkaföldfém-képződmények találhatók.

A ritkaföldfém a XXI. század olaja lehet

A kőolaj nagyon fontos volt a XX. században, háborúkat vívtak érte, aminek következtében az Oszmán Birodalom szétesett. A technológia XXI. századi rohamos fejlődése, az energia átalakulása, az elektromos és elektronikai termékektől az akkumulátorokig új technológiai termékek előállítása, valamint a kritikus fontosságú ásványi anyagok szükségessége ezek előállításához azt jelenti, hogy Törökország ritkaföldfém-lelőhelyeivel megtalálta a jövő olaját. „Aki az energiával együtt rendelkezik a kritikus ásványi anyagokkal, és jobban tudja azokat feldolgozni és felhasználni, az természetesen a XXI. század legfontosabb nagyhatalmai közé tartozik a védelmi iparban, az energetikában és más technológiai területeken” – fogalmazott egy török szakértő.

A ritkaföldfémekkel kapcsolatos ukrán–amerikai vitára utalva Oktay F. Tanrısever professzor szerint ez a téma nem vizsgálható a globális hatalmak kritikus ásványbiztonságától és diplomáciájától függetlenül. Mivel a természeti erőforrások a nemzeti szuverenitás elemének tekintendők, ezért nem mentesek a nagyhatalmi és birodalmi törekvésektől sem.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója. 

(Borítókép: Egy bányász 2017. április 4-én Törökországban, Zonguldakban. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)