Robotzsaru után robotápoló: humanoid robotok az idősgondozásban Ázsiában

További Külföld cikkek
-
Visszatértek Romániába az emberkereskedelemmel vádolt Tate fivérek
- Félmillió gázai menekültet helyeznének el Egyiptomban
- Politikai meggyőződései miatt nem engedhettek be egy francia kutatót az Egyesült Államokba
- Egy bíboros szerint újra kell tanulnia beszélni Ferenc pápának
- Átalakítanák az Európai Uniót, milliárdokat bukhatunk
A népességfogyás és az elöregedő társadalmak jelentette kihívás egész Európában, így Magyarországon is érzékelhető, de sehol sem olyan drámai, mint a kelet-ázsiai országokban. Japán és Dél-Korea évről évre a legrosszabb demográfiai mutatókat produkálja, és Kínában is harmadik éve csökken a népesség. A demográfiai trendek támasztotta kihívásokkal szemben Kelet-Ázsia a közpolitikai válaszok mellett az innováció erejével igyekszik felvenni a harcot.
Januárban Kínában irányelvként határozták meg a mesterséges intelligencia-alapú, humanoid robotok, illetve az agyi jelekkel vezérelhető szoftverek kutatás-fejlesztését az idősgondozás területéhez kapcsolódóan. A direktíva kiadásával Kína lett az egyik első ország, ahol közpolitikába is beemelték a robotika ilyen jellegű felhasználását.
Peking élen jár az idősgondozó robotokkal kapcsolatos nemzetközi sztenderdek kidolgozásában is: a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság Kína vezetésével hivatalos sztenderdet adott ki, amely körülírja az idősgondozásban hasznosított robotasszisztensek működési irányelveit, meghatározva a dizájnt, előállítást, tesztelést és tanúsítványokat illető legfontosabb követelményeket.
Egyre több a kínai tartomány, ahol az idősebb korosztályok ápolásához humanoid robotok bevetését irányozzák elő, amelyek nem csupán a mechanikus feladatok elvégzésére képesek, hanem társként, érzelmi támaszként is tudnak funkcionálni, miközben monitorozzák a gondozottak egészségét, el tudják végezni a házimunkát, sőt, 3D-s modellező technológiával még hozzátartozók arcát is magukra tudják ölteni.
Robotok, mint az idősek társai
Kínához hasonlóan Japán is élen jár a humanoid robotika terén. Az első teljesen humanoid robotot, a WABOT-1-et is a japán Waseda Egyetemen dolgozták ki, több mint ötven évvel ezelőtt. Az ország pedig már évtizedek óta fektet a robotikai kutatás-fejlesztésbe. Mint a világ legfejlettebb, legelöregedettebb országa, Japán egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal néz szembe az idősgondozás terén:
4,25 betöltendő munkahelyre csak egy jelentkező akad a szektorban, ami az idő múlásával és a születésszámok folyamatos csökkenésével csak egyre súlyosabb társadalmi problémát fog jelenteni.
A katasztrófa elhárításához Japán elsődlegesen a technológiai innovációt hívja harcba. Bár a humanoid robotok alkalmazása egyelőre limitált, léteznek már olyan japán idősotthonok, amelyek csúcstechnológiás módszerekkel igyekeznek ellensúlyozni az emberi gondozók limitált számát, a humanoid robotok pedig akár csoportos tornát vagy szabadidős foglalkozásokat is tudnak tartani a gondozottaknak.
A rendre drámai demográfiai mutatókat produkáló Dél-Korea vállalatóriásai is komoly pénzeket fektetnek a mesterséges intelligencia által vezérelt humanoidok fejlesztésébe. A rendkívüli módon elöregedett társadalomban, ahol a népesség több mint ötöde 65 év feletti, elkezdték alkalmazni a robotasszisztenseket az idősek megsegítésére, humanoidokat használva akár az idős emberek digitális oktatásához vagy a demenciával élők mentális egészségének javítása érdekében.
A robotok alkalmazásának pozitív hatásairól már tanulmányokat is olvashatunk: egy dél-koreai kutatás szerint a humanoidok alkalmazása csökkentette a depressziót és javította a nem közösségi otthonban élő idősek mentális egészségét, emberi kinézetükkel bizarr hatás helyett pedig jobb érzelmi támaszt tudtak nyújtani az időseknek. Természetesen mivel a humanoid robotok alkalmazása egyelőre kezdetleges, a hatások teljeskörű felméréséhez szélesebb körű és hosszabb távú alkalmazásra és további mélyreható kutatásokra lesz szükség.
A humanoid robotok globális piaca 2024-ben 2,03 milliárd dollárt tett ki, amely becslések szerint 2035-re sokszorosára, 38 milliárd dollárra is bővülhet.
Ahogy a súlyosbodó demográfiai problémák egyre inkább éreztetik hatásukat, úgy egyre nő a kereslet az emberi munkaerőt kiváltó innovatív megoldások iránt. Kelet-Ázsia országaiban, amelyek demográfiai gondok és csúcstechnológiás fejlesztések terén egyaránt élen járnak, érdekes betekintést kaphatunk abba, hogy mi jellemezheti a jövőt, hogyan épülhetnek bele a mesterséges intelligencia-alapú, humanoid robotok a társadalom működésébe az idősgondozásban, de más területeken is.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
(Borítókép: Orvosok dolgoznak egy Airface 5G robottal 2020. június 11-én Sanghajban. Fotó: China News Service / Getty Images)