Bevallotta a szerb belügyminiszter, mégis vannak hangágyúik

„Ezek a rendszerek a raktárainkban dobozokban állnak. Valóban a belügyminisztérium tulajdonát képezik, de nincsenek használatban” – jelentette ki Ivan Dacsics a Danas szerb napilapnak tett nyilatkozatában.

Ez egy elhibázott beruházás. Valószínűleg akkor azt gondolták, hogy elfogadják az új rendőrségi törvényt, amely a kényszerítő eszközök egyikeként engedélyezte volna a hangfegyver használatát

– fogalmazott a miniszter.

Amikor a lap megkérdezte tőle, hogy miért állított a valósággal ellentétes információt, azt mondta:

Ez egy szerencsétlen kijelentés volt. Úgy értettem, hogy a belügyminisztérium nem vette fel ezt az eszközt a kényszerítő eszközök arzenáljába.

Hozzátette, az eszközt hangüzenetek közvetítésére szerezték be, nem pedig lég- vagy hanghullámok kibocsátására. Tagadta azon vádakat, miszerint a tüntetések alatt hangágyúkat vetettek volna be a jelen lévő tömeg feloszlatására, ugyanakkor többen is arról számoltak be, hogy a kormány használt ilyen eszközöket.

Több bejegyzés is született a közösségi médiában arról, hogy a tüntetők hangágyúkat láttak a belgrádi helyszíneken, Alekszandar Vucsics szerb elnök viszont kategorikusan visszautasította ezen vádakat.

Tüntetéshullám Szerbiában 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a tiltakozások novemberben kezdődtek Szerbiában, azt követően, hogy az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője a hónap elsején leszakadt, tizenöt ember halálát okozva. Az illetékes szervek 16 ember ellen emeltek vádat mulasztás és veszélyeztetés miatt az ügyben, az újvidéki felsőügyészség pedig a felújítás alatt elkövetett esetleges korrupciós ügyek gyanúja miatt indított nyomozást.

Civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők a tragédia után tiltakozásba kezdtek. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapokban, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

(Borítókép: Tüntetés Belgrádban, Szerbiában 2025. március 15-én. Fotó: Stringer / Reuters)