Donald Trump ellenségeskedése miatt felmerült, hogy Kanada az Európai Unióhoz csatlakozna

Az Egyesült Államok és Kanada viszonya elmérgesedett, mióta Donald Trump hivatalosan is elfoglalta a Fehér Házat. Az amerikai elnök előbb (elemzők szerint nem túl komolyan) azt mondta, északi szomszédaik lehetnének az ország 51. tagállama, később pedig egy jelentős vámháború kezdődött Észak-Amerikában. A kialakult rossz viszony miatt nőtt meg azoknak a hangja, akik Kanadát az Európai Unió következő tagállamaként szeretnék látni, sőt még az ország lakosságának a többsége is elfogadná a csatlakozást.

Egy március 10-én megjelent közvélemény-kutatás szerint a kanadaiak 46 százaléka jó ötletnek tartja az EU-hoz csatlakozást, ezzel a forgatókönyvvel a megkérdezettek 29 százaléka nem ért egyet. A felmérés megjelenése után Mark Carney, Kanada új miniszterelnöke első külföldi útján Európába látogatott, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel egyeztetett. „Biztosítani akarom, hogy Franciaország és egész Európa lelkesen működjön együtt Kanadával, a nem európai országok közül a legeurópaibb országgal” – fogalmazott a kormányfő, akinek a kijelentései után még erősebbé vált a kanadaiak körében az elhatározás az EU-hoz való csatlakozás kérdésében.

A támogatók legtöbbször az európai stílusú közegészségügyi rendszert, az angol és francia nyelvű kultúrát, valamint a NATO-tagságot hozzák fel annak okaként, hogy az országnak kellene lennie a 28. tagállamnak.

Lehetséges egyáltalán Kanada csatlakozása az Európai Unióhoz?

Ursula von der Leyen elnöki szóvivője egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy megtiszteltetés a kanadai felmérés eredménye, amely „az EU vonzerejét mutatja”, de az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkére hivatkozva kijelentette, hogy kizárólag európai államok kérhetik a felvételüket az unióba. Az Euronews azonban kétségbe vonta Paula Piunho kijelentéseit. A lap szerint a szerződés szövege ugyanis így szól pontosan: „Minden európai állam, amely tiszteletben tartja a 2. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok előmozdításában, kérheti az unió tagságát.” És itt jön a csavar: első olvasatra hiába tűnik egyértelműnek, az Euronews szerint nincsen pontosan meghatározva, hogy mi számít „európainak”.

Az Európai Közösségek Bizottságának egy 1992-es dokumentuma így fogalmaz az európaiságról: 

Olyan földrajzi, történelmi és kulturális elemeket foglal magában, amelyek mind hozzájárulnak az európai identitáshoz. A közös élmény, amely a közelségből, eszmékből, értékekből és történelmi kölcsönhatásokból fakad, nem sűríthető le egy egyszerű képletre, és minden egyes generációval felülvizsgálatra kerül.

Peter Van Elsuwege, a Genti Egyetem uniós jogászprofesszora szerint más kontinentális szervezeteket is segítségül lehet hívni az európaiság fogalmával kapcsolatban: az Európa Tanács kizárólag európai államok számára nyitott, tehát az ET-ben betöltött tagság megmutatja „Európa határait”.

Korábban is volt már arra példa, hogy nem kontinentális országok csatlakoztak az EU-hoz, de távolságban mégsem voltak annyira messze, mint Kanada. Ciprus földrajzilag Nyugat-Ázsiában található, ennek ellenére az Európai Unió tagja. Van azonban ellenpélda is: Marokkó 1987-ben kérte a felvételét, de a kérvényt elutasították, mivel nem európai ország.

Az Euronews szerint a legvalószínűbb az, hogy Kanada jogilag nem csatlakozhat a közösséghez, mivel kulturálisan, politikailag és földrajzilag nem európai.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!