Uniós jogot sérthet, ha arcfelismerőkkel azonosítják a Pride résztvevőit a szakértő képviselő szerint

Brando Benifei, az Európai Parlament mesterségesintelligencia-megfigyelő csoportjának társelnöke, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály felügyeletéért felelős képviselő szerint sértené az uniós jogot, ha Magyarország arcfelismerő szoftvereket alkalmazna arra, hogy azonosítsa, kik vesznek részt a budapesti Pride-on – adta hírül az Euronews.

A politikus elmondta, hogy a jogszabály – aminek Benifei vezető előadója is volt, mikor a testület azt tárgyalta – tiltja a biometrikus megfigyelés használatát békés felvonulók vagy demonstrálók esetében. Arra kizárólag akkor van lehetőség, ha súlyos bűncselekményekhez, például emberöléshez vagy terrorizmushoz kapcsolódnak. Hozzátette, csak azok a vállalkozások árusíthatnak ilyen technológiát a tagországokban, akik megfelelnek az erről szóló szigorú rendelkezéseknek, és ha ezzel szembemennek, az engedélyük elvesztését kockáztatják. A képviselő sürgeti a bizottságot, hogy vizsgálja meg a kérdést.

Még mindig adatokat gyűjtünk, és még a mesterségesintelligencia-jogszabály bevezetésének korai szakaszában járunk. De Magyarország lesz az első nagy próba, és a bizottságnak nagyon világosan kell állást foglalnia ebben

– jegyezte meg Benifei, aki azt is hozzátette, akkor sem volna jogszerű ilyen szoftverek használata, ha a törvény nem létezne, ugyanis a GDPR-szabályokkal is ellenkezik.

A portál megemlíti Lattmann Tamás magyarországi uniós jogi szakértőnek a közösségi médiában közzétett bejegyzését is, amiben a nemzetközi jogász elmondja, hogy pontosan meg van határozva azoknak a bűncselekményeknek a köre, amik esetében élhet egy tagállam ilyen megfigyeléssel. „Minden más esetben tilos. És persze ez a szabálysértés nincs ott” – írta Lattmann.

Nem mindegy, mikor használják

Az Euronews megkereste a kérdéssel az Európai Bizottságot is, akiktől azt a választ kapták, a jogszerűség megítélése attól függ, hogy a magyar hatóságok valós időben fogják-e megfigyelni a felvonulókat, vagy csak utólag, az eseményt követően használják a szoftvereket.

A jogszabály a valós idejű biometrikus azonosítást tiltja, kivéve, ha előzetes bírósági jóváhagyással közvetlen terrorveszély, eltűnt személyek felkutatása vagy súlyos bűncselekmények miatt kerül rá sor – mondta el a hírportálnak a bizottság szóvivője. Megjegyezte, hogy az utólagos biometrikus azonosítást, mint a közterületi arcfelismerést is magas kockázatúnak tartják, ami átláthatóságot, elszámoltathatóságot és alapjogi hatásvizsgálatot igényel. Ugyanakkor, szemben a valós idejűvel, egyelőre az

Mint megírtuk, az Országgyűlés március 18-án kivételes eljárásban tárgyalta a gyülekezési jogot érintő, a Pride-ot tiltó javaslatot. A kormánypártiak a gyermekvédelemmel érveltek az előterjesztés mellett, több ellenzéki képviselő viszont éles kritikát fogalmazott meg, a Momentum pedig füstgyertyákkal zavarta az ülést. Az arcfelismerő szoftverek alkalmazását még az amúgy a Pride betiltásával egyetértő Toroczkai László is élesen elítélte.

A kormánypártok rendkívül aljas és tisztességtelen játékot játszanak az Országgyűlésben, amikor jó és támogatható ügyeket összemosnak a demokrácia leépítésére irányuló törekvésekkel. Ezt láttuk a Pride betiltását célzó javaslatnál, ami a Mi Hazánk részéről támogatható, de a törvényjavaslatba betették az arcfelismerő rendszert, ami diktatúrákra jellemző eljárás, bármilyen ellenzéki gyülekezés esetén alkalmazható lesz

– mondta a Mi Hazánk elnöke.

Az ellenzéki politikusnak Rétvári Bence válaszolt, aki válaszában azzal érvelt, hogy ilyen rendszereket ma már tömegével használnak, például a parlamenti beléptetés során vagy a mobilokon. A kormánypárti képviselő szerint az ellenzők lényegében azt várják el, hogy a hatóságok „menjenek vissza Sherlock Holmes korába”.