Most éppen Afrika és Madagaszkár között található az új migrációs útvonal Franciaországba

Az Afrikából a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetére irányuló illegális migráció nem új jelenség, ám az utóbbi években látványosan felerősödött. A korábban főként regionális célpontnak számító terület ma már egy több országot érintő migrációs útvonal csomópontja: a Comore-szigetek és Madagaszkár mellett egyre több menekült érkezik az afrikai Nagy-tavak térségéből is.

Az útvonalak az elmúlt években átalakultak és egyre szerteágazóbbá váltak: a migránsok szárazföldi, légi és tengeri útvonalakon keresztül próbálják elérni a francia területet. Az egyik meghatározó irány Tanzániából indul, ahonnan Grande Comore érintésével jutnak el Anjouan szigetére. Itt találkoznak a különböző származású – főként kongói, szomáliai, burundi, comore-i és madagaszkári – csoportok, mielőtt nekivágnának a Mayotte-ig tartó tengeri szakasznak.

Az átkelés rendkívül veszélyes: becslések szerint az 1990-es évek óta több tízezer ember vesztette életét a szigetre vezető úton. Ezzel párhuzamosan Madagaszkár szerepe is felértékelődött a térségben. A közép-afrikai menekültek egy része ma már az északi csomópontokon – például Nosy Be vagy Mahajanga kikötőin – keresztül indul tovább Mayotte felé, ami tovább növeli a migrációs útvonalak összetettségét a térségben.

Fenntarthatatlan helyzetet okozott a népességnövekedés

A Mayotte-ra nehezedő migrációs nyomás mára a Franciaország és a Comore-szigetek közötti diplomácia központi kérdésévé vált. A kapcsolat kölcsönös érdekeken alapul: Párizs jelentős befektetésekkel támogatja partnerét, miközben Moroni adminisztratív eszközökkel segíti Mayotte-ot a menekültügyi válságkezelésben. Az együttműködés alapjait a 2013-as barátsági és együttműködési nyilatkozat fektette le, amelyet François Hollande és Ikililou Dhoinine, az akkori elnökök írtak alá. Ezt követte a 2019-es Partnerségi Keretdokumentum, amely már konkrét vállalásokat tartalmazott az illegális migráció elleni fellépésről.

A megállapodáshoz egy 150 millió eurós fejlesztési program kapcsolódik, amely a közegészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és az ifjúsági szakképzés területén finanszíroz projekteket. 2025 decemberére az összes projekt jóváhagyást kapott, a kifizetések pedig 2027-ig biztosítják a francia pénzügyi jelenlétet az országban. A támogatásokért cserébe a comore-i kormány vállalta, hogy felgyorsítja és automatizálja a mayotte-i kiutasításokhoz szükséges konzuli útlevelek kiadását. Ez kulcsfontosságú lépés, mivel az okmányok korábbi visszatartása rendszeresen akadályozta a francia hatóságok kitoloncolási műveleteit.

A francia Szenátus törvényalkotási bizottságának 2025-ös jelentése drámai demográfiai képet fest: a körülbelül 320 ezres lakosság fele külföldi, közülük mintegy 80 ezren tartózkodnak jogszerűtlenül a szigeten. Sokuk abban bízik, hogy tartózkodásuk révén idővel francia – és így uniós – állampolgárságot szereznek. 

A népességnövekedés 2024 elejére fenntarthatatlan helyzetet teremtett a közszolgáltatásokban. Az iskolák nem képesek minden gyermek számára megfelelő férőhelyet biztosítani, és az ivóvízellátás is tartós kapacitásproblémákkal küzd. A migráció a gazdaságra is nagy terhet ró.

A Mayotte-on élő külföldiek évente mintegy 100 millió eurót utalnak haza a Comore-szigeteken élő családtagjaiknak. A nagy összegű hazautalás csökkenti a helyben elkölthető jövedelmet, mérsékelve a belső keresletet. A közegészségügyi kihívások szintén erősödtek. Az alacsony átoltottságú, jogszerűtlenül tartózkodó családok gyermekei körében nagyobb a járványügyi kockázat, ami növeli a korábban visszaszorított fertőző betegségek újbóli megjelenésének esélyét. A társadalmi feszültségek 2024 februárjában nagyszabású tüntetésekhez és zavargásokhoz vezettek.

Ezért szigorodnak az állampolgársági feltételek

A helyzetre reagálva a párizsi kormány módosította az állampolgársági szabályokat. Gérald Darmanin korábbi belügyminiszter bejelentését követően a kabinet a születési hely szerinti állampolgárság ( ius soli ) Mayotte-ra vonatkozó feltételeinek szigorításáról döntött. A cél az volt, hogy csökkentsék a sziget vonzerejét azok számára, akik a gyermekvállaláson keresztül kívánnak tartózkodási vagy állampolgársági előnyhöz jutni.

A korábbi szabályozás szerint elegendő volt, ha a gyermek születésekor az egyik szülő legalább három hónapnyi legális tartózkodást tudott igazolni. A 2025 áprilisában elfogadott módosítás értelmében immár mindkét szülőnek legalább egyéves, folyamatos és jogszerű mayotte-i tartózkodást kell igazolnia. Egyedülálló szülő esetén szintén egyéves, legális státusz szükséges.

A módosítás heves politikai vitákat váltott ki. Dominique Voynet zöldpárti képviselő szerint ez „a területi jog végét” jelenti, míg Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a területi elv országos szintű eltörlését szorgalmazta. A jobboldali A Köztársaságiak párt – módosításokat kezdeményező – képviselője, Philippe Gosselin, azzal érvelt, hogy a korábbi szabályozás vonzó tényezőt jelentett a Mayotte-ra érkezők számára. Álláspontja szerint a

francia állampolgárság gyors megszerzésének lehetősége tagadhatatlanul hozzájárult az illegális migrációhoz.”

A francia belügyminisztérium tavalyi adatai szerint Mayotte-on 21 409 kiutasítást hajtottak végre, ami az összes francia tengerentúli területről történő kitoloncolás közel 90 százalékát teszi ki. A kiutasítottak 96,5 százaléka Comore-szigetek állampolgára volt (20 662 fő), mellettük főként madagaszkári (718) és kisebb számban jemeni (7) állampolgárok szerepeltek az adatokban. Ez enyhe emelkedést jelent a 2024-es, 19 262-es értékhez képest.

A hosszú távú megoldást a francia kormány a 2025 augusztusában elfogadott újjáépítési stratégiától várja, amelyet a 2024-es Chido ciklon pusztítását követően dolgoztak ki. A dokumentum az illegális bevándorlás visszaszorítását a tengeri határvédelem megerősítésével, korszerű radarrendszerek telepítésével és a parti őrség kapacitásainak bővítésével kívánja elérni, valamint hatékonyabb kitoloncolási logisztikát irányoz elő.

A szerző a Migrációkutató Intézet gyakornoka.

(Borítókép: Csónak illegális bevándorlókkal a Comore-szigetekről Mayotte felé Anjouan közelében 2007-ben. Fotó: IMAZ PRESS / Gamma-Rapho / Getty Images)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!