Bin Laden köszöni, jól van

Bin Laden köszöni, jól van. Hiába ígérte George W. Bush már a 2001. szeptember 11. terrortámadások másnapján a felelősök gyors felkutatását és szigorú megbüntetését, hiába szajkózta amúgy texasiasan, hogy bin Ladent "élve vagy halva" de elfogják, már senki sem gondolja azt, hogy a szaúdi milliomos terroristavezér halott lenne.

Békés elszigeteltségben

A terrortámadás egy éves évfordulóján még ezernyi újságcikkből szemezgethettünk, amik szerint bin Laden, a.) meghalt, b.) annyira elbújt, hogy maga sem tudja, hol van, c.) teljesen elváltoztatta külsejét, d.) elrabolták a szemita, netán a germán ufók, e.) láthatatlanná vált. A lényeg az volt, hogy a terroristavezér már elvesztette rálátását szervezetére, tényleges hatalmat nem is gyakorol már az al-Kaida felett. Bővebben: Bin Laden hét élete>>

Az azóta eltelt négy évben bin Laden feltehetőleg nem mozdult ki Pakisztánból. Az utolsó nagy hadműveletet 2002-ben Tora Bora környékén indították az amerikaiak elfogására. Azóta az Afganisztánnal határos pakisztáni törzsi területeken a pakisztáni hadsereg próbálta sakkban tartani az al-Kaida vezetését, több-kevesebb sikerrel. Mostanra egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Pakisztán nem győzheti le a harcias pastu törzseket határvidékén, Afganisztánban meg újra erőre kaptak a tálibok.

Szeptember elején felbukkant hírek szerint a pakisztáni kormány belátta kudarcát, és békét kötött a törzsi területeket irányító tálibszimpatizáns törzsekkel. Az ABC által ismertetett alku keretében bin Laden állítólag a szabad elvonulás lehetőségét is megkapta Pakisztántól. A pakisztáni kormány viszonylag gyorsan, de nem túl meggyőzően cáfolta a híreket. Az mindenesetre biztos, hogy öt évvel a világtörténelem legsúlyosabb terrortámadása után az akció kitervelője viszonylagos nyugalomban élhet.

Szellemharcosok

Egy dologgal azonban senki sem számolt. Hogy tulajdonképpen mindegy mi van bin Ladennel. Az al-Kaida legyőzhetetlenné vált, mert valós terrorcsoportból eszmévé alakult át. A szaúdi milliárdos szervezete nem egy klub, ahol tagságit osztanak a terroristáknak. Az al-Kaida a terrorizmus első globális brandje, amire bármilyen eszement hivatkozhat, akinek kedve támad a szélsőséges iszlám nevében felrobbantania magát. És mint ilyen, mindennél veszélyesebb.

Bin Laden elszigeteltségében és magatehetetlenségében érte el élete legnagyobb sikerét. Kultikus figuraként lehetőséget teremtett az egymással legfeljebb laza kapcsolatokat ápoló terrorcsoportoknak az egységes fellépésre. 2001. szeptember 11. óta kevés olyan merénylet volt, ahol ne rögtön az al-Kaidát sejtették volna a támadás mögött, de valójában egyetlen olyan támadás volt, amit ténylegesen és bizonyíthatóan bin Laden, illetve a környezetében élők útmutatásai alapján és támogatásával hajtottak végre. A helyzet iróniája, hogy azt a támadást, a 2004. március 11. madridi robbantássorozatot a spanyol hatóságok nagy erőfeszítéssel próbálták rákenni az al-Kaidával semmilyen kapcsolatot nem ápoló és még csak nem is iszlámista baszk terrorcsoportra, az ETA-ra.

Sosem volt ennél rosszabb

Azt állítani, hogy az al-Kaida önmagában már nem is funkcionális, persze túlzás. A szervezet bizonyos szárnyai igenis aktívak voltak az elmúlt években. Gondoljunk csak Irakra, ahol Abu Muszab az-Zarkávi kishíján felekezeti háborút robbantott ki a síiták elleni támadásaival. De a globális terrorizmus immár bin Laden szellemi vezetése nélkül is minden eddiginél komolyabb fenyegetést jelent.

Az al-Kaida jelentős utánpótlást termelt ki magának. Indonéziában a Dzsemája Iszlámíja folyamatos fenyegetést jelent és brutális terrortámadásokat hajt végre. Balin már kétszer is robbantottak, és az ország fővárosában is két, nem túl sikeres, de látványos akciót hajtottak végre a Marriott szálló és az ausztrál nagykövetség ellen.

Saját lábukra álltak

Ami viszont ennél is fontosabb, hogy az al-Kaida képes volt szervezkedésre bírni a nyugat-európai országok bennszülött muzulmán lakosságát. 2005. július 7-én Londonban egy csapat nagy-britanniai születésű, kiképzést Pakisztánban kapó terrorista szervezetségben és méreteiben a szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokhoz mérhető akciót hajtott végre. A három metrószerelvény és egy busz felrobbantása ugyan "csak" 52 emberéletet követelt, de ez inkább a jószerencsén és a brit polgárok higgadt reakcióján múlt. A július 7-i öngyilkos merénylőknek már két hét múlva követői akadtak, ekkor ismét a vakszerencse mentette meg a londoniakat a nagyobb katasztrófától.

Bin Laden öröksége tehát két fontos összetevőből áll. A szaúdi milliomos bebizonyította, hogy gondos tervezéssel gyakorlatilag minimális költséggel kivédhetetlen akciókat lehet végrehajtani. Másrészt, a terrorizmus globális brandjének megalkotásával azelőtt sosem tapasztalt nyilvánossághoz juttatta az iszlám szélsőségeseket. Elég arra gondolnunk, hogy 2001. szeptember 11. előtt az iszlám csak egy kevesek által ismert, egzotikus vallás volt az Egyesült Államokban. Öt évvel később aligha találunk valakit az Egyesült Államokban vagy a világon, aki ne tudna legalább néhány fontos részletet az iszlámról, vagy ne hallott volna a szélsőséges iszlám célkitűzéseiről.