A NATO 1997-ben hívta meg a szervezetbe Magyarországot, Lengyelországot és a Cseh Köztársaságot. E három állam 1999 tavaszán lett a szövetség tagja. A tervek szerint a következő bővítési fordulóról 2002 végén, a prágai NATO-csúcson döntenek, akkor nevezik meg azokat az államokat, amelyek meghívót kapnak.
A pályázók között tartják számon a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát, továbbá Szlovéniát, Szlovákiát, Romániát és Bulgáriát. A képviselőházban megszavazott indítvány szövege kitér arra, hogy a NATO a hidegháború lezárulta és a Szovjetunió felbomlása ellenére is létfontosságú szerepet tölt be az európai biztonság szempontjából. Emellett méltatja, hogy az Oroszország az utóbbi időben kevésbé ellenzi az újabb NATO-bővítést.
Az ellenszavazatot leadók a vitában azzal érveltek, hogy a NATO betöltötte történelmi hivatását - tudniillik az 1949-ben alakult katonai szövetség eredeti célja a nyugati demokráciák védelme volt a Szovjetunióval és a kommunizmusta országokkal szemben -, és a további bővítés helyett fel kellene oszlatni.