Szovjet stílusú agitprop az iraki demokráciáért

"A nyugati sajtó és a magukat objektívnak tartó megfigyelők gyakran kritikusan szemlélik, ahogy mi, Irak népe haladunk afelé, hogy magunk döntsünk a sorsunkról" - idéz a New York Times egy arab lapokban publikálásra szánt cikket. Apró szépséghiba, hogy a cikket nem Irak népének egy sarja, hanem a Pentagon lelkes propagandaosztálya írta, és még le is kell fordítani arabra.

Bértollnokok

A lap értesülései szerint az amerikai védelmi minisztérium dollármilliókat költ hasonló propagandatermékekre, megsértve ezzel a sajtószabadságot és az összes létező újságírói etikai normát. A cikkben ugyanis semmi sem utal arra, hogy fizetett hirdetésről van szó, amit Amerikában készítettek amerikaiak.

Ahogy azt sem verték nagydobra, hogy a Pentagon havi több száz dolláros ösztöndíjat fizet az Egyesült Államokkal szemben nem ellenséges iraki újságíróknak, akiket sajátos terminológiával "ideiglenes szóvivőnek" neveznek. Az "ideiglenes szóvivő" valójában bértollnokot jelent, aki semmi esetre sem hozza nyilvánosságra, hogy az Irak demokratikus fejlődését ajnározó cikkek amerikai kormányzati megrendelésre születnek.

Lopnak, csúsztatnak

A cikkek többségében ráadásul plagizálnak is, a forrás megjelölése nélkül emelnek át a nemzetközi sajtóban megjelent cikkekből a Pentagon számára szimpatikus passzusokat. És csak azokat, írja a New York Times. Példaként egy, az iraki olajipar rekonstrukcióját dicsőítő cikket idéz, melynek első három bekezdése szinte szóról szóra egyezik a londoni szerkesztésű arab nyelvű napilap, az al-Hayat cikkével. Az apró, de lényegi eltérés a két cikk között, hogy a Pentagon verziójából kihúzták az al-Hayatnak nyilatkozó iraki olajipari minisztériumi szóvivő az amerikai újjáépítést kritizáló mondatait, amit az újjáépítést dicsőítő passzusokra cseréltek.

A Times értesülései szerint a Pentagon legalább ötmillió dollárt költött eddig a propagandára. A megbízást volt katonatisztek PR-cége, a Lincoln Group kapta. A megbízás elég titkos lehet, legalábbis Peter Pace, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának főnöke szerdán még semmit sem tudott róla és nem is lelkesedett az ötletért. "Minden aggasztana, ami kicsit is hátráltathatná a demokrácia helyes fejlődését" - nyilatkozta az ABC News késő esti politikai háttérműsorának, a Nightline-nak.

Hitelvesztés

Többen osztották Pace aggályait. "Úgy vélem, ez a legrosszabb amit a kormány tehet" - nyilatkozta a Timesnak Patrick Butler, a washingtoni Nemzetközi Újságíró Központ alelnöke. "Etikailag védhetetlen" - jellemezte a Pentagon akcióját.

Mint mondta, az amerikai kormány hosszú évek óta számtalan programot pénzel, amiben a helyes, etikus újságírói magatartásra nevelés során azt sulykolják a külföldi hallgatóknak, hogy tilos a cikkben érdekeltektől pénzt elfogadni, vagy kormányzati propagandát szajkózni. Most azonban minden összeomolhat. "Ha azt mutatjuk a világnak, hogy magunk sem tartjuk be a normákat, amiben hiszünk, minden hitelünket elvesztjük" - mondta.

A hitelesség a Pentagon számára is kérdés volt. "A kormányzat nem tud hatásosan és hitelesen kommunikálni napjainkban" - áll abban a védelmi minisztériumi tanulmányban, ami megalapozta a mostani agitprop akciót. A tanulmány többek között azért javasolta a propagandamunka kiszervezését, mert a magáncégek "agilisabban és hitelesebben kommunikálnak, ráadásul le lehet tagadni" a kapcsolatot a cikkek és a minisztérium között.

Elegük volt a kötöttségekből

"Nem lep meg, hogy ez történt" - nyilatkozta a New York Timesnak Michael Rubin, aki 2003-2004-ben tagja volt az Irakot irányító amerikai átmeneti kormányzatnak. Rubin azonban védelmébe is vette a védhetetlent. "A tájékoztatási kampányok a hadműveletek részei. Különösen egy olyan légkörben, amikor a terroristák és a lázadók is komoly propagandát folytatnak. Egyenlő esélyek kellenek, mégsem küzdhetünk hátrakötött kézzel" - mondta.

A Times értesülései szerint a Lincoln Group és a Pentagon nem csak Irakban működik együtt a propaganda terén. 2004-ben a cég a tampai Különleges Akciók Parancsnokságával (SOC) - a parancsnokság felügyeli részben az afganisztáni katonai akciókat is - is szerződést kötött. Ennek keretében többek között három-öt perces "hírműsorokat" is felvettek. A SOC egyik szóvivője szerint a hírműsornak álcázott propagandaanyagokon "vagy fel van tüntetve, hogy Amerikában gyártották, vagy nincs". Ha netán valaki rákérdezne, annak elárulnák, hogy amerikai megrendelésre készültek, írta a Timesnak emailben a szóvivő.