Albániában is megnyitják a kommunista titkosszolgálati aktákat

Bár Bamir Topi államfő nem írta alá a parlament által december végén elfogadott jogszabályt, nem is nyilatkozott a törvénnyel kapcsolatos szándékairól. Így az most - a hivatalos közlönyben történt kihirdetése után 15 nappal - életbe lépett. (Az albán alkotmány értelmében ugyanis, ha az államfő a törvény elfogadása után húsz napon belül nem foglal állást egy törvényről, az hatályba lép.)

Enver Hodzsa sztálinista diktatúrájának négy évtizede éve alatt 5037 férfit és 450 nőt végeztek ki Albániában, és 34 ezer 135 embert vetettek börtönbe. Utóbbiak közül ezer meghalt és 308 megőrült.

Az új átvilágítási törvény értelmében nem vállalhat közhivatalt, aki a sztálinista rendszer idején erőszakos cselekményekre adott utasítást vagy ilyet követett el, illetve a titkosszolgálat besúgója volt. A törvény, amelyet a parlamentben csak Sali Berisa kormányfő pártja és a szövetségesei támogattak, az ellenzék és bírák szerint inkább az ellenfelek félreállítását szolgálja.

Az ellenzéki Albán Szocialista Párt szerint a kommunizmus bukása óta elfogadott immár második ilyen törvény célja, hogy lehetővé tegye Berisha számára a korrupciós ügyekben vizsgálódó ügyészek menesztését.