Az iszlám szabályain alapuló alkotmányt akar Iraknak az ország két nagyhatalmú síita vallási vezetője. "Az összes mohamedán törvénytudó és az iraki nép többsége azt követeli a nemzetgyűléstől, hogy az alkotmány forrása az iszlám legyen, és elutasít minden törvényt, amely ellent mond az iszlámnak. Arra intjük az illetékeseket, hogy ne válasszák el az államot az egyháztól... ebben a kérdésben nem fogadunk el semmiféle kompromisszumot", jelentette ki Mohamed Isak al-Fajad nagyajatollah.
Hasonlóan vélekedett a kérdésről Ali al-Szisztáni nagyajatollah, az iraki síiták első számú vezetője is.
Az iszlámon alapuló törvénykezés igénye már a mostani, ideiglenes alkotmány megalkotásakor is felmerült. Az amerikai ideiglenes adminisztráció akkori vezetője, Paul Bremer csak vétófenyegetéssel tudta elérni, hogy a tervezettnél enyhébb, csak visszafogottan vallásos törvényszöveget fogadjanak el.
Szisztáni és Fajad követelése komoly fenyegetést jelenthet a világi berendezkedés híveinek, tekintve, hogy a választások várható nyertese a vallásos pártokat tömörítő Egyesült Iraki Szövetség. Szisztáni eddig is kemény befolyással bírt az eseményekre, sok elemző szerint a január 30-án megtartott iraki választásoknak már a lebonyolítása is a vallási vezető sikere volt.
Szisztáni és Fajad követelése meglepő, mivel a választások előtt a vallásos pártok hitet tettek a világi hatalom mellett. Szisztáni, bár egyértelműen támogatta, de nyíltan nem állt ki a vallásos pártok szövetsége mellett, és egyéb megnyilatkozásaiban is a világi demokráciát méltatta.
Egy iszlámista alkotmány elfogadásával Irak leginkább a szomszédos Iránra hasonlíthat - ez mindenképpen ellentétes George W. Bush és neokonzervatív stábja eredeti, a demokrácia terjesztéséről szóló elképzeléseivel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
