Majd' százötven országban sértik az emberi jogokat

A londoni központú nemzetközi szervezet összesen 144 országot bélyegzett meg azzal, hogy ott megsértik az emberi jogokat. 38 országban hajtottak végre sommás kivégzéseket, 61 országban tartanak fogva embereket lelkiismereti okokból, és 132 országban csikarnak ki vallomásokat kínzással.

Elnyomás, szegénység, háború

"1999 elnyomást, szegénységet, háborút hozott a világ lakossága nagy részének" - mutat rá az AI jelentése, hangsúlyozva, hogy számos országban a börtön, a kínzások, a politikai gyilkosságok némítják el az ellenzéket és biztosítják a hatalom pozícióit.

Az Amnesty International szkeptikusan vélekedik az emberi jogok nevében végrehajtott katonai beavatkozásokról: mint emlékeztet, ezek a katonai akciók gyakran arra vezethetők vissza, hogy a nemzetközi közösség - Koszovótól Kelet-Timorig - korábban évekig nem tett semmit a helyzet rendezésére. "Egyébként sem lenne szabad, hogy az emberi jogok aktivistáinak az etnikai tisztogatás és a bombaeső között kelljen választaniuk" - fogalmaz Pierre Sané, az Amnesty International főtitkára a 2000. évi jelentés előszavában.

Képmutató nyugati államok?

Az Amnesty International közvetve képmutatással vádolja a nyugati államokat, amelyek az emberi jogok védelméről szónokolnak, de közben megsokszorozzák fegyvereladásaikat. S azt is megírja, hogy a katonai akciók gyakran olyan helyzetet teremtenek, amely után az érintettek semmivel sem érzik magukat nagyobb biztonságban, mint azelőtt.

A jelentés nemcsak az olyan nyilvánvaló eseteket emelte ki, mint Sierra Leone, Csecsenföld, Kelet-Timor vagy Koszovó, hanem bírálta az Egyesült Államokat, Japánt és Svájcot a rendőri brutalitás, illetve a rabokkal, elsősorban a menekültekkel és a bevándorlókkal szembeni kegyetlen, megalázó, rasszista bánásmód miatt. Amerikában például tavaly 98 halálos ítéletet hajtottak végre. (Az egész világon összesen 1813-at az AI adatai szerint). Ugyancsak bírálat tárgyát képezte az Egyesült Államok azokért a rendőri túlkapásokért, amelyeket decemberben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) seattle-i tanácskozása elleni tüntetés szétverésekor tapasztaltak.

Egy másik riasztó tény: tavaly több mint 300 ezer 18 éven aluli gyerek és kamasz vett részt fegyveres konfliktusokban, ezeknek legalább egyharmada Afrikában. Sierra Leonében a lázadó fegyveres erők 10 százaléka kiskorú, többségüket elrabolják, kábítószerezik, gyilkoló gépekké képezik ki őket.

A Közel-Keleten elsősorban a kivégzések nagy számát (103 személyt végeztek ki tavaly csak Szaúd-Arábiában), a kínzások intézményesítését rója fel az AI az egyes országoknak. Az Izrael által megszállt területeken ma is rendszeres a palesztinok elleni erőszak, Algériában valamelyest csökkent a gyilkosságok száma, de még mindig négyezren vannak, akik nyomtalanul eltűntek és az algériai hatóságok semmit nem tesznek felderítésükre. Irakban és Iránban gyakoriak az önkényes letartóztatások, ítélet nélküli bebörtönzések. Egyiptomban ugyan szabadon bocsátottak néhány száz iszlám integristát, de még mindig több ezren vannak börtönben.

Kína minden szankciót megúszott

Az Amnesty International sajnálatosnak tartja, hogy miközben a nemzetközi közvélemény felháborodott a koszovói és kelet-timori szörnyűségeken, Kína gyakorlatilag minden szankciót megúszott annak ellenére, hogy az elmúlt 10 év legsúlyosabb elnyomása volt tapasztalható az ellenzékiekkel szemben. Ugyancsak sokáig hallgatott a világ az orosz hadsereg csecsenföldi háborújával kapcsolatban.

A pozitívumok között említi viszont a jelentés Augusto Pinochet ügyét, aki ugyan megúszta a perbefogást Angliában, de az időközben hazatért volt tábornokot ma is fenyegeti bűnvádi tárgyalás politikai ellenfeleinek megkínzatása, meggyilkoltatása miatt. Az Amnesty szerint Pinochet esete reményt keltő a jövőre nézve, amikor talán már nem utazgathatnak büntetlenül a világban a visszavonult diktátorok.