Hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról

Akkora, mint Jamaica

A jéghegy észak felé sodródik, és kiterjedése miatt aligha olvad el hamar. Remélhetőleg azonban nem veszélyezteti majd a déli félteke hajózását, mert a sarkvidéki tengeráramlási viszonyok miatt várhatóan az Antarktisz közelében marad majd. A tábla olyan hatalmas, hogy az Antarktiszon - ahol évente csupán 2-3 centiméternyi csapadék hullik - legalább egy évszázadba kerül majd, amíg pótlódjon a most elvesztett jégmennyiség.

A jéghegyek leválása, és ezt követő elolvadása egyesek szerint a globális felmelegedéssel is összefügg. Az üvegházhatás mindeddig nem elég részletesen vizsgált következményeit jósolhatja meg azonban egy friss kutatás, amelyről amerikai óceanográfusok számoltak be.

A tudósok számára minden eddiginél megalapozottabb adatokat nyújtott az a méréssorozat, amelynek eredményeként kiderült: a világtengerek hőmérséklete valóban növekszik, vagyis bolygónkon újabb jele mutatkozik a globális felmelegedésnek. Az üvegházhatás létezése ma már közhelynek számít, a mostanihoz hasonló, széleskörű vizsgálódás azonban még nem történt ezen a területen.

Veszélyben az Antarktisz jege

Egy számítógépes előrejelzés már korábban megjósolta, hogy ha a globális felmelegedés valóban érvényesül a Földön, akkor a világtengerek hőmérsékletének is emelkednie kell. Ezt a hipotézist most igazolta az óceanográfusok egy csoportja, akik összesen ötmillió - 1948 és 1996 közötti - mérési eredményt hasonlítottak össze.

A méréseket az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban végezték, s ezek szerint háromszáz méterrel a víz felszíne alatt 1/20-ad fokkal emelkedett csaknem fél évszázad során a hőmérséklet, a víztükör közelében viszont körülbelül egynegyed fokkal, tehát sokkal nagyobb mértékben melegedtek fel a világtengerek felső rétegei.

Ezek a hőmérséklet-változások jelentéktelennek tűnnek a laikusoknak, ám a szakértők számára egyértelműen aggasztó jelek - mondta Sydney Levitus, az óceánok klímájával foglalkozó amerikai országos laboratórium vezetője. Levitus szerint az eredmények azt is igazolják, hogy a számítógépes előrejelzések megbízhatóan jósolják meg a természetben lejátszódó folyamatokat (legalábbis egy részüket).

A vízszint emelkedése a partmenti városokat is veszélyezteti

Mindez azt jelenti, hogy az üvegházhatást okozó gázok (így például a széndioxid) egyre nagyobb hatással vannak a Föld klímájára - mondta a laborvezető. Szkeptikusok korábban azt állították, hogy a komputeres előrejelzések nem váltak be, mert a Föld nem melegedett fel annyira, mint amennyire azt korábban jósolták. Levitus szerint azonban éppen az ő méréseik bizonyítják azt, hogy a "hiányzó hőt" az óceánok vették fel.

A Levitus vezetésével most elkészült tanulmány egyébként nem részletezi, hogy miért melegednek fel az óceánok. Annyit mindenesetre a kutatók megjegyeznek, hogy valószínűleg emberi tevékenység és természeti tényezők egyaránt közrejátszhatnak a folyamatban.

Ha már az okairól nem tudunk meg sokat, az üvegházhatás következményeiről számos jóslat áll rendelkezésre: az ökológiai és ökonómiai hatások közül a CNN például megjegyzi, hogy 2100-ig akár egy méterrel is emelkedhet az óceánok szintje, ami olyan part menti városokat fenyeget az Egyesült Államokban, mint New York, Miami és Washington.