Saronnal a béke is veszhet

"Egy korszak vége" - kommentálta Saron szerda esti agyvérzését a Haárec publicistája. A lap jegyzete szerint az már bizonyos, hogy Saron, még ha túl is éli három héten belüli második agyvérzését, már nem lesz képes visszatérni az izraeli politika élvonalába.

Saron kiválása az izraeli nagypolitikából hatalmas űrt eredményez. A miniszterelnök alig két hónapja rohamszerűen átrendezte az ország politikai térképét, amikor kivált az általa alapított Likudból, hogy egy új, centrista blokk, a Kadima élén folytassa karrierjét.

Tátongó űr a politikai középen

A párt létrejöttétől a legnépszerűbb politikai alakulat, a választások fő esélyese. Saron kiválásával azonban minden kérdésessé vált. A Kadima egyelőre strukturálisan szervezetlen, így az sem tisztázott, milyen alapon választhatna új miniszterelnök-jelöltet a márciusi választások toronymagas esélyesének számító Saron helyére.

Saron kiesése még jobban elbizonytalanította az amúgy is éppen átalakulásban lévő izraeli politikai életet. A Likudból való kilépésével az izraeli politika egyik meghatározó pártja jobbszélre szorult; ráadásul ezzel párhuzamosan a Munkapárt is balra tolódott, így Saron új pártja a hagyományos baloldal centristáit is magához vonzotta. Most pont a politikai kör közepén keletkezett tátongó űr.

Mérő Miklós Izrael-szakértő újságíró szerint is légüres tér maradhat Saron mögött. A Kadima elveszítheti eddigi előnyét, hiszen a párt egy személyre, Saronra épült. A centrista erő eltűnése a jobbra tolódott, Binjamin Netanjahu vezette Likudnak kedvez.

Saron december 18-i első agyvérzése után több felmérés is készült azt feltételezve, hogy Saron valamilyen okból nem indulhat a választáson. A Kadima ezek szerint Saron nélkül sem süllyedne el, de a verseny sokkal kiegyensúlyozottabbá válhat.

Ehud Olmert, Saron helyettese ugyan kipróbált politikus, tíz évig Jeruzsálem polgármestere volt, de Mérő szerint „nem elég karizmatikus személyiség, hogy Saronhoz hasonló támogatottságot szerezzen”.

A baloldali Munkapárt esélyei a közelgő választásokon Mérő szerint nem túl bíztatóak. A novemberben pártvezetővé választott (és a poszton Simon Pereszt váltó) Amír Perec politikai gyakorlata szakszervezeti munkásságára épül, programját szociális kérdésekre alapozza. Mérő szerint Perec nem lesz képes olyan támogatást szerezni, amivel képes lenne versenyre kelni a jobboldali Likuddal.

A hírre a gazdaság reagált eddig a legérzékenyebben. A tel-avivi tőzsde hatszázalékos eséssel válaszolt a kórházból érkezett jelentésekre, és a sékel is gyengült.

Leállhat a békefolyamat

Kérdéses a békefolyamat jövője is. Bár az útiterv néven ismert és nemzetközi támogatást élvező béketerv befagyott, mégis úgy tűnt, hogy Saron képes lehet hatékony és a palesztinok számára is kielégítő megoldást találni. Ezt bizonyítja az augusztusi egyoldalú kivonulás a Gázai övezetből. Mérő szerint Saron a közelmúltban újabb egyoldalú kivonulási tervvel állt elő. A legújabb terv szerint Ciszjordánia tíz százalékát, ahol a legnépesebb városok találhatóak, Izraelhez csatolnák, míg a fennmaradó kilencven százalék a telepek kiürítése után Palesztina részét képezné. Mérő értesülései szerint Saron a tervről Busht is tájékoztatta, és jó eséllyel meg is szerezhette volna az amerikai elnök támogatását.

A miniszterelnöki helyre jó eséllyel pályázó Netanjahu hozzáállása markánsan eltér Saronétól. Netanjahu ugyanis ellenzi az egyoldalú kivonulást, sőt, úgy általában a tárgyalásokat a palesztinokkal. A békefolyamatot azonban leginkább a palesztin törvényhozási választás veszélyezteti. Ha ez, ahogy várható, a Hamasz sikerét hozza, a folyamat teljesen leállhat. A terroristacsoporttal még a mérsékelt izraeli vezetők sem hajlandóak egyeztetni.

Szükségtelen bizonytalanság

Saron különleges politikai szerepét talán az arab világ reakciói mutatják legjobban. Bár Saron volt az, aki a jom kippuri háborúban a szuezi csatornáig üldözte az egyiptomiakat, ő kezdte mezőgazdasági és építési miniszterként az izraeli telepesprogramot, 1982-ben az ő döntésére szállta meg Izrael Libanon déli részét, és a második intifáda kitörését is az ő politikai feltámadása robbantotta ki, a palesztin hatóság vezetői most mégis a béke egyik letéteményesének elvesztésétől tartanak.

"Egy élő Saron, minden korábbi bűne ellenére, jobb lenne minden palesztinnak" - nyilatkozta a Haárecnek Gazi asz-Szádi, az al-Arabíja arab hírtévé palesztin kommentátora. Nabil Sát palesztin miniszterelnök-helyettes is attól tart, hogy Saron halála, illetve kiválása a politikai elitből most szükségtelen bizonytalanságot okozhat.

Saron betegségét még a Hamasz is visszafogottan kommentálta. A terrorszervezet politikai szárnyának vezetője mindössze annyit jegyzett meg, hogy Saron betegsége miatt hiba lenne elhalasztani a január 25-re tervezett palesztin választásokat, hiszen azokat most, az izraeliek pillanatnyi zavarát kihasználva az eddigieknél szabadabb légkörben lehetne megtartani.

Egyedül a legszélsőségesebb palesztin frakció, a szír támogatást élvező, libanoni székhelyű terrorcsoport, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért vezetői örömködtek. "Öszintén szólva, Isten hatalmas, és bosszút állt ezen a mészároson. Köszönjük Istennek ezt az újévi ajándékot".