Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Ukrajna végre oda csaphat, ahol Oroszországnak fáj, de lehet, már késő - Tarjányi Péter: Nem a titkosszolgálat, hanem a piszkosul nagy szerencse mentette meg Donald Trumpot
- Nyolchetes kislány halt meg egy autóban New Jerseyben
- Tíz éve lőtték le a maláj utasszállítót Ukrajna felett: a hozzátartozók gyászban, a gyilkosok szabadlábon
- Alec Baldwin ítélete miatt újratárgyalást akar a fegyvermester
Választási ígéreteikhez híven
Gerhard Shröder kancellár a hírt azután jelentette be, hogy csütörtök reggel a kormány az utolsó egyeztető tárgyaláson négy és fél órán keresztül tanácskozott az energiaszektor képviselőivel. Schröder szerint a 19 erőművet 32 éves élettartam után zárják be, ami azt jelenti, hogy húsz éven belül az utolsót is leállítják.
A 32 év több, mint amit a Zöldek követeltek (ők 30 évre számítottak), de kevesebb, mint amit az atomlobby szeretett volna elérni (35 év). Schröder sajtótájékoztatóján ésszerű kompromisszumnak nevezte a megállapodást, az erőművek jelenlévő vezetői ,,sajnálatukat fejezték ki a döntés miatt", de, mint mondták, alávetik magukat a politika hosszú távú céljainak.
A döntés révén Németország lesz az első fejlett ipari állam, amelyik szakít az atomenergia felhasználásával. Az ország jelenlegi energiaszükségletének 30 százalékát fedezik az atomerőművek.
A megállapodás nem érte váratlanul a közvéleményt, hiszen a kormánykoalíció választási ígéretei között szerepelt az atomenergia-felhasználás fokozatos leállítása.
A kereszténydemokraták ellenállnak
Az ellenzéki kereszténydemokraták nem támogatják az elképzelést, be is jelentették, hogy a parlament felsőházában, a Szövetségi Tanácsban megakadályozzák az atomerőművek bezárására vonatkozó javaslatok elfogadását. Szerintük a megállapodás miatt Németország vagy energiaimportra szorul majd (esetleg kevésbé biztonságos atomerőművekkel rendelkező országoktól), vagy hagyományos erőműveket kell majd építenie, amelyek károsanyag-kibocsátása komoly környezeti károkat okozna.
Ezen felül a kereszténydemokraták szerint a döntés következtében komoly méretű munkanélküliség léphet fel - főleg Bajorországban és Baden-Würtenbergben.
A CDU bejelentette: ha 2002-ben megnyeri a választásokat, érvényteleníti a mostani megállapodást.
Ez volt az utolsó esély
A mostani tárgyalások jelentették az utolsó esélyt a megállapodásra. A kormány korábban azzal fenyegette meg a négy legnagyobb atomenergia-ipari vállalatot, az RWE-t, VIAG-t, VEBA-t és az Energie Baden Wuerttemberg-et, hogy törvényi úton, a megkérdezésük nélkül dönt az ügyben, ha nem sikerül egyességre jutniuk.
A kormány dolgát nehezítette, hogy a koalíción belül is heves vita folyt arról, hogy mikor kellene bezárni az erőműveket.
A kancellár nem nevezte meg pontosan, mikor áll le az utolsó blokk, annyit tudni, hogy az erőművek még 2500 terawattóra energiát termelhetnek. Ez azt jelenti, hogy a régebbi erőműveket hamarabb leállíthatják, és a rájuk eső részt a modernebbek termelhetik meg.
A zöldek szerint az első két atomerőművet már 2002 előtt bezárják.
|
|
|
Az atomerőművek felépítése hasonlít a hagyományos hőerőművekéhez, hiszen mindkettő esetében a kazánban (ill. reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz azután a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra a visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. |
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
