Budapestre jön Angela Merkel

Augusztus 21-én Budapestre jön a német kancellár. Angela Merkel Sólyom László köztársasági elnökkel, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is találkozik majd.

A látogatáson várhatóan szóba kerül a koszovói rendezés, az EU-integráció és a kétoldalú kapcsolatok körében pedig a Fraunhofer Társaság esetleges magyarországi kutatóintézet-alapításáak előkészítése. Erről Banai Károly beszélt egy pénteki háttérbeszélgetésen. Banai pár hete Gyurcsány Ferenc kül- és biztonságpolitikai szakértőjeként dolgozik.

Három éve nem jött Magyarországra német kancellár. Az utolsó ilyen látogatás Gerhard Schröder nevéz fűződik, ő még 2004 szepemberében járt nálunk. Időközben a németeknél és nálunk is választások voltak, Berlinben új kancellár, Angela Merkel került hatalomra, nagykoalíció alakult, nálunk Gyurcsány Ferenc maradt a miniszterelnök, de az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után hónapokig nem a diplomácia volt a hazai kormányzás középpontjában.

2007 első felében többször is egyeztetett személyesen és telefonon is a német kancellár a magyar miniszterelnökkel. Ezen kívül az EU-tanácskozásokon is találkoztak egymással, hangsúlyozta Banai.

Az Index kérdésére Banai elmondta, nem jutalom, hogy a német kancellár Budapestre jön, azok után, hogy az EU-integráció ügyeiben Magyarország álláspontja volt a legközelebb Berlinéhez a visegrádi négyek (V4) között, az elmúlt fél év európai tanácskozásain. Banai szerint ugyanakkor Magyarország előretolt bástya lehet a Nyugat-Balkán ügyeiben, akárcsak a V4-ek között, amikor az európai integráció elmélyítéséről volt szó.

Közvetítők leszünk

Az elmúlt fél évben, a német EU-elnökség idején ugyanis Magyarország igyekett közvetíteni a cseh és a lengyel, illetve a német álláspont között, és most hasonlóra készül Budapest Szerbiában és Boszniában is. Hamarosan Budapestre látogat ugyanis a szerb miniszterelnök, Kostunica és a bosnyák kormányfő is. Mindkettőjükkel a balkáni rendezésről, illetve Szerbia esetében Koszovóról tárgyalnak majd.

Ebben a folyamatban Magyarország tapasztalataival segíthet mind a német kancellárnak, mind a balkáni országoknak, hogy gyorsabban oldják meg a problémákat. Budapestnek természetesen nincs hatalmi szava az ügyek intézésében, és egyébként Koszovó esetében sem akar Magyarország déli szomszédjával vitát. Erre már csak amiatt sincs szükség, mert a Vajdaság magyar lakosságára is figyelemmel kell lennie Budapestnek.

Banai szerint ugyanakkor Koszovó függetlenedése de facto hamarosan bekövetkezhet. De jure, tehát jogilag viszont Oroszország elutasítja az önrendelkezési jogon alapuló kiválást, erről Putyin orosz elnök Szaranszkban, a finn-ugor találkozón beszélt a magyar küldötségnek, közölte Banai.

Éppen ezért az EU és az USA egyeztetett fellépésére van szükség a külpolitikai tanácsadó szerint Koszovó kérdésében. A Monroe-elvre (Amerika az amerikaiaké) utalva kijelentette: Európa az európaiaké, vagyis a kontinensen kell eldönteni a kontinentális problémákat.

Együtt a ménes

Fontosnak nevezte Banai azt is, hogy "ne menjen szét a ménes", vagyis a 27 EU-tagállam ne különböző álláspontot képviseljen Koszovó ügyében, erre Javier Solana, az Európai Unió diplomáciájának egyik vezetője többször is felhívta ugyanis a figyelmet az uniós tanácskozásokon.

A kétoldalú ügyekről Nagy Erzsébet, a külügyminisztérum német ügyekkel foglalkozó osztályvezetője elmondta, tárgyalások folynak a Fraunhofer Társaság magyarországi megtelepedéséről. Ez azt jelenti, hogy a kutatás-fejlesztésben világszínvonalat képviselő, nem alap-, hanem alkalmazott kutatásokkal foglalkozó tudományos társaság Európában először Mayarország nyithat önálló intézetet, öt amerikai hasonló létesítmény után. Egyelőre pénzügyi nehézségek akadályozták a magyarországi megtelepedést, de a külügyi illetékesek bíznak benne, hogy év végég rendeződhetnek a problémák.

Egy újságíró kérdésére Nagy Erzsébet elmondta azt is, hogy a kint dolgozó magyar cégek és munkavállalóik életét korábban megnehezítő SOKO-vizsgálatok, német munkaügyi ellenőrzési, illetve rendőrségi akciók lecsillapultak, és utóbb kiderült, hogy két esetet leszámítva a magyaroknak volt igazuk, erről német tartományi bíróságok döntöttek.

Ezért a magyar vállalkozások az őket ért kár miatt perelhetik a német szövetségi államot, illetve a tartományokat. Egy ilyen per már indult is, magyarázta Nagy. Az osztályvezető szerint a SOKO-ügyben minden folyamat számunkra pozitívan alakult, ezért nincs ok arra, hogy ezt a témát a mostani kancellári látogatáson felvesse a magyar fél.