Alastair Campbell a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal közlése szerint levélben kereste meg a brit belső elhárítás (MI5) és a külső hírszerzés (MI6) vezetőit, Eliza Manningham-Bullert, illetve Sir Richard Dearlove-ot.
Puskázás
Az információcsomagról, amely részletesen taglalja, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök milyen módszerekkel vezette félre a világot a tömegpusztító fegyverek ügyében, nem sokkal közzététele után kiderült, hogy gerincét a kaliforniai egyetem egyik végzős hallgatójának tizenkét évvel korábban írt disszertáció adja. Egyszerűen az internetről vették le, és vegyítették a valós hírszerzési adatokkal.
Az ügy kipattanása már akkor botrányt kavart, de a kormány váltig állította, hogy az ötvenoldalas dosszié tartalma összességében helytálló. Most azonban ez az incidens is új megvilágításba került, miután Nagy-Britanniában súlyos belpolitikai viszállyá fajult az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési értesülések kormányzati kezelésének módjáról folyó vita.
A kormányfő szóvivőjének bocsánatkérő levele jó eséllyel fogja erősíteni azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány a háború előtt manipulált hírszerzési adatokkal vette rá a parlamentet és a közvéleményt a fegyveres beavatkozás támogatására.
Elmaradt konzultáció
A The Sunday Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit vasárnapi lap értesülése szerint a kérdéses dossziét közzététele előtt nem véleményeztették a kormány égisze alatt működő, az MI5, az MI6 és a többi titkosszolgálat információit szűrő és egységes jelentésekké összeállító egyesített hírszerzési bizottsággal. A lap szerint egy magas rangú hírszerzési illetékes már annak idején indulatosan közölte a kormánnyal, hogy a titkosszolgálatok nem vállalnak felelősséget a dosszié tartalmáért.
A brit parlament külügyi, valamint hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága is vizsgálatot indít a háború előtti hírszerzési anyagok kormányzati kezelésének feltárására. Mindkét bizottság szeretné meghallgatni Tony Blair kormányfőt is.