Kiélezett verseny várható az olasz választásokon

"A magam szerény szintjén Justinianus vagy Napóleon leszek" - jelentette ki a Le Figarónak adott interjújában a minap a vasárnapi olasz választások biztos befutójának tartott Silvio Berlusconi, az ellenzéki Forza Italia vezetője. A milánói milliárdos ugyanitt a leghatározottabban elutasította az Ausztriával való összehasonlítást, és közölte: nem tart attól, hogy kormányra kerülése esetén az uniós tagállamok Rómát ugyanúgy a szégyenpadra ültetnék, mint ahogy azt Béccsel tették, Haider pártjának kormányba lépése idején. A szélsőjobboldali eszméket is gyakorta hangoztató szövetségesek támogatását élvező párt vezetője emellett módszeres lejáratásnak minősítette a nyugat-európai sajtóban megjelenő, piszkos pénzügyeit és feltételezett maffiakapcsolatait feszegető írásokat is.

Az Olaszország leggazdagabb emberének tartott Berlusconi három országos televíziócsatorna, jelentős ingatlanvállalkozások és többek között a Milan focicsapatának tulajdonosa ezzel fő riválisa, Rutelli és az európai sajtó egy részének vádjaira reagált. A kampányfinisben ugyanis a milliárdos elleni vádakban leggyakrabban folyamatban lévő bírósági eljárásaira, a feddhetetlenségének hiányára, illetve szélsőjobboldali szövetségeseinek Európában nem kívánatos voltára helyezik a hangsúlyt.

Berlusconi, a választások nagy esélyese Berlusconi 1993-ban hozta létre a Forza Italiát, amellyel tavaly elsöprő győzelmet aratott a tartományi választásokon. Választási szövetségese a posztfasisztának tartott Nemzeti Szövetség, a szeparatista törekvéseiről ismerté vált, manapság mindinkább idegenellenes kirohanásairól híres Északi Liga és néhány kisebb párt. A Szabadságok Házának - a rivális szerint nem is létező - programja szerint a jobboldal győzelmével "paradicsomi állapotok" köszönthetnek be Olaszországban: Berlusconi többek között másfél millió új munkahelyet, adócsökkentést, nyugdíjemelést, hatékonyabb és olcsóbb állami apparátust, jobb közbiztonságot ígér választóinak, garanciát igéreteire pedig saját életének sikere jelenthet. Kritikusai gyakran szemére hányják, hogy nem beszél az olasz társadalom és gazdaság problémáiról, ha mégis, azt csakis az 1996 óta regnáló ellenfelei ostorozása végett teszi. Berlusconi az Olajfa tömörüléssel szemben általában azzal érvel, hogy a "kommunisták" hatalmát konzerválja, míg az ő győzelmével beköszönthetne Olaszországban a demokrácia időszaka. A médiamágnás, a választások előtt szokatlan módon nemrégiben közzétette jövendő kormányának névsorát. Legfőbb politikai szövetségesei, Gianfranco Fini, a Nemzeti Szövetség főtitkára kapná a miniszterelnök-helyettesi széket, Pier Ferdinando Casini, kereszténydemokrata vezető pedig a külügyminiszteri poszt várományosa. Berlusconi egyébként egyszer már volt miniszterelnök, a kilencvenes évek elején alakított kormánya azonban mindössze öt hónap alatt összeomlott.

Megoldatlan összeférhetetlenség

A római főpolgármesteri székből a kormányfői posztra pályázó Rutelli emellett azt kifogásolja, hogy egy médiabirodalom tulajdonosa nem is lehetne miniszterelnök, hiszen így konkurense, az állami televízió felügyeletét is ő látná el. Berlusconi pár hete még ígéretet tett arra, hogy a választásokig feloldja ezt az összeférhetetlenséget, ám néhány napja bejelentette: a választásokig már nincs ideje túladni médiabirodalmán. Ugyanakkos megígérte, hogy május végéig feltétlenül sor kerül az üzletre. A pénteki olasz lapok megjelentették azt a "szerződést", amelyet Berlusconi úgymond az olaszokkal kötött.A szerződés lényege, hogy amennyiben a milliárdos nem tudja beváltani választási ígéreteit, lemond, és végleg eltűnik a politika színpadáról.

Berlusconi feddhetetlen ellenfele

Amellett, hogy fiatal és jóképű, Francesco Rutelli legnagyobb előnye feddhetetlen politikai és gazdasági múltja. Második ciklusát tölti Róma főpolgármesteri székében, népszerűségi indexe folyamatosan 60-70 százalék között mozog. Emellett az ő nevéhez kötődik a tavalyi tartományi választások bukása után teljes mértékben instabillá vált baloldal összefogása is. Az olasz választók a közvélemény-kutatások szerint sikerei ellenére úgy érzik, kifulladt és szétzilálódott a baloldal, és alkalmatlan az újabb társadalmi reformok véghezvitelére. Az Olajfa tömörülés programja elemzők szerint egyébként alig különbözik Berlusconiétól.

A két legnagyobb esélyes mellett tényező lehet még a vasárnapi voksoláson az önmagát centrumpártnak tituláló, a kereszténydemokrata párt utódjának tekinthető Európai Demokrácia nevű alapítvány is. A pártot a keresztény szakszervezet volt főtitkára, Sergio D'Antoni vezeti, és sorait erősíti Giulio Andreotti volt kormányfő is. Mellettük két kommunista párt és a zöldek is számíthatnak szavazatokra.