Kell-e tartani a biológiai fegyverektől?
További Külföld cikkek
- Az Európai Parlament új állásfoglalásában nyomást gyakorol Magyarországra Ukrajna támogatásának ügyében
- Ukrajna fájó csapást mért Oroszországra, megsemmisítette az 5 millió dolláros csodaeszközét
- Sima győzelem helyett akár nagy pofonba is beleszaladhat a legerősebb ír kormánypárt
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
A laboratóriumi balesetek tapasztalatai részben megnyugtatóak
Henry Miller szerint alapvető biológiai oka van annak, hogy az "Androméda-törzshöz" hasonló világméretű járványok mindeddig csak a tudományos-fantasztikus irodalomban jelentek meg. Tapasztalati tényként arra hivatkozik, hogy az elmúlt 50 évben fertőző anyagokkal dolgozó kutatóintézetek - akaratukon kívül - gyakran végeztek korlátozott hatókörű "biológiai hadviselési kísérleteket". Vagyis sokszor történtek olyan balesetek, amelyekben a fertőző organizmusok valamilyen módon kijutottak tárolóhelyükről.
Az ilyen esetek következményei a szakértő szerint tanulságosak és némileg megnyugtatóak. Az atlantai központú amerikai járványmegelőzési központ, amely nyilvántartást vezet a hasonló esetekről 1947 és 1973 közötti időszakban 109 laboratóriumi eredetű fertőzést jegyzett fel, ám ez soha nem terjedt át a beteg családtagjaira vagy a közelében élőkre.
A biológiai fegyverek inkább a mérgező vegyszerekhez hasonlítanak
A legtöbb biológiai hatóanyag jórészt úgy viselkedik, mint a mérgező vegyszerek, tehát elsősorban azokra veszélyes, akiket közvetlenül és először ér el. Ezt szemlélteti a tokiói metróban 1995-ben történt incidens, amikor egy vallási szekta tagjaiból álló terrorista csoport szarin gázt engedett szabadon -emlékeztet Miller.
Az influenza ritkán halálos
Biológiai hatóanyagok esetén a tünetek lassabban alakulnak ki - a pestis lappangási ideje például 2-7 nap -, és a legtöbb bakteriális fertőzés antibiotikumokkal kezelhető. A mikroorganizmusok ezzel együtt is veszélyesek lehetnek. Egyes vírusok, például az influenzáé igen nagy fertőzőképességűek, és nem kezelhetők antibiotikumokkal. Ezek azonban csak ritkán halálosak - fűzi hozzá a szakértő.
Óvintézkedésekre, válságtervekre van szükség
Összességében Miller roppant valószínűtlennek tartja egy olyan halálos járvány kirobbanását, amelyet emberről emberre terjedő fertőző ágensek okoznának. Ennek ellenére bizonyos óvintézkedéseket meg kell tenni a biológiai egy esetleges biológiai támadással szemben. A hírszerző tevékenységet ki kell terjeszteni erre a területre is, megfelelő képzésben kell részesíteni a rendőrséget és az egészségügyi dolgozókat, az egészségügyi intézményeknek pedig válságterveket kell kidolgozniuk a nagyszámú fertőzött befogadására és ellátására.