Hol szavaznak külföldön gyakran a bizalomról?

Pénteken először lesz bizalmi szavazás a magyar Országgyűlésben, amikor a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről és kormányáról szavaznak. A mostani bizalmi szavazást a kormányfő kezdeményezte hétfőn. Magyarországon eddig legalább háromszor fordult elő, hogy nem szavazott bizalmat a Parlament a kabinetnek (1905, 1910, 1938). (Más források még két alkalmat is emlegetnek.) Minderről bővebben is olvashatnak a hazai bizalmi szavazásokról szóló cikkünkben.

Pár ország szerepel rendszeresen a hírekben

Ha áttekintjük az elmúlt két-három év bizalmi szavazásait, többnyire Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Belgium, Olaszország és Izrael szerepel a hírekben.

Érdekesség, hogy Olaszországban konkrét ügyekben szoktak rendszeresen bizalmi szavazást kérni a hatalmon lévő kormányfők, mert így lerövidíthető a parlamenti vita, és kiküszöbölhetők a hosszas ellenzéki hozzászólások, Szlovákiában pedig egyes miniszterek ellen nyújtottak be korábban hasonló kezdeményezést, de ott inkább ellenzéki részről teszik ezt.

Csehországban a héten először bukott meg bizalmi szavazáson kormány

Csehországban az elmúlt három évben több bizalmi szavazást is rendeztek, ezek közül csak a legutolsó, az éppen e hét keddjén tartott voksolás nyomán nem kapott bizalmat Mirek Topolánek polgári demokratikus kisebbségi kormánya. Az 1989-es rendszerváltás után ez az első eset, hogy egy cseh kabinet ilyen kudarcot vallott. Az országnak így most négy hónappal a választás után sincs kormánya.

Bizalmi szavazások voltak már Csehországban tavaly is: 2005 májusában erősen rezgett a léc az új cseh kormány megalakulásakor. A szociáldemokrata Jirí Paroubek vezette hárompárti cseh koalíciós kormány alig tudta biztosítani a 200 tagú képviselőházban a 101 fős többséget.

A mostani Topolánek-bukás, illetve a tavalyi "rezgőléces" Paroubek-szavazás előtt, 2005. április elsején is tartottak bizalmi szavazást Prágában, akkor a különböző botrányokba keveredő Stanislav Gross kormánya még túlélte a bizalmi szavazást, de májusban már Paroubek ült a kormányfői székben.

Szlovákia: miniszter ellen nyújtottak be bizalmatlansági indítványt

Szlovákiában idén februárban éppen nem tartottak bizalmi szavazást, de ennek az ötletnek már csak a felvetése is a kormány bukását, új választások kiírását eredményezte, ennek nyomán alakult nemrég a Fico-kabinet. Az előrehozott választásokra azért volt szükség, mert a parlamenti ellenzék összegyűjtötte a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírásokat.

Volt már bizalmi szavazás Szlovákiában: 2005 májusában túlélte a voksolást, és maradhatott posztján az érettségi botrányba keveredett oktatási miniszter, Martin Fronc. Az ellenzék vezére, Robert Fico már akkor arra számított, hogy a miniszter leváltása az ingatag kabinetet is megbuktatja.

Lengyelországban is bukott már kormány bizalmi szavazáson

Bizalmi szavazáson bukott meg a baloldali lengyel kormány 2004 májusában. Egységesen elutasította ugyanis Marek Belka kabinetjét a lengyel ellenzék, összefogva az akkori (baloldali) kormánypártokból kivált képviselőkkel.

Bizalmat kapott, választást vesztett a bolgár cár

A bolgár parlament 2005 februárjában elutasította a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, stabilizálva ezáltal négy hónappal a választások előtt Szimeon Szakszkoburggotszki - az egykori cár - jobbközép kormányát. Más kérdés, hogy a későbbi általános választásokon a cár vereséget szenvedett, és lemondott posztjáról.

Előzőleg, 2005 áprilisában Belka kormányának egyik kulcsfontosságú tagja Jacek Socha kincstárügyi miniszter túlélt egy bizalmi szavazást. Ekkor még úgy tűnt, elhárul a veszély, hogy az egész kormányról tartsanak hasonló szavazást, ám utóbb, májusban kiderült, buknia kellett a kabinetnek.

A büdzsé miatt bukott a lett kormány

A baloldali lett Néppárt nem volt hajlandó támogatni a költségvetés tervezetét, ezzel megbukott 2004 októberében a rigai kormány. Indulis Emsis kabinetje ezután lemondott.

Az Emsis-kormány korábban, szeptemberben már túlélt egy bizalmi szavazást a parlamentben, amiatt, hogy a balti állam iskoláiban szeptember 1-től csökkentették az orosz nyelv használatát.

Furcsa német bizalmi szavazások

Németországban Willy Brandt óta az összes kancellár élt már a bizalmi szavazás eszközével, és sajátos módon igyekezett minden kormányfő el is veszteni az ilyen szavazásokat.

Az abszurd német szabályozás szerint ugyanis gyakorlatilag ez az egyetlen módja annak, hogy új választásokat írjanak ki az országban. Pontosabban még ilyenkor sem biztos ez, hiszen az államfőnek kell a végleges döntést meghoznia. Brandt, Schmidt, Kohl és Schröder praktikáiról bővebben olvashatnak részletes német bizalmi szavazási kronológiánkban.

Brit találmány

A bizalmatlansági indítványt és a bizalmi szavazást Nagy-Britanniában találták ki, írja a Népszabadság. 1781-ben, az amerikai függetlenségi háborúban a brit csapatok súlyos vereséget szenvedtek. Ezután 1782-ben a londoni parlamentben arról szavaztak, hogy "nem tudnak tovább bizalmat helyezni a jelenlegi miniszterekbe", így a miniszterelnök, Lord North benyújtotta lemondását.

Nagy-Britanniában utoljára John Major kért bizalmi szavazást maga ellen, miután 1993 júliusában alulmaradt a maastrichti egyezmény vitájában. Ezt a voksolást ugyan még megnyerte Major, de pozíciói ekkor végleg megrendültek.

Ha nem is formális bizalmi szavazás történt, de 2005 novemberében leszavazta Tony Blair kormányát a londoni parlament. A terrorizmus-ellenes javaslatot még a kormányoldal sem támogatta. Ezt az ellenzék bizalmi válságként értékelte, és igaza is lett: azóta a kormányfő bejelentette távozását.

Morális tekintélyvesztés Kanadában

Elbukta a bizalmi szavazást Paul Martin kanadai miniszterelnök liberális kormánya 2005 novemberében. A kisebbségben kormányzó liberálisokat kilencvenes évekbeli korrupciós ügyeik sújtották, ezért nem kaptak elég voksot a parlamenti szavazáson. A kabinetet megbuktató ellenzéki szövetség tagjai szerint ugyanis a liberálisok elvesztették morális tekintélyüket.

Olaszországban néha csak ügyrendi fogás a bizalmi szavazás

Olaszországban sokszor technikai okok miatt, az ellenzéki akadékoskodás megkerülésére alkalmazzák a bizalmi szavazást. 2004 júliusában túlélte az olasz kormány a nyugdíjrendszer reformja ügyében kért bizalmi szavazást, bár a kormánykoalíció tagjainak fenntartásai voltak. A Berlusconi vezette jobbközép kabinet a képviselőház jelenlévő tagjai közül végül 333 támogatását nyerte el, 148-an nemmel szavaztak.

Berlusconi azóta megbukott, utódja Romano Prodi is gyakran alkalmazza azonban a bizalmi szavazást. Idén augusztusban így fogadtatott el állami bevételeket növelő, kiadáscsökkentő törvényt. A balközépet irányító Prodi így megakadályozta a vita elhúzódását - az ellenzék ugyanis több száz módosító indítványt kívánt megvitatni, de erre bizalmi szavazásnál nem volt módja.

Raffarin túlélte a bizalmi szavazást, de később megbukott

Megnyerte az ellenzék által kezdeményezett 2004 júliusi bizalmi szavazást Jean-Pierre Raffarin francia miniszterelnök kormánya, egyúttal szabad utat kapott decentralizációs reformjához. Más kérdés, hogy Raffarin később kénytelen volt lemondani, utódja Dominique de Villepin lett a miniszterelnöki poszton.

Izraelben Saront próbálták többször megbuktatni

Izraelben az utóbbi években elsősorban a Saron-kormánynak kellett rendszeresen bizalmi válsággal szembenéznie. Saron ellen 2004. júniusában a telepesek pártján álló képviselők kezdeményeztek bizalmi szavazást, ez volt azon a héten a Saron elleni harmadik ilyen sikertelen akció. Az izraeli kabinet ugyanis 2004. június 6-án megszavazta a miniszterelnök gázai kivonulási tervét.