Blair első buktája a parlamentben
Elszenvedte miniszterelnöksége első parlamenti kudarcát Tony Blair. Az alsóház a Munkáspárt többsége ellenére elutasította a kormány terrortörvénycsomagjának egyik sarokkövét, a terrorista vádlottak vádemelés nélküli fogvatartásának kilencven napra növeléséről szóló javaslatot, jelentette a BBC.
Bár a Munkáspárt a májusi választásokon 353 képviselői helyet szerzett, a törvényjavaslat zárószavazásán mindössze 291-en támogatták a kormány tervezetét. A parlament később elfogadott egy javaslatot, mely 28 napra növelte a vádemelés nélküli fogvatartás idejét, írja a BBC.
Blair kudarcát a konzervatív ellenzék leköszönő vezére, Michael Howard azonnal bizalmi válságként értelmezte a helyzetet, mondván a kormányfő saját pártja támogatását sem tudta megszerezni. A miniszterelnök hivatala tömören elutasította Howard felszólítását a lemondásra.
Bár valóban nem bizalmi szavazás volt, a BBC politikai elemzője a vereség igenis megkérdőjelezi Blair hatalmát. A liberális demokraták vezérszónoka, Simon Hughes "sorsdöntőként" élte meg Blair vereségét, mondván ez előrehozhatja a miniszterelnök távozását.
Blair a választások előtt lebegtette, hogy nem tölti ki teljesen harmadik kormányfői megbízását, győzelme óta azonban határozottan elutasítja a felvetést.
Blair a kudarcot is könnyen vette. Ugyan csalódott volt, de még igy is jobb döntésnek nevezte, hogy kudarc árán is parlament elé vitte a kérdést, semmint hogy megfutamodjon, írja a BBC.
A szavazás előtt a kormánytagok a legkülönbözőbb ígéretekkel próbálták megszerezni a terrortörvényeket a legutóbb is csak ideiglenessége miatt támogató baloldali képviselőket. Ahogy a terrortörvények korábban elfogadott pontjainál, úgy most is biztosították őket, hogy a kilencven napos letartóztatásról szóló szabályozás is csak egy évig, marad érvényben, akkor újra a parlament dönthet meghosszabbításáról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
