A boszniai szerbek kiadhatják Mladicsot és Karadzsicsot

Ratko Mladics

A Hollandiában tárgyaló boszniai szerb miniszterelnök, Mladen Ivanics kijelentette, hogy a parlament az Alkotmánybíróság állásfoglalása után három héten belül elfogadhatja a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatandó együttműködésről szóló törvényt - közölte a BBC. A köztársaság elnöke azonban azt mondta, hogy "nem érdemes túl sokat várni a törvénytől".

A boszniai államszövetség részét képező köztársaság az utolsó a térségben, amely még nem működik együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszékkel.

Karadzsics és Mladics a tét

Radovan Karadzsics

A törvény, amelyet a héten nyújtott be a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya a Banja Luka-i parlamentnek, lehetővé tenni a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics és Ratko Mladics kiadatását a Hágának. Mladics és Karadzsics a bosznia háború két fő szereplője volt, szoros szövetségesei Szlobodan Milosevicsnek egészen a háborút lezáró daytoni békéig. Vélhetően mindkettejüknek közvetlen szerepük volt boszniai muzulmánok és horvátok erőszakos kitelepítésében és tömeges meggyilkolásában.

Elfogásukhoz azonban nemzetközi segítséget vár a boszniai Szerb Köztársaság, ugyanis miniszterelnöke szerint fogalmuk sincs arról, hogy hol van a két körözött korábbi vezető. Rajtuk kívül még legalább 24 háborús bűnökkel vádolt személy rejtőzik az országban. Elemzők szerint kiadatásuk felerősítheti a köztársaságban amúgy is erős nacionalista hangokat.

A hágai főügyész gyorsabb tempót sürget

Carla Del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze egy belga lapnak adott interjújában arra sürgette a boszniai szerb hatóságokat, hogy működjenek együtt Hágával, és adják ki a körözött Mladicsot és Karadzsicsot. Del Ponte nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen a NATO-val, amiért nem tartóztatnak le újabb háborús bűnösöket a koszovói és boszniai békefenntartó erők. NATO-illetékesek azt hangoztatják, hogy fogalmuk sincs a keresett személyek hollétéről.

Szlobodan Milosevics ellen legkésőbb október 1-jére elkészül a vádirat a Horvátországban és Boszniában elkövetett háborús bűnökért. A volt államfőt egyetlen perben vonják felelősségre mindhárom hadszíntéren (a harmadik Koszovó) történt jogtiprások miatt - mondta Del Ponte.

Az UCK ügyében is nyomoznak

A koszovói albán felszabadítási szervezet, az egykori UCK háborús bűncselekményei ügyében szintén hónapok óta tart a nyomozás.

Negyven év a "szerb Adolfnak" A hágai Nemzetközi Törvényszék fellebbviteli kamarája csütörtökön megerősítette az elsőfokon eljáró bíróság ítéletét Goran Jelisics boszniai szerb háborús bűnös ügyében. Az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke negyven évi szabadságvesztéssel sújtotta Jelisicset háborús és emberiség elleni bűneiért. Az elítélt, aki a boszniai háborúban szerette "szerb Adolfnak" neveztetni magát, az észak-boszniai Luka fogolytábor vezetőjeként részt vett 1992-ben számos civil megkínzásában és meggyilkolásában. (mti)