Bush nyerte az elnökválasztást

George Bush lehet az Egyesült Államok tizennegyedik duplázó elnöke. Az újraválasztott elnök Ronald Reagan rekordját is megdöntő, 58,5 millió szavazatot kapott, 3,7 millióval többet kihívójánál.

Bush, a régi-új elnök Tekintse meg képeinket! A második elnökségére készülő George W. Bush 1946. július 6-án született a connecticuti New Havenben. 1968-ban végzett a Yale-en, majd F-102-esen vadászpilótaként szolgált a texasi nemzeti gárdában. 1975-ben közgazdász-diplomát szerez a Harvardon, majd az olajiparban helyezkedett el. Bush elnökségét alapjaiban határozta meg az Egyesült Államok elleni, 2001. szeptember 11-i terrortámadás-sorozat, majd a terrorizmus ellen indított háború, aminek jegyében az amerikaiak vezette katonai szövetség Afganisztán, majd Irak diktatórikus rendszereit semmisíti meg, de a demokrácia újjáépítése már nagyobb gondot jelent. Olvasson bővebben a duplázó Bushról >>

"Továbbra is úgy gondoljuk, hogy minden szavazatot meg kéne számlálni, de a választók döntöttek", ismerte el választási vereségét Bostonban, a Faneuil Hallban John F. Kerry. A demokrata elnökjelölt szerint az ohiói eredményeket valószínűleg a hosszadalmas újraszámlálások sem változtatnák meg, így telefonon már gratulált is Bushnak. Kerry beszédében a megosztottság veszélyéről és az árkok betemetéséről beszélt.

Jelölttársa, az alenlökjelölt John Edwards harciasabb volt Kerryt felvezető beszédében. "A harc még csak most kezdődött", jelentette ki. Edwards szerint Kerry és ő továbbra is harcolnak a kampányban meghirdetett célokért, és "minden szavazatért".

Amerikai idő szerint délelött tizenegykor Kerry telefonon ismerte be Bushnak vereségét. Az elnök gratulált Kerry kampányához. "Remélem büszke arra az erőfeszítésre amit a kampányba fektetett. Büszke lehet rá", mondta Bush kihívójának az ötperces beszélgetés során, idézte a CNN Scott McClelan fehér házi szóvivőt.

"Ha együtt dolgozunk, nincsenek határok nagyságunk előtt", tett gesztust a demokrata szavazók felé George W. bush győzelnmi beszédében. Az újraválasztott elnöknek, mint mondta, szüksége van a másik oldal támogatására is. "Azon fogok dolgozni, hogy kiérdemeljem ezt", mondta. Az elnök beszédében adócsökkentést és a terror elleni háború folytatását ígérte. Mint mondta, az összes erőforrást az ellenség legyőzésére fordítja. "Egy alkotmányunk, egy reményünk, egy jövőnk van" zárta beszédét, majd isten áldását kérte az országra.

Florida réme fenyegetett

Miután Kerry elismerte, hogy elvesztette a választást, biztossá vált, hogy Busht a legkevesebb 274 elektor fogja támogatni az elnökről döntő elektori kollégiumban. Hivatalosan ugyan még Ohióban, Új-Mexikóban és Iowában sem hirdettek eredményt, de mindhárom államban Bush vezet a szavazatok 99 százalékának összesítése után. Ha Kerry beismerése az államokban elért eredmény elismerését is jelenti, Busht 286 elektor választja újra. A győzelemhez 270 elektor elnyerése szükséges, ami Ohio megszerzésével meg is lenne a jelenlegi elnöknek.

Az amerikai választók nem közvetlenül az elnökjelöltre és annak helyettesére szavaznak, hanem úgynevezett elektorokra, akik nyilvánosan elkötelezték magukat egy-egy jelölt mellett.
Az elektori rendszerről bővebben >>

A Fehér Ház szerint Kerry vesztett

Kevésen múlott, hogy ne Ohio legyen a 2004-es választás Floridája. A demokraták a négy évvel ezelőtti választásokhoz hasonlóan vitatták a szavazás végeredményét, első hajnali beszédében John Edwards, Kerry alelnökjelöltje még arról szónokolt, hogy minden szavazat számít, és minden szavazatot meg fognak számolni. A demokraták szerint több száz ezer szavazatot nem számoltak össze az államban. Bővebben az ohiói helyzetről >>

A Fehér Ház ugyanakkor kezdetektől Bush ohiói győzelmét hangoztatta. "John Kerry demokrata párti szenátor illúziókat kerget, ha azt hiszi, hogy győzhet abban az államban", jelentette ki az elnök egyik fehér házi munkatársa. Andrew Card, a Fehér Ház kabinetfőnöke szerint Bush döntő előnyre tett szert 286 elektori szavazattal, és ohiói előnyét sem lehet behozni. Card bejelentette, hogy Bush elnök a nap folyamán nyilatkozatot tesz, addig időt akar adni kihívójának, John Kerry demokrata párti szenátornak, hogy "elgondolkodjon az eredményeken".

A republikánusok választási főhadiszállásán már hajnalban ünnepeltek az elnök, George Bush hívei, míg John Kerry támogatói közül sokan már hajnalban feladták a várakozást a bostoni választási központban.

Ohióban a két jelölt között száznegyvenezer szavazat döntött Bush javára, vagyis az eredmény nagyobb különbséget mutat, mint 2000-ben Floridában, amikor a szavazás lezárása után 1785 volt a szavazatkülönbség, az újraszámlálások után ez a szám ötszázra csökkent.
A floridai fiaskóról bővebben >>

Iowában (7 elektor) ugyancsak később hirdetnek végeredményt, mert két szavazatszámláló gép is elromlott. Az ohiói helyzethez hasonlóan Új-Mexikóban (5 elektor) annyi a bizonytalan szavazatok száma, hogy eredményt későbbre ígérnek. Az elnökválasztás kimenetelét egyik állam sem befolyásolja.

Ismét tévedtek az exit pollok

Pedig az exit pollok - csakúgy, mint négy éve - a demokrata jelölt győzelmét jósolták. A választók megkérdezésén alapuló felmérés szerint Kerry a szavazatok 51, Bush a 48 százalékát szerezte meg. Néhány órával később kiderült, hogy ismét hatalmasat tévedtek. A szavazatok 51 százalékának összeszámlálása után George W. Bush behozhatatlannak tűnő előnnyel, száznegyvenkétezer szavazattal vezetett.

Florida meglepetést okozott

Bush a legnagyobb meglepetést Floridában okozta, ahol simán verte demokrata ellenfelét öt százalékkal több szavazatot szerezve. A republikánus siker elemzők szerint a spanyolajkú lakosságnak köszönhető, akik öt százalékkal többen szavaztak Bushra, mégpedig a latinók körében igen népszerű öccse, Jeb Bush miatt.

Az elnökválasztáson különösebb meglepetés nem született, bár Iowa a végkimenetel szempontjából nem döntő megnyerésével Bush meglepetést okozott, az elnökválasztást megelőzően az előrejelzések a demokratáknak adták Iowát.

George Bush elnökségének első ciklusa alaposan megosztotta a közvéleményt, a közömbösek tábora alaposan csökkent, ez megmutatkozott a magas szavazói hajlandóságban is. Bár az 1960-as rekord valószínűleg nem dőlt meg, az utóbbi évtizedek legnagyobb részvételi arányát érte el a 2004-es elnökválasztás. Szakértők szerint a választásra jogosultak 57-60 százaléka mehetett el szavazni, ez mintegy 120 millió embert jelent. 2000-ben a választók 54, 1996-ban 49, 1992-ben 55,2 százaléka ment el szavazni.

Republikánus győzelem a törvényhozásban is

Az elnökválasztással egy időben 435 képviselőházi tagot, 34 államban szenátort, és 11 kormányzót is választottak az amerikaiak, sőt 165 szavazókörzetben ügydöntő népszavazást is tartottak.

Klikk a képre!

A kétévenként teljesen újraválasztott Képviselőházban megtartották, sőt valószínűleg növelték előnyüket a republikánusok. Jelenleg 227 republikánus és 205 demokrata képviselő van a törvényhozás alsó házában, ebből most 228 hely már biztosan a republikánusoké, a demokraták 199 helyet szereztek eddig, 7 hely sorsa pedig még bizonytalan.

Valószínűleg tovább erősödtek a republikánusok pozíciói a Szenátusban is, az eddigi adatok szerint két helyet szereztek meg a demokratáktól. Súlyos vereséget szenvedett republikánus kihívójától Tom Daschle, dél-dakotai szenátor, aki 50 éve először volt képtelen újraválasztatnia magát. Nagy meglepetést jelentett az afroamerikai demokrata, Barack Obama győzelme, aki könnyedén győzött a republikánus bástyának számító Illinoisban.

10 állam elutasította a melegházasságot

Harmincnégy államban tartottak különböző ügyekben népszavazást a marihuána legalizálásának kérdésétől kezdve az őssejtkutatás támogatásáig. Az eredmények alapján tizenegyből tíz állam vélte úgy, hogy a melegek házasságát az állami alkotmányban kellene tiltani, egyedül Oregonban szavazott a többség az ellenkezőjére. Coloradóban viszont leszavazták a szavazási rendszer reformját.

Nem szavazták meg a drogkérdésben legliberálisabb államnak számító Alaszkában, hogy ezentúl árusítani lehessen a cannabist, amitől az állam adóbevételre is számíthatott volna. Montanában viszont a többség úgy döntött, 11. államként az Egyesült Államokban, hogy engedélyezik az indiai kender egészségügyi felhasználását. Kaliforniában győztek azok, akik az őssejtuktatást hárommilliárd dolláros alapból támogatnák. Összesen mintegy 165 kérdésről kellett dönteni a szavazóknak az egyes államokban.